„Thai nyelv” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
32. sor: 32. sor:
| térképaláírás =
| térképaláírás =
}}
}}
A '''thai nyelv''' (thaiul ภาษาไทย, átírás: ''phasa thai''; {{IPA2|pʰaːsaːtʰaj}}) [[Thaiföld]] nemzeti és [[hivatalos nyelv]]e, valamint a [[thai nép]] anyanyelve. A nyelv a [[thai nyelvek]] közé, a [[kam-thai nyelvcsalád]]<ref>Kicsi Sándor András: Thai nyelvek. In Fodor István (szerk): A világ nyelvei. Budapest: Akadémia. 1999. 1394. o. ISBN 963-05-7597-3</ref> egyik ágába tartozik. Ezen nyelvcsalád alapnyelvét feltehetően a mai [[Kína]] déli részén beszélhették, és néhány nyelvész az [[ausztronéz nyelvcsalád]] rokonának tekinti. A thai [[tonális nyelv|tonális]] és [[analitikus nyelv|analitikus]] nyelv. A tonalitás, a bonyolult írás és a különleges hangtan nehézzé teszi megtanulását azok számára, akik nem ismerik egyetlen rokonát sem. Jelenleg 60-65 millió fő beszéli világszerte.
A '''thai nyelv''' (thaiul ภาษาไทย, átírás: ''phasa thai''; {{IPA2|pʰaːsaːtʰaj}}) [[Thaiföld]] nemzeti és [[hivatalos nyelv]]e, valamint a [[thai nép]] anyanyelve. A nyelv a [[thai nyelvek]] közé, a [[kam-thai nyelvcsalád]]<ref>Kicsi Sándor András: Thai nyelvek. In Fodor István (szerk): A világ nyelvei. Budapest: Akadémia. 1999. 1394. o. {{ISBN|963-05-7597-3}}</ref> egyik ágába tartozik. Ezen nyelvcsalád alapnyelvét feltehetően a mai [[Kína]] déli részén beszélhették, és néhány nyelvész az [[ausztronéz nyelvcsalád]] rokonának tekinti. A thai [[tonális nyelv|tonális]] és [[analitikus nyelv|analitikus]] nyelv. A tonalitás, a bonyolult írás és a különleges hangtan nehézzé teszi megtanulását azok számára, akik nem ismerik egyetlen rokonát sem. Jelenleg 60-65 millió fő beszéli világszerte.


== A thai tónusok ==
== A thai tónusok ==

A lap 2017. szeptember 12., 06:44-kori változata

thai nyelv
ภาษาไทย
Kiejtés[pʰāːsǎːtʰāj]
BeszélikThaiföld, Észak-Malajzia, Kambodzsa, Dél-Burma, Laosz
Beszélők száma60 millió fő
Nyelvcsaládkam-thai nyelvcsalád
   tai nyelvek
    déli tai nyelvek
     észak-közép tai nyelvek
      Chiang Saeng nyelvek
Írásrendszerthai írás
Hivatalos állapot
HivatalosThaiföld
Nyelvkódok
ISO 639-1th
ISO 639-2tha
ISO 639-3tha
A Wikimédia Commons tartalmaz ภาษาไทย témájú médiaállományokat.

A thai nyelv (thaiul ภาษาไทย, átírás: phasa thai; IPA: [pʰaːsaːtʰaj]) Thaiföld nemzeti és hivatalos nyelve, valamint a thai nép anyanyelve. A nyelv a thai nyelvek közé, a kam-thai nyelvcsalád[1] egyik ágába tartozik. Ezen nyelvcsalád alapnyelvét feltehetően a mai Kína déli részén beszélhették, és néhány nyelvész az ausztronéz nyelvcsalád rokonának tekinti. A thai tonális és analitikus nyelv. A tonalitás, a bonyolult írás és a különleges hangtan nehézzé teszi megtanulását azok számára, akik nem ismerik egyetlen rokonát sem. Jelenleg 60-65 millió fő beszéli világszerte.

A thai tónusok

A thai nyelv egyik jellemzője az ötféle tónus, amelyek jelentéseket különböztetnek meg (a hasonló hangzású magyar megfelelőket lásd ott). Ezek hagyományos sorrendje: normál, mély, eső, magas, emelkedő; az alábbiakban az átírási jeleik is szerepelnek (az ’a’ a szótag átírását jelöli).

Tónus Hangfekvése Jele
a magyar átírásban az angol átírásban (az előbbi mellett) közepes tónu­sú mással­hang­zót tar­tal­mazó nyílt szó­tag­ban a thai­ban
normál változatlan a szótagban végig a vagy ā aM  
mély alacsony, illetve enyhén ereszkedő fekvésű, de az utóbbi esetben is a normálnál mélyebb fekvésből indul à aL ่ 
eső
(vagy ereszkedő)
minimális emelkedéssel indul, majd hallhatóan lezuhan â aF ้ 
magas nevével ellentétben enyhén emelkedőnek hangzik, de a közepes hangfekvésnél magasabbról indul á aH ๊ 
emelkedő
(vagy kérdő)
egy minimális ereszkedés után a legalsó pozícióból halad meredeken felfelé ǎ aR ๋ 

Bővebb leírás, grafikon a hanglejtésről, hangminták: Thai Language Tones

A thai írás

Források

  1. Kicsi Sándor András: Thai nyelvek. In Fodor István (szerk): A világ nyelvei. Budapest: Akadémia. 1999. 1394. o. ISBN 963-05-7597-3

Külső hivatkozások

Tekintsd meg a Wikipédia thai nyelvű változatát!