„Sárközi György (költő)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
|halál helye=[[Balf]] |
|halál helye=[[Balf]] |
||
|nemzetiség=magyar |
|nemzetiség=magyar |
||
|szülei= |
|szülei=Sárközi Vilmos, Kovács Zsófia |
||
|feleség= [[Sárközi Márta|Molnár Márta]] |
|feleség= [[Sárközi Márta|Molnár Márta]] |
||
|férj= |
|férj= |
||
52. sor: | 52. sor: | ||
* Válogatott versei (Szerkesztette [[Lator László]], Budapest, [[1993]]) |
* Válogatott versei (Szerkesztette [[Lator László]], Budapest, [[1993]]) |
||
* Babaváros (verses mese) - ([[Móra Ferenc Könyvkiadó]], Budapest, [[1959]]) |
* Babaváros (verses mese) - ([[Móra Ferenc Könyvkiadó]], Budapest, [[1959]]) |
||
==Jegyzetek== |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
== Források == |
||
{{források}} |
|||
{{wikidézet|Sárközi György}} |
{{wikidézet|Sárközi György}} |
||
{{wikisourceszerző|Sárközi György}} |
{{wikisourceszerző|Sárközi György}} |
A lap 2017. június 17., 13:16-kori változata
Sárközi György | |
Sárközi György 1937 körül | |
Élete | |
Született | 1899. január 22. Budapest |
Elhunyt | 1945. március 8. (46 évesen) Balf |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Sárközi Vilmos, Kovács Zsófia |
Házastársa | Molnár Márta |
Gyermekei | Sárközi Mátyás |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regény, vers, dráma, elbeszélés |
Első műve | Angyalok harca (1926) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárközi György témájú médiaállományokat. |
Sárközi György (Budapest, Terézváros, 1899. január 22. – Balf, 1945. március 8.)[1][2] magyar költő, prózaíró, folyóiratszerkesztő, műfordító, magántisztviselő.
Élete
Sárközi Vilmos tabi születésű részvénytársasági hivatalnok és a sümegi születésű Kovács Zsófia gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten, a Terézvárosban 1899. január 22-én, zsidó családban.[3][4] Iskoláit a váci piarista gimnáziumban (I-II. osztály, 1909/1910–1910/1911)[5] és Budapesten, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. 1917-ben fedezte fel Osvát Ernő. 1918-ban fél évig volt hallgatója a főváros jogi karának. 1919-ben lektorként került az Athenaeum Könyvkiadóhoz, ahol 1938-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. 1921. március 5-én áttért a római katolikus vallásra.[6] Első kötete 1926-ban jelent meg Angyalok harca címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak Szabó Lőrinc és Németh László, akiknek intellektuális izgalma meg is zavarja harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: Váltott lélekkel. 1927-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. 1935–1938 között a Válasz című folyóirat szerkesztője volt. 1936-ban megindította a Magyarország felfedezése című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még ebben az évben feleségül vette Molnár Mártát, Molnár Ferenc lányát. 1937-ben a Márciusi Front egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi Városmajor utcai lakásán fogalmazták meg.[7] 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.[8] 1938-ban a Frontnak a Válaszban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. 1939-ben egy ideig a Kelet Népe munkájában vett részt. 1944-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben munkaszolgálatra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg Balfon.
Fia, Sárközi Mátyás (* 1937) író, szerkesztő, a BBC Televízió munkatársa.
Művei
- Angyalok harca (1926)
- Váltott lélekkel (1927)
- Mint oldott kéve (történelmi regény, 1931)
- Szilveszter (elbeszélés, Debrecen, 1934)
- Viola (regény, Budapest, 1935)
- Dózsa (dráma, Budapest, 1939)
- Higgy a csodában (1942)
- Összes verse és kisebb műfordításai (Budapest, 1947)
- Válogatott versei (Bevezette és válogatta Illyés Gyula, Budapest, 1954)
- Ég és föld között (összegyűjtött versei és versfordításai, Budapest, 1976)
- Válogatott versei (Szerkesztette Lator László, Budapest, 1993)
- Babaváros (verses mese) - (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1959)
Jegyzetek
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 163/1949. folyószáma alatt.
- ↑ Az elhalálozás dátuma, 1945. május 15. bíróilag lett megállapítva (a budapesti I-III. ker. járásbíróság P. k. III. 59353/1948/4. sz. végzése).
- ↑ Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári születési akv. 247/1899. folyószáma alatt.
- ↑ HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406
- ↑ A kegyes-tanítórendiek váczi főgimnáziumának értesítője, 1909/1910, 1910/1911.
- ↑ A budapest-lipótvárosi r. kat. plébániahivatal lelkésze által 250/1921 szám alatt kiállított keresztlevél alapján.
- ↑ Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.
- ↑ A Márciusi Front tíz esztendje
Források
- Sárközi György
- Magyar életrajzi lexikon
- A magyar irodalom története
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 9638607106
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.