„Szapolyai Miklós” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a {{jegyzetek |
|||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
* {{hely|Locsmándi}} {{cite web|url=http://www.scribd.com/doc/46228831/22/Egy-elter%C5%91-eletpalya-%E2%80%93-Szapolyai-Miklos|author=Locsmándi Dániel|title=A Szapolyai testvérek története – Egy eltérő életpálya – Szapolyai Miklós|accessdate=2012-05-08}} |
* {{hely|Locsmándi}} {{cite web|url=http://www.scribd.com/doc/46228831/22/Egy-elter%C5%91-eletpalya-%E2%80%93-Szapolyai-Miklos|author=Locsmándi Dániel|title=A Szapolyai testvérek története – Egy eltérő életpálya – Szapolyai Miklós|accessdate=2012-05-08}} |
||
{{uralkodó|cim=Erdélyi katolikus püspök| |
|||
== További információk == |
|||
|link=Erdélyi katolikus püspökök listája| |
|||
|elozo=[[Łabiszyni Máté]]| |
|||
|kovetkezo=[[Veronai Gábor]]| |
|||
|évek=1462–1468 |
|||
|előzőfelirat=Előde |
|||
|következőfelirat=Utóda |
|||
}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Szapolyai Miklós}} |
{{DEFAULTSORT:Szapolyai Miklós}} |
||
A lap 2016. június 2., 15:58-kori változata
Szapolyai Miklós (? – 1468) erdélyi püspök, Szapolyai Imre nádor idősebb öccse.
Bátyja, Imre eszközölte ki számára Mátyás királynál az erdélyi püspökséget. [1] Mátyás 1461-ben nevezte ki, ekkor gyakorolva először főkegyúri jogát. A pápai megerősítést pedig 1462. április 26-án kapta meg. II. Pius pápa nem engedte el neki kérése és a velencei államtanács közvetítése ellenére sem a püspöki annatákat, amelyeket Miklós ígérete szerint a török elleni 400 fős lovasság felállítására kellett felhasználni. [2] A lengyel Kaminetz János volt a segédpüspöke. [3]
1464. március 29-én részt vett Mátyás székesfehérvári koronázásán, ahol más főpapokkal együtt április 3-án megerősítette a Mátyás és III. Frigyes közötti békét. A koronázás után egy ideig Budán tartózkodott a király mellett, ahol a tágasabb királyi tanács ülésein részt vehetett. [4]
A pápától engedélye volt hordozható oltáron való misézésre, 1464. november 30-án pedig engedélyt kapott arra is, hogy a saját maga által választott gyóntatója esetleges bűn és egyházi büntetés alól is feloldozhassa. [5]
Az 1467-es erdélyi felkelés idején játszott szerepe nem ismert, mindenesetre halála után a király elrendelte a gyulafehérvári püspöki vár lebontását, hogy ezzel is csökkentse a püspöki hatalmat. [6]
Bátyja halálakor öccsével együtt 20 vár birtokosa volt, ennél többet a királyon kívül csak Mátyás törvénytelen fia, Corvin János herceg mondhatott magáénak. [7]
Halálának körülményeit nem ismerjük. 1468. november 1-jén a leleszi konvent még élőnek említi, de december 27-én már üres a püspöki szék. Biztosan meghalt, mert a pápa is 4 évvel később a halála miatti üresedésről beszélt, amikor utódát, Veronai Gábort 1472-ben kinevezte. [8]
Hivatkozások
Források
- ↑ Neumann, História 2012/2: Neumann Tibor. „Út a királyi trónig – A Szapolyaiak: Imre, István és János király”. História (2012/2). HU ISSN 01392409. Index:25384.
- ↑ Locsmándi: Locsmándi Dániel: A Szapolyai testvérek története – Egy eltérő életpálya – Szapolyai Miklós. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
| Előde: Łabiszyni Máté |
|
Utóda: Veronai Gábor |