„Cirill ábécé” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Vépi (vitalap | szerkesztései) →Átírás: aktualizálás AkH12-re |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
| kép =Romanian Cyrillic - Lord's Prayer text.svg |
| kép =Romanian Cyrillic - Lord's Prayer text.svg |
||
| képméret = |
| képméret = |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = Cirill betűkkel írt román szöveg az 1850-es évekből |
||
| típus = [[ábécé]] |
| típus = [[ábécé]] |
||
| típusleírás = |
| típusleírás = |
||
33. sor: | 33. sor: | ||
A '''cirill ábécé''' egyfajta írásrendszer, mely leginkább [[Kelet-Európa|Kelet-Európában]] és Észak-, valamint Közép-Ázsiában elterjedt. A [[görög ábécé|görög]] unciális írásból származik, hagyományosan [[Szent Cirill]]nek és [[Szent Metód]]nak tulajdonítják a létrehozását, azonban elképzelhető, hogy egy korai [[bolgár nyelv|bolgár]] írásból fejlődött ki.<ref>{{cite book | first=Francis | last=Dvornik |title=The Slavs: Their Early History and Civilization | year=1956 |place=Boston | publisher=American Academy of Arts and Sciences |page=179}}</ref><ref>{{cite book|url=https://books.google.com/books?id=YIAYMNOOe0YC&pg=PR1&dq=Curta,+Florin,+Southeastern+Europe+in+the+Middle+Ages,+500-1250+(Cambridge+Medieval+Textbooks),+Cambridge+University+Press&hl=bg&redir_esc=y#v=onepage&q=Cyrillic%20preslav&f=false |title=Southeastern Europe in the Middle Ages, 500–1250|series=Cambridge Medieval Textbooks|author= Florin Curta|publisher=Cambridge University Press|year=2006|isbn=0521815398|pages= 221–222}}</ref><ref>{{cite book|url=https://books.google.com/books?id=J-H9BTVHKRMC&pg=PR3-IA34&lpg=PR3-IA34&dq=The+Orthodox+Church+in+the+Byzantine+Empire+Cyrillic+preslav+eastern&source=bl&ots=5wJtmSzw6i&sig=bZyTZcISR7rKVzdTre9TsNxLvXM&hl=bg#v=onepage&q=%20preslav%20eastern&f=false|chapter= The Orthodox Church in the Byzantine Empire|title=Oxford History of the Christian Church|author= J. M. Hussey, Andrew Louth|publisher= Oxford University Press|year= 2010|isbn=0191614882|pages= 100}}</ref> |
A '''cirill ábécé''' egyfajta írásrendszer, mely leginkább [[Kelet-Európa|Kelet-Európában]] és Észak-, valamint Közép-Ázsiában elterjedt. A [[görög ábécé|görög]] unciális írásból származik, hagyományosan [[Szent Cirill]]nek és [[Szent Metód]]nak tulajdonítják a létrehozását, azonban elképzelhető, hogy egy korai [[bolgár nyelv|bolgár]] írásból fejlődött ki.<ref>{{cite book | first=Francis | last=Dvornik |title=The Slavs: Their Early History and Civilization | year=1956 |place=Boston | publisher=American Academy of Arts and Sciences |page=179}}</ref><ref>{{cite book|url=https://books.google.com/books?id=YIAYMNOOe0YC&pg=PR1&dq=Curta,+Florin,+Southeastern+Europe+in+the+Middle+Ages,+500-1250+(Cambridge+Medieval+Textbooks),+Cambridge+University+Press&hl=bg&redir_esc=y#v=onepage&q=Cyrillic%20preslav&f=false |title=Southeastern Europe in the Middle Ages, 500–1250|series=Cambridge Medieval Textbooks|author= Florin Curta|publisher=Cambridge University Press|year=2006|isbn=0521815398|pages= 221–222}}</ref><ref>{{cite book|url=https://books.google.com/books?id=J-H9BTVHKRMC&pg=PR3-IA34&lpg=PR3-IA34&dq=The+Orthodox+Church+in+the+Byzantine+Empire+Cyrillic+preslav+eastern&source=bl&ots=5wJtmSzw6i&sig=bZyTZcISR7rKVzdTre9TsNxLvXM&hl=bg#v=onepage&q=%20preslav%20eastern&f=false|chapter= The Orthodox Church in the Byzantine Empire|title=Oxford History of the Christian Church|author= J. M. Hussey, Andrew Louth|publisher= Oxford University Press|year= 2010|isbn=0191614882|pages= 100}}</ref> |
||
==Történet== |
==Történet== |
||
A cirill betűs írás létrehozásának története a 9. században kezdődik. [[860]] körül két testvér, [[Konsztantin]] a „Filozófus” ([[Szent Cirill|Cirill]]), és [[Szent Metód|Metód]], Mihály [[bizánc]]i császár parancsára elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. Feltehetően ez egy 43 betűs ábécé volt. Vitás kérdés azonban, hogy ez a cirill ábécé volt-e az eredeti, (ebben az esetben a ''glagolita'' írást titkosírásnak tartják, amely a ''cirill írás'' betiltása után látott napvilágot), vagy pedig a [[glagolita írás]], (így a ''cirill írás''t [[Kliment Ohridszki]]nek tulajdonítják, aki a szaloniki testvérek tanítványa volt.) (A történetéről bővebben lásd |
A cirill betűs írás létrehozásának története a 9. században kezdődik. [[860]] körül két testvér, [[Konsztantin]] a „Filozófus” ([[Szent Cirill|Cirill]]), és [[Szent Metód|Metód]], Mihály [[bizánc]]i császár parancsára elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. Feltehetően ez egy 43 betűs ábécé volt. Vitás kérdés azonban, hogy ez a cirill ábécé volt-e az eredeti, (ebben az esetben a ''glagolita'' írást titkosírásnak tartják, amely a ''cirill írás'' betiltása után látott napvilágot), vagy pedig a [[glagolita írás]], (így a ''cirill írás''t [[Kliment Ohridszki]]nek tulajdonítják, aki a szaloniki testvérek tanítványa volt.) (A történetéről bővebben lásd a [[glagolita írás]]t.) Ezek az ábécék kizárólag betűalakban különböztek egymástól. Emellett az is kérdéses még, hogy ez az írás a korábbi létező szláv ábécé csekély módosítása volt-e, vagy a testvérek maguk állították össze a meglévő szláv és [[görög ábécé]] alapján. |
||
Ennek az írásnak hamar nőtt a népszerűsége, gyorsan terjedt, aminek egyenes következménye lett, hogy a [[római pápa]] [[885]]-ben betiltotta. |
Ennek az írásnak hamar nőtt a népszerűsége, gyorsan terjedt, aminek egyenes következménye lett, hogy a [[római pápa]] [[885]]-ben betiltotta. |
A lap 2016. november 18., 01:03-kori változata
cirill ábécé | |
Cirill betűkkel írt román szöveg az 1850-es évekből | |
Típus | ábécé |
Nyelvek | Cirill eredetű ábécék |
Időszak | 9. század |
Felmenő írásrendszerek | görög ábécé |
Rokon írásrendszerek | latin ábécé kopt írás örmény ábécé grúz írások glagolita ábécé |
Unicode-tartomány | U+0400–U+04FF U+0500–U+052F U+2DE0–U+2DFF U+A640–U+A69F |
ISO 15924 | Cyrl |
A Wikimédia Commons tartalmaz cirill ábécé témájú médiaállományokat. |
A cirill ábécé egyfajta írásrendszer, mely leginkább Kelet-Európában és Észak-, valamint Közép-Ázsiában elterjedt. A görög unciális írásból származik, hagyományosan Szent Cirillnek és Szent Metódnak tulajdonítják a létrehozását, azonban elképzelhető, hogy egy korai bolgár írásból fejlődött ki.[1][2][3]
Történet
A cirill betűs írás létrehozásának története a 9. században kezdődik. 860 körül két testvér, Konsztantin a „Filozófus” (Cirill), és Metód, Mihály bizánci császár parancsára elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. Feltehetően ez egy 43 betűs ábécé volt. Vitás kérdés azonban, hogy ez a cirill ábécé volt-e az eredeti, (ebben az esetben a glagolita írást titkosírásnak tartják, amely a cirill írás betiltása után látott napvilágot), vagy pedig a glagolita írás, (így a cirill írást Kliment Ohridszkinek tulajdonítják, aki a szaloniki testvérek tanítványa volt.) (A történetéről bővebben lásd a glagolita írást.) Ezek az ábécék kizárólag betűalakban különböztek egymástól. Emellett az is kérdéses még, hogy ez az írás a korábbi létező szláv ábécé csekély módosítása volt-e, vagy a testvérek maguk állították össze a meglévő szláv és görög ábécé alapján.
Ennek az írásnak hamar nőtt a népszerűsége, gyorsan terjedt, aminek egyenes következménye lett, hogy a római pápa 885-ben betiltotta.
A cirill írást hivatalosan először Bulgáriában vezették be a 9. században. Eredetileg 44 betűt tartalmazott. A bolgár ábécé azóta több változtatáson ment keresztül, a két legutóbbi változtatás 1870-ben és 1946-ban történt, amikor a betűk számát először 32-re, majd a mai 30-ra csökkentették.
Oroszországban a cirill írást országosan 1708-ban vezették be cári rendeletre és orosz polgári írásnak nevezték el. Ez az írás egy sor reformon ment keresztül, csökkent a betűk száma, egy új betű, a "ё" betű is bekerült az ábécébe N. M. Karamzin javaslatára, valamint bekerült az "э" betű is. Az utolsó nagy írásreformot 1918-ban vezették be, melynek köszönhetően kialakult a modern, 33 betűből álló orosz ábécé. Ezt az ábécét később több egykori Szovjetunión belüli ország is bevezette, főként olyan országokban, ahol a 20. század előtt nem volt még írásbeliség, vagy az fejletlen volt. Az 1917-es októberi forradalom után bevezették a Szovjetunió egykori köztársaságaiban is (a balti köztársaságok és Grúzia, valamint Örményország kivételével).
A kezdeti 43 betűből álló ábécében minden betűnek volt egy szóértéke (a szimbólum neve), és néhány szimbólumnak számértéke is volt, lásd: Orosz ábécé.
Meg kell még említenünk, hogy számértékük csak azoknak a szimbólumoknak volt, amelyeket közvetlenül a görög ábécéből vettek át, ez lehetővé tette a bibliai nevek szent jelentéseinek kiszámítását a bizánci irodalom görög nyelvről szláv nyelvre fordításánál.
Mai elterjedtsége
Az egyes nyelvek ábécéje lényegében azonos, csak néhány betűben különbözik, ez hasonló ahhoz, mint amikor a latin írásban sok nyelv új jelet vezetett be. Egyébként a cirill írásban a latin betűs írással ellentétben csak ritkán használnak csatolt jeleket vagy pontokat (hangsúlyjel), hanem új betűformát vezettek be. Az óegyházi szláv írás egy sor olyan jelet használt, amelyet a mai írás már nem használ.
Átírás
Számos rendszer létezik a cirill írás latinizációjára, legtöbbször nyelvenként több fajta átírás létezik, némelyik betűhű, némelyik fonetikus. A magyar nyelvre való átírás a betű- és a hangsort egyaránt figyelembe veszi az AkH.12 218. szerint.
Néhány nyelvnek van saját hivatalos átírása is, ezeknél a nyelveknél tanácsos ezt használni.
A legismertebb átírási rendszerek:
- Az ENSZ Working Group on Romanization Systems ajánlása a különböző nyelvekhez. Széles körben elfogadott és használt.
- ISO 9:1995, az International Organization for Standardizationtól.
- America Library Association & Library of Congress (ALA-LC) Romanization tables for Slavic alphabets, Észak-Amerikai könyvtárakban használatos.
- BGN/PCGN 1947 (United States Board on Geographic Names & Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use) átírási rendszere.
- GOST 16876-71 (1983) az egykori Szovjetunióban kifejlesztett, állami szabványként (GOsudarstvennyj STandart) hivatalossá tett rendszer.
A szerb nyelv esetében az átírásra a horvát nyelv latin ábécéje használatos, ahol betűhűen átírhatóak a cirill karakterek latin megfelelőjükre.
A cirill írás napja
A cirill írás napja május 24-én van. Ezen a napon a moszkvai Kreml közelében lévő Szlavjanszkaja téri Cirill és Metód emlékmű tövében virágokat helyeznek el és a templomokban istentiszteleteket tartanak. Bulgáriában május 24. nemzeti ünnep, munkaszüneti nap.
Jegyzetek
- ↑ Dvornik, Francis. The Slavs: Their Early History and Civilization. American Academy of Arts and Sciences, 179. o. (1956)
- ↑ Florin Curta. Southeastern Europe in the Middle Ages, 500–1250, Cambridge Medieval Textbooks. Cambridge University Press, 221–222. o. (2006). ISBN 0521815398
- ↑ J. M. Hussey, Andrew Louth. The Orthodox Church in the Byzantine Empire, Oxford History of the Christian Church. Oxford University Press, 100. o. (2010). ISBN 0191614882
További információk
- Cirill billentyűzetkiosztás magyaroknak
- Theiling.de: a cirill betűk gyakorlása
- Transliteration of Non-Roman Scripts – Gyűjtemény számos cirill betűs nyelv átírásairól
- Cirill betűk átírása különböző európai nyelvekre
- Öt tévhit a cirill írással kapcsolatban (Nyest.hu, 2010. október 7.)