„Akko (település)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Biblia kategória eltávolítva; Bibliai helyszínek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
'''Akko''' vagy Akkó, Akkon, az [[ókor]]ban ''Ptolemaisz'' (ezenkívül ismertebb nevei még: Akers, Acre, Accho, Acco, Hacco illetve St. Jean d’Acre), [[görög nyelv|görögül]] Ἄκη, [[Héber nyelv|héberül]] עכו ‘Akkô, [[Arab nyelv|arabul]] عكّا ʿAkkā. Több mint négy ezer éve lakott város,<ref>E. A. Wallis Budge, An Egyptian Hieroglyphic Dictionary. London: John Murray, 1920</ref> [[Galilea|Galileában]], a mai [[Izrael]] északnyugati területén, a [[Földközi-tenger]] partján. |
'''Akko''' vagy Akkó, Akkon, az [[ókor]]ban ''Ptolemaisz'' (ezenkívül ismertebb nevei még: Akers, Acre, Accho, Acco, Hacco illetve St. Jean d’Acre), [[görög nyelv|görögül]] Ἄκη, [[Héber nyelv|héberül]] עכו ‘Akkô, [[Arab nyelv|arabul]] عكّا ʿAkkā. Több mint négy ezer éve lakott város,<ref>E. A. Wallis Budge, An Egyptian Hieroglyphic Dictionary. London: John Murray, 1920</ref> [[Galilea|Galileában]], a mai [[Izrael]] északnyugati területén, a [[Földközi-tenger]] partján. |
||
Az óvárosa, amely az [[UNESCO]] kulturális [[Világörökség |
Az óvárosa, amely az [[UNESCO]] kulturális [[Világörökség]]ének része, a [[haifa]]i öböl északi részén, egy [[félsziget]]en található és egy helyenként 150 méter széles erődítmény védi. A szárazföld felől mára már teljesen körbeveszi az új város. {{forrás|szöveg=Míg az új városban többségében [[zsidók|zsidó]] a lakosság, az óvárosban szinte kizárólag izraeli arabok laknak és még ma is az egyik legorientálisabb hangulatú város Izraelben.}} |
||
A városnak 2011-ben {{szám|46464}} lakosa volt.<ref name="cbs-loc">{{cite web|title=Locality File|year=2011|url=http://cbs.gov.il/ishuvim/ishuv2011/bycode.xls|publisher=[[Israel Central Bureau of Statistics]]|format=XLS|accessdate=February 2, 2013}}</ref> |
A városnak 2011-ben {{szám|46464}} lakosa volt.<ref name="cbs-loc">{{cite web|title=Locality File|year=2011|url=http://cbs.gov.il/ishuvim/ishuv2011/bycode.xls|publisher=[[Israel Central Bureau of Statistics]]|format=XLS|accessdate=February 2, 2013}}</ref> |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
* [http://www.akko.muni.il/ Akko hivatalos honlapja] |
* [http://www.akko.muni.il/ Akko hivatalos honlapja] |
||
* [http://www.ulrich.perwass.de/Panoramen/Al_Jazzar.htm Ulrich Perwass Homepage] Az Al-Dzsazzar mecset belülről |
* [http://www.ulrich.perwass.de/Panoramen/Al_Jazzar.htm Ulrich Perwass Homepage] Az Al-Dzsazzar mecset belülről |
||
{{Izrael világörökségi helyszínei}} |
{{Izrael világörökségi helyszínei}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
A lap 2016. január 9., 23:06-kori változata
A településen világörökségi helyszín található |
Akko | |||
A Német Lovagrend vára | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Izrael | ||
Körzethívószám | 972 4 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 48 900 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | IST, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 32° 55′ 34″, k. h. 35° 05′ 02″Koordináták: é. sz. 32° 55′ 34″, k. h. 35° 05′ 02″ | |||
Akko weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Akko témájú médiaállományokat. |
Akko vagy Akkó, Akkon, az ókorban Ptolemaisz (ezenkívül ismertebb nevei még: Akers, Acre, Accho, Acco, Hacco illetve St. Jean d’Acre), görögül Ἄκη, héberül עכו ‘Akkô, arabul عكّا ʿAkkā. Több mint négy ezer éve lakott város,[2] Galileában, a mai Izrael északnyugati területén, a Földközi-tenger partján.
Az óvárosa, amely az UNESCO kulturális Világörökségének része, a haifai öböl északi részén, egy félszigeten található és egy helyenként 150 méter széles erődítmény védi. A szárazföld felől mára már teljesen körbeveszi az új város. Míg az új városban többségében zsidó a lakosság, az óvárosban szinte kizárólag izraeli arabok laknak és még ma is az egyik legorientálisabb hangulatú város Izraelben.[forrás?]
A városnak 2011-ben 46 464 lakosa volt.[3]
A városnak több évszázadon keresztül fontos kikötője volt a földközi tenger keleti részén, ez mára már erősen vesztett jelentőségéből. Gazdasági súlya ma az iparnak van, mindenekelőtt a vasfeldolgozásnak. A városnak van vasút-összeköttetése is a Naharija - Haifa vonalon.[forrás?]
Története
Források
- ↑ Šnatôn statîstî le-Yisra'el (több nyelv nyelven). Israeli Central Bureau of Statistics. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ E. A. Wallis Budge, An Egyptian Hieroglyphic Dictionary. London: John Murray, 1920
- ↑ Locality File (XLS). Israel Central Bureau of Statistics, 2011. (Hozzáférés: 2013. február 2.)
- Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története (fordította Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna), Osiris, 1999, ISBN 963-379-448-X
További információk
- Akko hivatalos honlapja
- Ulrich Perwass Homepage Az Al-Dzsazzar mecset belülről