„Oskar Schindler” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
többszörös linkek |
hely és refhely |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
=== A háború előtt === |
=== A háború előtt === |
||
Schindler [[1927]]-ben feleségül vette ''Emilie Pelzl''t ([[Emilie Schindler]] a II. világháború alatt szintén sok zsidót mentett meg). Azonban a családi cég a gazdasági válság idején csődbe ment, Schindler egy évre állástalan lett. 1931-ben és 1932-ben öszesen három alkalommal őrizetbe vették részegeskedésért és közbotrányokozásért. |
Schindler [[1927]]-ben feleségül vette ''Emilie Pelzl''t ([[Emilie Schindler]] a II. világháború alatt szintén sok zsidót mentett meg). Azonban a családi cég a gazdasági válság idején csődbe ment, Schindler egy évre állástalan lett. 1931-ben és 1932-ben öszesen három alkalommal őrizetbe vették részegeskedésért és közbotrányokozásért.{{refhely|Crowe 2005|20. old.}} 1935-ben belépett a Szudétanémet Pártba. [[1936]]-ban a náci Németország katonai hírszerzése, az [[Abwehr]] kémje lett. Később a cseh rendőrség számára ezt azzal indokolta, hogy pénzre volt szüksége, mert alkoholista volt és úszott az adósságban.{{refhely|Crowe 2004|19. old.}} Feladata az ország ellen tervezett náci német támadás előkészítése keretében a vasutakra, katonai létesítményekre és csapatmozgásokra vonatkozó információk gyűjtése, valamint más csehszlovákiai kémek toborzása volt. A cseh rendőrség 1938. július 18-án letartóztatta, az október 1-én Szudétavidéket Németországhoz csatoló [[Müncheni egyezmény]] politikai foglyokra vonatkozó előírásai alapján szabadult ki. Schindler ezután Abwehr egysége vezetőhelyettese lett és feleségével együtt Ostravába települt, ahol részt vett a maradék Csehszlovákia márciusi hitleri megszállását előkészítő kémtevékenységben. Üzleti útnak álcázva gyakran utazott Lengyelországba, ahol 25 beosztott ügynökével együtt a Lengyelország ellen tervezett támadás előkészítése keretében a lengyel katonai tevékenységről és vasutakról gyűjtött információkat.{{refhely|Crowe 2004|18, 54, 63. old.}} Csoportja egyik feladata a német csapatok felvonulásához döntő fontosságúnak tekintett Jablonkai hágón átvezető vasútvonal (Kassa-Oderberg vasút) és alagútja megfigyelése, a róla való információszerzés volt. Oskar Schindler egyik feladata volt az Abwehrnél a lengyel katonai egyenruhák beszerzése, melyeket a [[Gleiwitzi incidens]], a második világháború megkezdéséhez ürügyül szolgáló német provokáció során során használtak fel.{{refhely|Crowe 2005|76. old.}} Schindler egészen 1940 őszéig dolgozott az Abwehrnek.{{refhely|Crowe 2004|291-292. old.}} |
||
[[1939]]-től a [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|Német Nemzetiszocialista Munkapárt]] (NSDAP) tagja. Oskar Schindler párttagsága révén jól ismert több magas rangú vezetőt, tisztet a pártból, az [[Schutzstaffel|SS]]-ből, a [[Gestapo|Gestapóból]]. A későbbiekben ezeket a kapcsolatokat – és vagyonát – használta fel arra, hogy embereket mentsen. |
[[1939]]-től a [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|Német Nemzetiszocialista Munkapárt]] (NSDAP) tagja. Oskar Schindler párttagsága révén jól ismert több magas rangú vezetőt, tisztet a pártból, az [[Schutzstaffel|SS]]-ből, a [[Gestapo|Gestapóból]]. A későbbiekben ezeket a kapcsolatokat – és vagyonát – használta fel arra, hogy embereket mentsen. |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
A brünnlitzi üzem [[1945]]. [[május 8.|május 8]]-ig működött, ekkor Schindlernek menekülnie kellett. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott, melybe a következő mondat lett belevésve: „Wer nur ein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt“ („Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg.”). Ez a mondat lett az izraeli [[Jad Vasem|Jad Vashem]] múzeum mottója. |
A brünnlitzi üzem [[1945]]. [[május 8.|május 8]]-ig működött, ekkor Schindlernek menekülnie kellett. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott, melybe a következő mondat lett belevésve: „Wer nur ein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt“ („Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg.”). Ez a mondat lett az izraeli [[Jad Vasem|Jad Vashem]] múzeum mottója. |
||
Az egykori krakkói üzem a krakkói történeti múzeum fiókintézményeként múzeumként üzemel |
Az egykori krakkói üzem a krakkói történeti múzeum fiókintézményeként múzeumként üzemel 2010 júniusa óta.{{refhely|fn.hu 2010-06-10}} |
||
=== Kapcsolata a cionista mozgalommal === |
=== Kapcsolata a cionista mozgalommal === |
||
1943-ban Schindlerrel budapesti cionista vezetők útján kapcsolatba lépett a zsidó ellenállási mozgalom. Schindler több alkalommal Budapestre utazott, hogy személyesen tájékoztassa az ottani cionista vezetést a nácik által a zsidók ellen elkövetett háborús bűnökről. Visszafelé a Palesztinai Zsidó Ügynökségtől vitt |
1943-ban Schindlerrel budapesti cionista vezetők útján kapcsolatba lépett a zsidó ellenállási mozgalom. Schindler több alkalommal Budapestre utazott, hogy személyesen tájékoztassa az ottani cionista vezetést a nácik által a zsidók ellen elkövetett háborús bűnökről. Visszafelé a Palesztinai Zsidó Ügynökségtől vitt pénzt átadta a zsidó ellenállásnak.{{refhely|Crowe 2004|151. old.|Thompson 2002|19. old.}} |
||
=== A háború utáni évek === |
=== A háború utáni évek === |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
Oskar Schindlerről film készült ''[[Schindler listája]]'' (Schindler's List) címmel. A filmet [[Steven Spielberg]] rendezte, a főszerepet [[Liam Neeson]] játszotta. |
Oskar Schindlerről film készült ''[[Schindler listája]]'' (Schindler's List) címmel. A filmet [[Steven Spielberg]] rendezte, a főszerepet [[Liam Neeson]] játszotta. |
||
== |
== Jegyzetek == |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
== Források == |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
* {{hely|fn.hu 2010-06-10}} {{citweb|url=http://www.fn.hu/tudomany/20100610/muzeum_lett_schindler_gyara/ |cím=Múzeum lett Schindler gyára |dátum=2010-06-10 |elér=2015-01-25 }} |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
== |
== További információk == |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
* Keneally, Thomas: ''Schindlers Liste'', München, Omnibus 1996, 351 oldal, ISBN 3-570-20297-6 |
* Keneally, Thomas: ''Schindlers Liste'', München, Omnibus 1996, 351 oldal, ISBN 3-570-20297-6 |
||
* Pemper, Mieczysław: ''Der rettende Weg. Schindlers Liste - die wahre Geschichte'', Hoffmann und Campe Verlag, Hamburg 2005, ISBN 3-455-09493-7 |
* Pemper, Mieczysław: ''Der rettende Weg. Schindlers Liste - die wahre Geschichte'', Hoffmann und Campe Verlag, Hamburg 2005, ISBN 3-455-09493-7 |
||
* Rosenberg, Erika (Hrsg.): Én, Oskar Schindler, München, Herbig 2000, 448 oldal, ISBN 3-7766-2204-0 |
* Rosenberg, Erika (Hrsg.): Én, Oskar Schindler, München, Herbig 2000, 448 oldal, ISBN 3-7766-2204-0 |
||
⚫ | |||
* Müller-Madej, ''Stella: Das Mädchen von der Schindler-Liste - Aufzeichnungen einer KZ-Überlebenden'', DTV (September 1998), 278 oldal, ISBN 3-423-30664-5 |
* Müller-Madej, ''Stella: Das Mädchen von der Schindler-Liste - Aufzeichnungen einer KZ-Überlebenden'', DTV (September 1998), 278 oldal, ISBN 3-423-30664-5 |
||
== Külső hivatkozások == |
|||
* [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=6922 geographic.hu] |
* [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=6922 geographic.hu] |
||
* [http://www.vasarnap.com/clanok.asp?cl=1031635 vasarnap.com] |
* [http://www.vasarnap.com/clanok.asp?cl=1031635 vasarnap.com] |
||
{{commonscat|Oskar Schindler}} |
{{commonscat|Oskar Schindler}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
A lap 2015. január 25., 10:00-kori változata
Oskar Schindler | |
Fájl:Oskar Schindler.jpg | |
Született | 1908. április 28.[1][2][3][4][5] Svitavy[6] |
Elhunyt | 1974. október 9. (66 évesen)[1][2][3][4][5] Hildesheim[7] |
Állampolgársága | |
Házastársa | Emilie Schindler |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | májelégtelenség |
Sírhelye | Mount Zion |
A Wikimédia Commons tartalmaz Oskar Schindler témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Oskar Schindler (Zwittau, Szudétavidék, Osztrák–Magyar Monarchia, 1908. április 28. – Hildesheim, Németország, 1974. október 9.) szudétanémet gyáros, aki mintegy 1200 zsidó munkás életét mentette meg a holokauszt során azzal, hogy lőszer- és edénygyáraiban dolgoztatta őket Lengyelország, illetve a mai Csehország területén. Róla szól a Schindler bárkája című könyv és a Schindler listája című film.
Élete
Oskar Schindler 1908. április 28-án született Zwittauban, az Osztrák–Magyar Monarchiában (jelenleg Csehország) szudétanémet családban. Gyermekkorában egy zsidó rabbi családja lakott a szomszédjukban, akikkel jó viszonyt ápoltak. Schindler családja az egyik leggazdagabb család volt Zwittauban, édesapjának, Hans Schindlernek gyára volt.
A háború előtt
Schindler 1927-ben feleségül vette Emilie Pelzlt (Emilie Schindler a II. világháború alatt szintén sok zsidót mentett meg). Azonban a családi cég a gazdasági válság idején csődbe ment, Schindler egy évre állástalan lett. 1931-ben és 1932-ben öszesen három alkalommal őrizetbe vették részegeskedésért és közbotrányokozásért.[9] 1935-ben belépett a Szudétanémet Pártba. 1936-ban a náci Németország katonai hírszerzése, az Abwehr kémje lett. Később a cseh rendőrség számára ezt azzal indokolta, hogy pénzre volt szüksége, mert alkoholista volt és úszott az adósságban.[10] Feladata az ország ellen tervezett náci német támadás előkészítése keretében a vasutakra, katonai létesítményekre és csapatmozgásokra vonatkozó információk gyűjtése, valamint más csehszlovákiai kémek toborzása volt. A cseh rendőrség 1938. július 18-án letartóztatta, az október 1-én Szudétavidéket Németországhoz csatoló Müncheni egyezmény politikai foglyokra vonatkozó előírásai alapján szabadult ki. Schindler ezután Abwehr egysége vezetőhelyettese lett és feleségével együtt Ostravába települt, ahol részt vett a maradék Csehszlovákia márciusi hitleri megszállását előkészítő kémtevékenységben. Üzleti útnak álcázva gyakran utazott Lengyelországba, ahol 25 beosztott ügynökével együtt a Lengyelország ellen tervezett támadás előkészítése keretében a lengyel katonai tevékenységről és vasutakról gyűjtött információkat.[11] Csoportja egyik feladata a német csapatok felvonulásához döntő fontosságúnak tekintett Jablonkai hágón átvezető vasútvonal (Kassa-Oderberg vasút) és alagútja megfigyelése, a róla való információszerzés volt. Oskar Schindler egyik feladata volt az Abwehrnél a lengyel katonai egyenruhák beszerzése, melyeket a Gleiwitzi incidens, a második világháború megkezdéséhez ürügyül szolgáló német provokáció során során használtak fel.[12] Schindler egészen 1940 őszéig dolgozott az Abwehrnek.[13]
1939-től a Német Nemzetiszocialista Munkapárt (NSDAP) tagja. Oskar Schindler párttagsága révén jól ismert több magas rangú vezetőt, tisztet a pártból, az SS-ből, a Gestapóból. A későbbiekben ezeket a kapcsolatokat – és vagyonát – használta fel arra, hogy embereket mentsen.
Tevékenysége a háború idején
Lengyelország német megszállása után Krakkóban rendezkedett be, kihasználta a háború adta gazdasági lehetőségeket: jó kapcsolatai voltak a fekete piaccal és illegális eszközökkel megszerzett egy zománcozó üzemet (Press- und Emaillierwerk). Az üzem közelében működött a Plaszow-gettó. Schindler a gyárban a gettó lakóit dolgoztatta – először csupán azért, mert a legolcsóbb munkaerő volt.
Ekkortájt hajtatta végre Amon Göth a krakkói gettó felszámolását, és további gettók kiirtására készült. Göth volt a Plaszow-gettó vezetője is, a rabokkal keményen bánt, egyes információk szerint egy fogvatartott ritkán élt túl 4 hétnél többet. A körülmények rémesek voltak, Göthnek pedig volt egy kegyetlen szokása: távcsöves puskával vadászott a rabokra.
Kapcsolatainak köszönhetően Schindler elérte, hogy az alkalmazottainak nem kellett a gettóban lakniuk, hanem az ő saját munkásszállóiban. Ehhez azonban Schindlernek élelmiszerekre, gyógyszerekre volt szüksége, melyeket a feketepiac segítségével szerzett be. Schindlert egyszer őrizetbe is vették illegális üzletei miatt, és egy másik alkalommal is volt börtönben – ezt azonban Göth szerencsére nem tudta.
Schindler gyárában teljesen más körülmények uralkodtak, mint a táborokban. Engedélye nélkül a nemzetiszocialista katonák nem léphettek be az üzembe. A dolgozók kb. kétszer annyi élelmet kaptak, mint a gettóban, Schindler nagy vagyont költött élelmiszerekre. A gyárban volt egy titkos „kórház” a betegek részére. A gyárban nem verték meg a dolgozókat, senkit nem öltek meg, és senkit nem küldtek Auschwitzba.
1943-ban átalakították a gyárat lőszergyárrá, de két év alatt egyetlen használható lőszer sem készült itt. Mikor a Szovjetunió csapatai elérték Lengyelországot, a gettókat átköltöztették. Schindler gyára sem maradhatott, mivel ő a nemzetiszocialista párt tagja volt. Minden követ megmozgatott, és végül elérte, hogy Brünnlitzbe (Szudétavidék) helyezzék át az üzemet.
A költözéskor készült az ún. „Schindler listája”, ami azoknak a zsidóknak a nevét tartalmazta, akiket Schindler magával vitt az új gyárba. A listát Schindler titkára, Itzhak Stern gépelte le, 1098 nevet tartalmazott. Őket nevezik "Schindlerjude"-nak. A listán az időseket 20 évvel fiatalabbként, a gyermekeket felnőttként tüntették fel. Az orvosok, tanárok neve mellett szakmunkás végzettségek szerepeltek. A listán van Abraham Bankier neve is, ő volt eredetileg a gyár tulajdonosa.
A brünnlitzi üzem 1945. május 8-ig működött, ekkor Schindlernek menekülnie kellett. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott, melybe a következő mondat lett belevésve: „Wer nur ein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt“ („Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg.”). Ez a mondat lett az izraeli Jad Vashem múzeum mottója.
Az egykori krakkói üzem a krakkói történeti múzeum fiókintézményeként múzeumként üzemel 2010 júniusa óta.[14]
Kapcsolata a cionista mozgalommal
1943-ban Schindlerrel budapesti cionista vezetők útján kapcsolatba lépett a zsidó ellenállási mozgalom. Schindler több alkalommal Budapestre utazott, hogy személyesen tájékoztassa az ottani cionista vezetést a nácik által a zsidók ellen elkövetett háborús bűnökről. Visszafelé a Palesztinai Zsidó Ügynökségtől vitt pénzt átadta a zsidó ellenállásnak.[15]
A háború utáni évek
Schindler feleségével együtt Buenos Airesbe (Argentína) menekült. Először 1957-ben tért vissza Európába. Azonban nem volt könnyű élete a háború után sem: gyakran érték inzultusok hazájában. Frankfurt am Mainban telepedett le, és elindított egy cementgyárat. 1961-ben ez a gyár is tönkrement. A megmentett zsidók alapítványt hoztak létre Schindler megsegítésére. 1962-ben a jeruzsálemi "Igazak fasorában" fát ültethetett. 1963-ban Izrael állam az Igazak díjával jutalmazta, és megkapta a Martin-Buber-Békedíjat is. 1974. október 9-én halt meg Hildesheimben. Jeruzsálemben temették el.
Film
Oskar Schindlerről film készült Schindler listája (Schindler's List) címmel. A filmet Steven Spielberg rendezte, a főszerepet Liam Neeson játszotta.
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b Evidence zájmových osob StB
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
- ↑ Crowe 2005 20. old.
- ↑ Crowe 2004 19. old.
- ↑ Crowe 2004 18, 54, 63. old.
- ↑ Crowe 2005 76. old.
- ↑ Crowe 2004 291-292. old.
- ↑ fn.hu 2010-06-10
- ↑ Crowe 2004 151. old. Thompson 2002 19. old.
Források
- ↑ Crowe 2004: Crowe, David M.: Oskar Schindler: The Untold Account of His Life, Wartime Activities, and the True Story Behind the List, Boulder Colorado, Westview Press 2004, 760 oldal, ISBN 0-8133-3375-X
- ↑ Crowe 2005: Crowe, David M.: Oskar Schindler, Eichborn, 2005. - ISBN 3-8218-0759-8
- ↑ fn.hu 2010-06-10: Múzeum lett Schindler gyára. www.fn.hu (2010. június 10.) (Hozzáférés: 2015. január 25.)
- ↑ Keneally 1987: Thomas Keneally: Schindler bárkája, Európa Könyvkiadó, 1987, ISBN 963-07-4319-1
- ↑ Thompson 2002: Thompson, Bruce, ed. (2002). Oskar Schindler. People Who Made History. San Diego: Greenhaven Press. ISBN 0-7377-0894-8.
További információk
- Keneally, Thomas: Schindlers Liste, München, Omnibus 1996, 351 oldal, ISBN 3-570-20297-6
- Pemper, Mieczysław: Der rettende Weg. Schindlers Liste - die wahre Geschichte, Hoffmann und Campe Verlag, Hamburg 2005, ISBN 3-455-09493-7
- Rosenberg, Erika (Hrsg.): Én, Oskar Schindler, München, Herbig 2000, 448 oldal, ISBN 3-7766-2204-0
- Müller-Madej, Stella: Das Mädchen von der Schindler-Liste - Aufzeichnungen einer KZ-Überlebenden, DTV (September 1998), 278 oldal, ISBN 3-423-30664-5
- geographic.hu
- vasarnap.com