„Atlasz (hegység)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
Az '''Atlasz''' ([[arab nyelv|arabul]] {{rtl|جبال الأطلس|rtl}} – Ǧibāl al-Aṭlas, magyarosan Dzsibál al-Atlasz) 2400 kilométer hosszúságban és 300–400 km szélesen elnyúló hegylánc [[Afrika|Észak-Afrikában]], [[Marokkó]], [[Algéria]] és [[Tunézia]] területén. Az Alpi-himalájai-hegységrendszer legnyugatibb tagja, az afrikai kontinens egyetlen alpi típusú hegysége. Hozzátartoznak [[Gibraltár (brit tengerentúli terület)|Gibraltár]] hegyei is. Zömében az [[Eurázsiai-hegységrendszer]] tagja, de [[Variszkuszi-hegységrendszer|variszkuszi]], sőt még ősibb kőzetek is előfordulnak területén. Fiatal lánchegység, amely több vonulatból áll. |
Az '''Atlasz''' ([[arab nyelv|arabul]] {{rtl|جبال الأطلس|rtl}} – Ǧibāl al-Aṭlas, magyarosan Dzsibál al-Atlasz) 2400 kilométer hosszúságban és 300–400 km szélesen elnyúló hegylánc [[Afrika|Észak-Afrikában]], [[Marokkó]], [[Algéria]] és [[Tunézia]] területén. Az Alpi-himalájai-hegységrendszer legnyugatibb tagja, az afrikai kontinens egyetlen alpi típusú hegysége. Hozzátartoznak [[Gibraltár (brit tengerentúli terület)|Gibraltár]] hegyei is. Zömében az [[Eurázsiai-hegységrendszer]] tagja, de [[Variszkuszi-hegységrendszer|variszkuszi]], sőt még ősibb kőzetek is előfordulnak területén. Fiatal lánchegység, amely több vonulatból áll. |
||
A hegység lakói Marokkóban főleg [[berberek]], Algériában pedig [[arabok]]. |
|||
== Geológiája == |
== Geológiája == |
||
| 35. sor: | 37. sor: | ||
=== Keleti-Atlasz === |
=== Keleti-Atlasz === |
||
Az Atlasz keleti része [[Algéria]] északi részén két párhuzamos vonulatból áll: |
Az Atlasz keleti része [[Algéria]] és [[Tunézia]] északi részén két párhuzamos vonulatból áll: |
||
* északon a Parti-Atlasz vagy másképp a [[Tell-Atlasz]] |
* északon a Parti-Atlasz vagy másképp a [[Tell-Atlasz]] |
||
* délen a Szahara-Atlasz vagy [[Szaharai-Atlasz]] |
* délen a Szahara-Atlasz vagy [[Szaharai-Atlasz]] |
||
* a fenti két fő vonulat közé ékelődik a Sott- vagy más néven a Berber-fennsík |
* a fenti két fő vonulat közé ékelődik a Sott- vagy más néven a Berber-fennsík |
||
Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, [[Algír]]tól keletre, a vad, szakadékos [[Kabilia|Kabil-földön]] van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a [[Sott-fennsík]]ig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett ''sott'' van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a [[Massif d'Aurès]] (2328 m). |
Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, [[Algír]]tól keletre, a vad, szakadékos [[Kabilia|Kabil-földön]] van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a [[Sott-fennsík]]ig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett ''sott'' van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a [[Massif d'Aurès]] (2328 m). |
||
A Szaharai-Atlasz Tunéziába is átnyúló keleti része az Aurés (Oresz-) hegység. |
|||
== Képek == |
== Képek == |
||
A lap 2016. május 21., 17:24-kori változata
| Atlasz | |
 | |
| Magas-Atlasz | |
| Magasság | 4165 m |
| Hely |  Marokkó,  Algéria,  Tunézia |
| Hegység | Eurázsiai-hegységrendszer |
| Legmagasabb pont | Dzsebel Túbkal (4167 m) |
| Típus | üledékes kőzetek |
| Hosszúság | 2550 km |
| Szélesség | 300 km |
| Elhelyezkedése | |
 Atlasz
Pozíció Afrika térképén
| |
 é. sz. 31° 03′ 43″, ny. h. 7° 54′ 58″Koordináták: é. sz. 31° 03′ 43″, ny. h. 7° 54′ 58″ | |
 | |
| Térkép | |
 | |
| Az Atlasz vonulatai (angolul) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Atlasz témájú médiaállományokat. | |
Az Atlasz (arabul جبال الأطلس – Ǧibāl al-Aṭlas, magyarosan Dzsibál al-Atlasz) 2400 kilométer hosszúságban és 300–400 km szélesen elnyúló hegylánc Észak-Afrikában, Marokkó, Algéria és Tunézia területén. Az Alpi-himalájai-hegységrendszer legnyugatibb tagja, az afrikai kontinens egyetlen alpi típusú hegysége. Hozzátartoznak Gibraltár hegyei is. Zömében az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, de variszkuszi, sőt még ősibb kőzetek is előfordulnak területén. Fiatal lánchegység, amely több vonulatból áll.
A hegység lakói Marokkóban főleg berberek, Algériában pedig arabok.
Geológiája
Az Afrika és Európa között egykor húzódó Tethys-óceánban lerakódott üledékekből gyűrődött fel a krétában és a harmadidőszakban. Földtani felépítés szerint két Atlasz-hegység létezik:
- a Parti-Atlasz az északi, Földközi-tenger menti vonulatokból áll. A fiatalon (oligocén, miocén) takaróredőkbe gyűrődött mezozoós és harmadidőszaki üledékekből ősi (Nagy Kabilia) és fiatal gránitmagok, vulkáni takarók emelkednek ki. A vonulatok között medencék mélyülnek;
- déli vonulatait Szaharai-Atlasz néven foglalják össze. A prekambriumi és variszkuszi kristályos tömegekhez mezozoós üledékek gyűrődtek a krétában és főleg az eocénban. Vonulatainak mai helyzete és magassága a miocén utáni földkéregmozgások hatására alakult ki. A déli lábánál húzódó nagy-szerkezeti vonalat tekintik geológiailag Afrika határának.
Részei
A hegységet két fő részre: Nyugati- és Keleti-Atlaszra osztjuk. A két fő rész között a Mulujja (Moulouya) völgye, meg a Szaharában elvesző Guir-vádi a határ.
Nyugati-Atlasz
Marokkóban, az Atlasz nyugati részének négy fő vonulata (északról dél felé):
- Rif-hegység (másképp: Rif-Atlasz)
- Középső-Atlasz
- Magas-Atlasz
- Anti-Atlasz
A Ríf-Atlasz és a Magas-Atlasz, ami közel 800 km hosszan nyúlik el délnyugat-északkelet irányban, az Atlanti-óceán partjától (Agadir környéke). Legmagasabb csúcsa a 4167 méter magas Dzsebel Túbkal, a második legmagasabb csúcsa a 4071 méteres M'Goun. Mindkettő Marokkó délnyugati részén található. A Magas-Atlaszt a kevésbé magas Antiatlasztól a Sous, a Dadès és a Todra völgye választja el. Az északra fekvő Középső-Atlasztól pedig az El-Abid vádi és a Moulouya felső folyásának völgye különíti el. Az Atlasz választó vonalat képez a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partjai és a Szahara között.
Keleti-Atlasz
Az Atlasz keleti része Algéria és Tunézia északi részén két párhuzamos vonulatból áll:
- északon a Parti-Atlasz vagy másképp a Tell-Atlasz
- délen a Szahara-Atlasz vagy Szaharai-Atlasz
- a fenti két fő vonulat közé ékelődik a Sott- vagy más néven a Berber-fennsík
Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, Algírtól keletre, a vad, szakadékos Kabil-földön van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a Sott-fennsíkig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett sott van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a Massif d'Aurès (2328 m).
A Szaharai-Atlasz Tunéziába is átnyúló keleti része az Aurés (Oresz-) hegység.
Képek
-
A Dzsebel Túbkal, az Atlasz legmagasabb csúcsa -
Berber falu Marokkóban, a Magas-Atlaszban, Imlil völgyben
Források
- Magyar Larousse : Enciklopédikus szótár I. (A–Gy). Főszerk. Bakos Ferenc, Szávai János. Budapest: Akadémiai. 1991. 182. o. ISBN 963-05-5857-2
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 489. o. ISBN 963-05-6612-5
- Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 552. o. ISBN 963-05-6800-4
- Ezerarcú világunk. Afrika 40.o. Duna Könyvkiadó 1994. ISBN 963-7961-34-8
- Futó József: Afrika, 1963
Kapcsolódó szócikkek
.jpg){kind=small}
|
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
