„Marton Ernő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nem agusztus 29-én, hanem 28-án halt meg. Igaz az újságok augusztus 29-én tudósítottak róla. Talán innen származik a félreértés |
Nem Jeruzsálemben, hanem Tel Avivban |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
| születés helye = [[Dicsőszentmárton]] |
| születés helye = [[Dicsőszentmárton]] |
||
| születés dátuma = [[1896]]. [[május 17.]] |
| születés dátuma = [[1896]]. [[május 17.]] |
||
| halál helye = [[ |
| halál helye = [[Tel-Aviv]] |
||
| halál dátuma = [[1960]]. [[augusztus 28.]] |
| halál dátuma = [[1960]]. [[augusztus 28.]] |
||
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]] |
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]] |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
| aláírás = |
| aláírás = |
||
}} |
}} |
||
'''Marton Ernő''' ([[Dicsőszentmárton]], [[1896]]. [[május 17.]] – [[Jeruzsálem]], [[1960]]. [[augusztus 28.]]) magyar író, szerkesztő, műfordító. |
'''Marton Ernő''' ([[Dicsőszentmárton]], [[1896]]. [[május 17.]] – [[Jeruzsálem|Tel-Aviv]], [[1960]]. [[augusztus 28.]]) magyar író, szerkesztő, műfordító. |
||
== Élete és munkássága == |
== Élete és munkássága == |
||
Rabbi családból származott. Jogot végzett, majd közigazgatási pályára lépett. [[Kis-Küküllő vármegye|Kis-Küküllő vármegyében]] volt főispáni titkár 1917–18-ban, később [[kolozsvár]]i alpolgármester lett. Mint az általa alapított ''[[Új Kelet (folyóirat, 1918)|Új Kelet]]'' főszerkesztője az [[Újvári Péter]]-féle ''[[Magyar zsidó lexikon|Zsidó lexikon]]'' (Budapest, 1929) meghatározása szerint „a romániai zsidóság kulturális törekvéseit és a kisebbségi önrendelkezés eszméit szolgálta”. Lapokba, évkönyvekbe, gyűjteményes munkákba írt cikkei és tanulmányai tanúsága szerint szolidáris volt az [[erdély]]i haladó mozgalmakkal, s lapjával hozzájárult az egész erdélyi [[sajtó]] modernizálásához. Lapjának 1940-es betiltása után [[Budapest]]en a [[A zsidóság Magyarországon|magyarországi zsidóság]] önvédelmében vett részt, majd [[Bukarest]]be költözve szervezett segélyakciót az üldöztetéseket túlélt [[zsidók|zsidóság]] érdekében. [[1946]]-ban kivándorolt [[Izrael]]be, ahol ismét megindította a magyar nyelvű ''[[Új Kelet (folyóirat, 1918)|Új Kelet]]''et. |
Rabbi családból származott. Jogot végzett, majd közigazgatási pályára lépett. [[Kis-Küküllő vármegye|Kis-Küküllő vármegyében]] volt főispáni titkár 1917–18-ban, később [[kolozsvár]]i alpolgármester lett. Mint az általa alapított ''[[Új Kelet (folyóirat, 1918)|Új Kelet]]'' főszerkesztője az [[Újvári Péter]]-féle ''[[Magyar zsidó lexikon|Zsidó lexikon]]'' (Budapest, 1929) meghatározása szerint „a romániai zsidóság kulturális törekvéseit és a kisebbségi önrendelkezés eszméit szolgálta”. Lapokba, évkönyvekbe, gyűjteményes munkákba írt cikkei és tanulmányai tanúsága szerint szolidáris volt az [[erdély]]i haladó mozgalmakkal, s lapjával hozzájárult az egész erdélyi [[sajtó]] modernizálásához. Lapjának 1940-es betiltása után [[Budapest]]en a [[A zsidóság Magyarországon|magyarországi zsidóság]] önvédelmében vett részt, majd [[Bukarest]]be költözve szervezett segélyakciót az üldöztetéseket túlélt [[zsidók|zsidóság]] érdekében. [[1946]]-ban kivándorolt [[Izrael]]be, ahol ismét megindította a magyar nyelvű ''[[Új Kelet (folyóirat, 1918)|Új Kelet]]''et, amelynek haláláig főszerkesztője lett. |
||
1960. augusztus 28-án hunyt el, az ''Új Kelet'' szerkesztőségében. |
|||
== Művei == |
== Művei == |
||
A lap 2018. március 6., 16:41-kori változata
| Marton Ernő | |
| Született | 1896. május 17. Dicsőszentmárton |
| Elhunyt | 1960. augusztus 28. Tel-Aviv |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | író, szerkesztő, műfordító |
| Tisztsége | főszerkesztő (1948–1960, Új Kelet) |
| Sírhelye | Nahalat Yitzhak Cemetery |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marton Ernő (Dicsőszentmárton, 1896. május 17. – Tel-Aviv, 1960. augusztus 28.) magyar író, szerkesztő, műfordító.
Élete és munkássága
Rabbi családból származott. Jogot végzett, majd közigazgatási pályára lépett. Kis-Küküllő vármegyében volt főispáni titkár 1917–18-ban, később kolozsvári alpolgármester lett. Mint az általa alapított Új Kelet főszerkesztője az Újvári Péter-féle Zsidó lexikon (Budapest, 1929) meghatározása szerint „a romániai zsidóság kulturális törekvéseit és a kisebbségi önrendelkezés eszméit szolgálta”. Lapokba, évkönyvekbe, gyűjteményes munkákba írt cikkei és tanulmányai tanúsága szerint szolidáris volt az erdélyi haladó mozgalmakkal, s lapjával hozzájárult az egész erdélyi sajtó modernizálásához. Lapjának 1940-es betiltása után Budapesten a magyarországi zsidóság önvédelmében vett részt, majd Bukarestbe költözve szervezett segélyakciót az üldöztetéseket túlélt zsidóság érdekében. 1946-ban kivándorolt Izraelbe, ahol ismét megindította a magyar nyelvű Új Keletet, amelynek haláláig főszerkesztője lett.
1960. augusztus 28-án hunyt el, az Új Kelet szerkesztőségében.
Művei
Magyarra fordította Max Brod A cionizmus három korszaka (Kolozsvár, év nélkül), Schemarja Gorelik Cion és Gólusz (Nagyvárad, 1920) c. munkáját és A zsidó békeprogram (németből, szerző nélkül, Nagyvárad, 1920) c. kiadványt.
Önálló munkái:
- A zsidó nemzeti mozgalom Erdélyben (Kolozsvár, 1922)
- A magyar zsidóság családfája (Kolozsvár, 1941; angolul Hungarian Jewish Studies, 1966. Ugyanott Vágó Béla életrajzi tanulmánya Marton Ernőről).
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
.svg){kind=small}
