Amon Göth

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Amon Leopold Göth
Amon Göth lengyel fogságban
Amon Göth lengyel fogságban
Beceneve A płaszówi mészáros
Született 1908. december 11.
Bécs
Meghalt 1946. szeptember 13. (37 évesen)
Krakkó
Állampolgársága
Fegyvernem Schutzstaffel
Szolgálati ideje 1930-1945
Rendfokozata SS-Hauptsturmführer Collar Rank.svg SS-Hauptsturmführer
Egysége 3rd SS Division Logo.svg SS-Totenkopfverbände
Csatái második világháború
Kitüntetései Anschluss Medál Német sport jelvény
Halál oka akasztás
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amon Leopold Göth témájú médiaállományokat.

Amon Göth (Amon Leopold Göth) (Bécs, 1908. december 11.Krakkó, 1946. szeptember 13.) SS Hauptsturmführer (százados), a Krakkó-Płaszówi koncentrációs tábor parancsnoka volt.

Krakkóban a lengyel legfelsőbb nemzeti bíróság bűnösnek találta a fogvatartottak kínzásában és megsemmisítésükben.

Gyilkosság miatt elítélték, "személyesen meggyilkolta, meggyilkoltatta és kínoztatta a fogvatartottak egy jelentős, bár nem azonosított részét".[1] Bűncselekményei miatt felakasztották, nem messze az egykori płaszówi tábortól.

Korai élete és karrierje[szerkesztés]

A bécsi születésű Göth, gazdag családból származott és gyerekként a családi könyvkiadóban dolgozott.[2] 17 éves korában csatlakozott a náci ifjúsági csoporthoz, 1927 és 1930 között tagja volt a Heimwehr antiszemita nacionalista katonai csoportnak. Végül otthagyta a Heimwehr csoportot, hogy csatlakozzon a náci párt osztrák ágához 1930 szeptemberében. Ugyan ebben az évben 22 évesen csatlakozott az osztrák SS-hez és kinevezték SS-Mann (közlegénynek).[3] Illegális tevékenységének lebukásakor Németországba menekült, amikor robbanószereket szerzett be az osztrák náci párt számára.

Bécsben 1933 januárjáig szolgált, amikor is kinevezték az 52. SS-Standarte vezetőjévé. Hamarosan az SS-Scharführer (őrmesternek) nevezték ki.[4] Az osztrák náci pártot 1933. június 19-én Ausztriában illegálisnak nyilvánították, így müncheni száműzetésben tevékenykedtek tovább. Innen csempészte a rádiókat és a fegyvereket Ausztriába és futárként szolgált az SS számára.[5] 1933 októberében letartóztatta az osztrák hatóság, de 1933 decemberében bizonyíték hiányában szabadon engedték. 1934 júliusában a meghiúsult náci puccs kísérlet után, amiben az osztrák kancellár Engelbert Dollfuß-t meggyilkolták, ismét őrizetbe vették. Szabadulása után Dachauba utazott a dachaui koncentrációs tábor mellé, az SS kiképző létesítményébe.[5] Ezután ideiglenesen kilépett az SS-ből és a náci pártból 1937-ig, Münchenben élt, miközben próbált segíteni a szüleinek a könyvkiadói üzletben. A szülei ajánlására megházasodott, de néhány hónap után elvált.[6]

Göth nem sokkal az Anschluss után 1938-ban visszatért Bécsbe és folytatta tevékenységét. 1938. október 23-án feleségül vette Anny Geigeret egy SS polgári ünnepségen. A házaspárnak három gyermeke született, Peter 1939-ben született, aki 7 hónapos korában meghalt a diftéria következtében.[7] Werner, 1940-ben született és egy lánya, Ingeborg 1941-ben született.[8] A házaspár állandó otthont tartott fent Bécsben a második világháború alatt.[9] A háború kezdetén a 89. SS-Standarte-ból, átkerült a 11. SS-Standarte-be. 1941 elején előléptették SS-Oberscharführer (törzsőrmesterré). Az európai zsidó lakosság áttelepítésekkor hamar hírnevet szerzett tapasztalt ügyintézőként és Einsatzführer (akcióvezetőnek) nevezték ki, illetve pénzügyi ügyintézője volt a Volksdeutsche Mittelstelle szervezetnek. 1941. július 14-én előléptették SS-Hauptsturmführer (hadnaggyá).[10]

1942 nyarán Lublinba költözött, ahol csatlakozott a krakkói SS- és rendőrfőnökhöz ,Odilo Globočnik SS-Brigadeführer (vezérőrnagyhoz). A reinhard-művelet részeként, három megsemmisítő tábor létrehozásán dolgoztak a Bełżeci, Sóbíbori és a Treblinkai táborokon. A reinhard-művelet egy kódnév volt és a művelet 6 hónapja alatt semmi sem volt ismert, a résztvevők titoktartást fogadtak. A későbbi tárgyalás átiratai szerint Göth volt a felelős az áldozatok felkutatásáért és szállításáért, hogy utána ezekben a táborokban meggyilkolják őket.[11]

Płaszów[szerkesztés]

A fénykép 1943 márciusában készült, röviddel a krakkói gettó felszámolása után.

Göthöt az SS-Totenkopfverbände (a Harmadik Birodalom náci koncentrációs táborainak igazgatásáért felelt) "halálfejes" egységéhez rendelték. Első feladata 1943. február 11-én kezdődött, hogy felügyelje a Krakkói-Płaszów koncentrációs tábor felépítését, amelyet parancsnoksággal kellett ellátnia.[12] A tábort egy hónap alatt sikerült felépíteni kényszermunka felhasználásával. 1943. március 13-án a krakkói gettót felszámolták és a munkára alkalmasakat a płaszówi munkatáborba küldték.[13] Több ezer munkára alkalmatlannak nyilvánított embert küldött a megsemmisítő táborokba. Több száz embert gyilkoltak meg az utcán a nácik, miközben felszámolták a gettót.[14]

Płaszówban végzett feladata mellett Göth a tarnówi gettó felszámolásáért is felelős tiszt volt, 25 000 zsidó (a város lakosságának 45%-a) otthona volt a háború kezdetén, a gettó felszámolása után, 8 000 zsidó maradt. Marhavagonokban szállíttatták őket az Auschwitzi koncentrációs táborba, de kevesebb, mint a fele élte túl csak az utat. A túlélők többségét munkára alkalmatlannak ítélték, és azonnal meggyilkolták Auschwitzba érkezéskor. A háborús bűncselekményekről szóló 1946-os vádiratában, több tanú bizonysága szerint Göth személyesen körülbelül 30-90 nőt és gyermeket lőtt főbe a gettó felszámolása során.[15]

1943-ban születésnapján Göth utasította Natalia Karpot, aki éppen akkor érkezett Płaszówba, hogy zongorázzon neki. Karp eljátszotta Chopintől a Noktűrn 20. cisz-moll-t, ez annyira tetszett Göthnek, hogy megengedte neki és a nővéreinek, hogy élhessenek.[16]

Szintén Göth volt a Szebniei koncentrációs tábor felszámolásáért felelős tiszt is, 4 000 zsidó és 1 500 lengyel foglyot internált. Göth tárgyalásán bemutatott bizonyítékok azt jelzik, hogy ezt a feladatot egy alárendeltjére bízta, Josef Grzimek SS-Hauptscharführer (törzsőrmesterre), aki tömeges gyilkosságokkal segítette Hans Kellermann SS-Hauptsturmführer (százados) táborparancsnokot.[17] 1943. szeptember 21. és 1944. február 3. között a tábor fokozatosan felszámolásra került. Körülbelül ezer embert vittek el a közeli erdőbe és agyonlőtték őket, a fennmaradtakat pedig Auschwitzba küldték, ahol a legtöbbet érkezéskor azonnal elgázosítottak.[17]

1944 áprilisában Göthöt az SS-Hauptsturmführer (százados) rangsorába helyezték.[18] 1944 elején a płaszówi koncentrációs tábor az SS fő gazdasági és közigazgatási hivatal közvetlen felügyelete alá került.[19] Az SS a koncentrációs táborokat jobban figyelemmel kísérte, mint a munkatáborokat, így a körülmények megváltoztak, amikor a meghatározást munkatáborról koncentrációs táborra változtatták. Mietek Pemper[20] a tárgyaláson tanúskodott, hogy Göth véletlenszerűen és brutális módon végzet ki foglyokat.[21]

Amon Göth villájának az erkélye, ahonnan a fogvatartottakat lőtte le (2008).

A táborban körülbelül 2000 foglyot tartottak, mikor megnyitották. A működése csúcsán 1944-ben, 636 őr felügyelt 25 000 állandó fogvatartottra, és további 150 000 ideiglenes a táboron átmenő foglyokra.[22] Göth személyesen naponta gyilkolt meg foglyokat. A két kutyája, Rolf és Ralf, arra tanította be őket, hogy a fogvatartottakat halálra tépjék.[19] Gyakran a tábor szélén álló villájának erkélyéről, puskával lőtte le azokat a dolgozókat, akiket úgy látott, túl lassan dolgoztak vagy pihentek az udvaron. Egy zsidó szakácsot azért lőtt főbe, mert a leves túl forró volt.[23] Brutálisan bántalmazta két szobalányát, Helen Jonas-Rosenzweiget és Helen Hirsch-et, akik állandóan féltették az életüket, akárcsak a többi fogvatartott.[24]

„Mint túlélő, elmondhatom, hogy mindannyian traumatizált emberek vagyunk. Soha, soha, nem hittem, hogy bármely emberi lény képes lenne ilyen borzalmakra, ilyen rémtettekre. Amikor messziről láttuk közeledni, mindenki elbújt, pl. latrinába, vagy ahova csak tudtak elrejtőzni. Nem tudom elmondani, hogy az emberek mennyire féltek tőle.”
   – Helen Jonas-Rosenzweig[25]

Poldek Pfefferberg, egy másik Schindlerjude (Schindler-zsidó) azt mondta: "Amikor láttam Göthöt, láttam a halált."[26]

Göth úgy gondolta, hogyha a munkacsapat egy tagja megszökik vagy elkövet valamilyen bűncselekményt, akkor az egész csapatot büntetni kell. Egyik alkalommal elrendelte minden második ember lelövését a munkások egy részénél, mert egy kisebb társaság megszökött.[27] Egy másik alkalommal egy csapatnál személyesen lőtt le minden ötödik embert, mert egyvalaki nem tért vissza a táborba.[28] Płaszów fő gyilkossági helyszíne Hujowa Górka volt, egy nagy domb, amelyet tömeggyilkosságok és gyilkosságok során használtak.[29] Pemper tanúskodott arról, hogy Płaszówban kb 8 000 - 12 000 embert gyilkoltak meg.[30]

Felmentése és elfogása[szerkesztés]

Göthöt 1944. szeptember 13-án felmentették tisztségéből, a német bűnügyi rendőrség (Kripo) a zsidó vagyon ellopásával vádolta (a náci jogszabályok szerint, az állam tulajdona), és letartóztatta, illetve még a vád szerint nem biztosított elegendő ételt a fogvatartottaknak, ezzel a fogvatartottak bánásmódra és büntetésére vonatkozó koncentrációs tábor szabályát sértette meg.[31] A płaszówi tábor vezetését Arnold Büscher SS-Obersturmführer (főhadnagy) vette át. Göth, Georg Konrad Morgen SS bíró előtti megjelenésére készült, de a második világháború előrehaladtával, és a Németországot fenyegető vereség miatt, az ellene felhozott vádakat 1945 elején ejtették.[32] SS orvosok Göthöt mentális betegségben szenvedőnek diagnosztizálták, és elkötelezte magát, hogy bevonul a Bad Tölz-i elmegyógyintézetbe, ahol 1945 májusában letartóztatta az Egyesült Államok katonái.[33]

Tárgyalása és kivégzése[szerkesztés]

Amon Göth 1946-ban, nem sokkal a kivégzése előtt.

A háború után Göthöt kiadták Lengyelországnak, ahol a lengyel legfelsőbb nemzeti bíróság elé állították, perét Krakkóban 1946. augusztus 27. és szeptember 5. között tartották.[1][33] Göthöt bűnösnek találták a náci párt (amelyet bűnszervezetnek nyilvánítottak) tagjaként, illetve személyesen elrendelte az emberek bebörtönzésüket, kínzásukat és megsemmisítésüket.[1] Gyilkosság miatt is elítélték, az első ilyen ítélet egy háborús bűnökkel kapcsolatos tárgyaláson, hogy "személyesen meggyilkolta, meggyilkoltatta és kínoztatta a fogvatartottak egy jelentős, bár nem azonosított részét".[1] Halálra ítélték és 1946. szeptember 13-án felakasztották a krakkói Montelupich-i börtönben, nem messze az egykori płaszówi tábortól. Elhamvasztották és a hamvait beleszórták a Visztula folyóba.[34]

Családja[szerkesztés]

Két házasságán kívül, Göthnek volt egy két éves kapcsolata Ruth Irene Kalderrel, aki kozmetikus és színésznő volt.[35] Kalder először 1942-ben vagy 1943 elején találkozott Göthel, amikor titkárnőként dolgozott Oskar Schindler zománcozó gyárában Krakkóban. Nem sokkal később odaköltözött Göthöz. Göth halála után felvette a nevét.[36] Göth utolsó gyermeke Kaldertől volt, Monika Hertwig. Monika 1945 novemberében született Bad Tölzben.

2002-ben Hertwig emlékiratot adott ki Ich muß doch meinen Vater lieben? (Szeretnem kell az apámat? nem igazán). Hertwig az édesanyja későbbi életéről írt, akit feltétel nélkül dicsőített, amíg a holokausztban betöltött szerepével nem szembesült. Kalder 1983-ban öngyilkosságot követett el, miután interjút adott Jon Blair Schindler dokumentumfilmjében.[37] Hertwig szembesülése apja bűntetteivel, az Inheritance című 2006-os dokumentumfilmben részletezi. A dokumentumfilmben megjelenik Helen Jonas-Rosenzweig, Göth egyik volt szobalánya. A dokumentumfilm részletezi a két nő találkozóját a lengyelországi Płaszów emlékhelyen. Hertwig kérte a találkozót, de Jonas-Rosenzweig tétovázott, mert Göth és a koncentrációs tábor emlékei annyira traumatikusak voltak. Végül beleegyezett, miután Hertwig megírta neki: "Meg kell tennünk a meggyilkolt emberekért."[25]

Hertwig szintén megjelent a Hitler's Children (2011) című dokumentumfilmben. A dokumentumfilmben Hertwig és a hírhedt náci vezetők közeli hozzátartozóik leírják érzelmeiket, kapcsolataikat és emlékeiket.[38]

Jennifer Teege, Monika Hertwig és egy nigériai férfi lánya. Hertwig 2002-es emlékiratain keresztül szembesült, hogy Amon Göth a nagyapja.

Érdekesség[szerkesztés]

Amon Göth alakját Steven Spielberg is felhasználta Schindler listája című filmjében. A szadista táborparancsnokról formázott szereplőt Ralph Fiennes alakította, amiért BAFTA-díjat és Oscar-díj jelölést kapott.[39]

A Schindler listája című film forgatásán a płaszówi túlélő, Mila Pfefferberg bemutatkozott Fiennesnek, megrázta a kezét, miközben Fiennes teljes SS egyenruhában volt, és azt mondta Fiennesnek, hogy emlékezteti az igazi Amon Göthre.[40]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Rzepliñski 2004, 2. o.
  2. Crowe 2004, 217. o.
  3. Crowe 2004, 218–220. o.
  4. Crowe 2004, 220. o.
  5. ^ a b Crowe 2004, 220–221. o.
  6. Crowe 2004, 221–223. o.
  7. Sachslehner 2008, 41. o.
  8. Sachslehner 2008, 43. o.
  9. Crowe 2004, 210, 223. o.
  10. Crowe 2004, 224–226. o.
  11. Crowe 2004, 226–227. o.
  12. Crowe 2004, 227. o.
  13. Longerich 2010, 376. o.
  14. Roberts 1996, 60–61. o.
  15. Crowe 2004, 232. o.
  16. Heslop 2007.
  17. ^ a b Crowe 2004, 234–236. o.
  18. Crowe 2004, 233. o.
  19. ^ a b Crowe 2004, 256. o.
  20. Mietek Pemper obituary.
  21. Crowe 2004, 242. o.
  22. Crowe 2004, 237, 242. o.
  23. Crowe 2004, 257. o.
  24. Crowe 2004, 259–264. o.
  25. ^ a b Fishman 2009.
  26. Keneally 1993, 360. o.
  27. Crowe 2004, 258. o.
  28. Crowe 2004, 259. o.
  29. Crowe 2004, 265. o.
  30. Crowe 2004, 237. o.
  31. Crowe 2004, 354–355. o.
  32. Crowe 2004, 359. o.
  33. ^ a b McKale 2012, 201. o.
  34. Crowe 2004, 211. o.
  35. Sachslehner 2008, 167. o.
  36. Crowe 2004, 210. o.
  37. Jackson 2009.
  38. IDFA 2011.
  39. Freud 2012.
  40. Corliss 1994.

További információk[szerkesztés]