„Robert Wilhelm Bunsen” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A Francia Természettudományi Akadémia tagjai kategória hozzáadva (a HotCattel)
Robert Wilhelm Bunsen (HeidICON 53016) (cropped).jpg
1. sor: 1. sor:
{{Tudós infobox
{{Tudós infobox
| név =Robert Wilhelm Bunsen
| név =Robert Wilhelm Bunsen
| kép =Robert Bunsen 02.jpg
| kép =Robert Wilhelm Bunsen (HeidICON 53016) (cropped).jpg
| képméret =250px
| képméret =250px
| képaláírás =
| képaláírás =

A lap 2018. február 22., 20:08-kori változata

Robert Wilhelm Bunsen
Életrajzi adatok
Született1811. március 31.
Göttingen
Elhunyt1899. augusztus 16. (88 évesen)
Heidelberg
SírhelyBergfriedhof
Ismeretes minta cézium és a rubídium felfedezője (Kirchoff-fal együtt)
Nemzetiségnémet
Házastársnincs
SzüleiChristian Bunsen
IskoláiGöttingeni Egyetem
Pályafutása
Szakterületkémia
Tudományos fokozatA kémiai tudományok doktora (1831, Göttingeni Egyetem)
Szakmai kitüntetések

Hatással voltak rá
Hatással volt
  • Than Károly
  • Eötvös Loránd
  • Lothar Meyer
  • Gustav Kirchhoff

  • Robert Wilhelm Bunsen aláírása
    Robert Wilhelm Bunsen aláírása
    A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Wilhelm Bunsen témájú médiaállományokat.

    Robert Wilhelm Eberhard Bunsen (1811. március 31.1899. augusztus 16.) német kémikus volt, aki az elektromágneses sugárzás látható színképének vizsgálata során fölismerte a spektroszkópia több fontos törvényét. Gustav Kirchhoff német vegyésszel közösen dolgozott a színképvizsgálatokon. Ők fedezték föl a céziumot és a rubídiumot. Bunsen kifejlesztett néhány gázanalitikai és fotokémiai módszert. Az ő laboratóriumában tökéletesítették a róla elnevezett égőt, amelyet Michael Faraday talált fel.

    Élete és munkássága

    Édesapja, Christian Bunsen (17701837), a Göttingeni Egyetem főkönyvtárosa és a modern filológia professzora volt. Bunsen a Göttingeni Egyetemen tanult kémiát, 19 évesen doktorátust szerzett fizikából. 1830–1833 között Nyugat-Európában utazott.

    Visszatérése után a Göttingeni Egyetemen tartott előadásokat, és elkezdte kísérleteit a fémsók oldhatóságával kapcsolatban. Mind a mai napig az általa felfedezett eljárás a leghatásosabb arzénmérgezés esetében.

    1836-ban Bunsen Friedrich Wöhler utódja lett Kasselben. Két év múlva a Marburgi Egyetemeni lépett állásba. A kísérletek ugyan gyors és széles körű elismerést hoztak Bunsennek, de arzénmérgezésben majdnem meghalt. Ezen kívül az egyik szeme világát is elvesztette, amikor egy robbanástól üvegszilánk került a szemébe. 1841-ben előállított egy olyan szénelektródát, amelyet a Grove-féle drága platinaelektróda helyett lehetett használni az elemekben.

    1846-ban fogalmazta meg a gejzírek működésének máig érvényes elméletét.

    1852-ben a Heidelbergi Egyetemre került. Elektrolízissel krómot, magnéziumot, alumíniumot, mangánt, nátriumot, báriumot, kalciumot és lítiumot állított elő. Tíz évig dolgozott együtt Sir Henry Enfield Roscoe-val, tanulmányozva a sósav előállítását hidrogénből és klórból.

    Az 1850-es évek elején építették ki Heidelbergben a gázellátás csőhálózatát, amin a városi gázt továbbították a háztartásokba. Az ehhez megfelelő égőt Michael Faraday találmányát kissé továbbfejlesztve Bunsen munkatársa, Peter Desdega tökéletesítette, majd a találmányt Bunsenről nevezte el, mert ezzel az akkor már jól ismert névvel nagyobb kereskedelmi sikerre számított — helyesen. Mivel ez az égő szabályozható módon elegyíti az oxigént az égetni kívánt gázzal, a lángfestés vizsgálatának optimális eszköze lett, és ebbe az irányba terelte Bunsen érdeklődését.

    1859-ben megszakította együttműködést Roscoe-val, és helyette Gustav Kirchhoff-fal dolgozott a színképelemzés alapjain. 78 éves korában visszavonult, és régi hobbijával, a geológiával kezdett foglalkozni.

    Fordítás

    • Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert Bunsen című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

    Források és további irodalom

    Bunsen sírja Heidelbergben
    • Gasometry: Comprising the Leading Physical and Chemical Properties of Gases by Robert Bunsen (1857) London: Walton and Maberly (translated by Henry Roscoe)
    • Robert Wilhelm Bunsen, G. Lockeman, 1949.
    • Sir Henry Roscoe's "Bunsen Memorial Lecture," Trans. Chem. Soc., 1900, reprinted (in German) with other obituary notices in an edition of Bunsen's collected works published by Ostwald and Bodenstein in 3 vols. at Leipzig in 1904.
    • Robert Wilhelm Bunsens Korrespondenz, edited by Christine Stock, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft Stuttgart, 2007.
    • John Gribbin: 13,8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, 267 old. ISBN 978 963 252 093 3; ISSN 1586-8419

    További információk