Ugrás a tartalomhoz

Svitavy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svitavy
Béke tér Svitavyban
Béke tér Svitavyban
Svitavy címere
Svitavy címere
Svitavy zászlaja
Svitavy zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületPardubicei
JárásSvitavyi
PolgármesterDavid Šimek
Irányítószám56 802 – 570 01
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség16 108 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség557,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság435 m
Terület31,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 45′ 21″, k. h. 16° 28′ 06″49.755966°N 16.468339°EKoordináták: é. sz. 49° 45′ 21″, k. h. 16° 28′ 06″49.755966°N 16.468339°E
Svitavy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Svitavy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Svitavy (németül Zwittau) város Csehországban, a Pardubicei kerületben, az egykori Cseh Királyság és Morvaország között, Česká Třebová várostól 17 km-re délre egy széles mélyedésben terül el.

Történelem[szerkesztés]

A mai város helyén a Svitava folyón átvezető gázlónál a litomyšli Premontrei Rend által a 12. században alapított falu volt. Az első említést Svitavy akkor adott magáról, amikor az olmützi Schauenburk Bruno püspök leigázta a cseh-morva határvidéket. A falu a nevét Svitava (áttetsző, tiszta) folyó nevéről kapta. A falu benépesítéséhez a Frank Birodalomból, Bajorországból és Sziléziából hívtak telepeseket. A 13. század második felében Svitavy várossá lépett elő. A 14. században a város köré három kapuval ellátott falat építettek. A husziták idejében, a harmincéves, a Napóleoni és a porosz háborúk alatt a város sokat szenvedett, mert a hadak vonulási útján feküdt. A város fejlődésének nagy lökést adott a vasútépítés, de főleg a textilipar alapítása. 1938 októberében a Szudéta-vidékhez csatolták és a német hadsereg elfoglalta.

Látnivalók[szerkesztés]

A város értékes történelmi magját képezi a hosszúkás főtér Csehország második leghosszabb árkádjával. Több értékes városi épület, templomok, a városfal maradványa és barokk szobrok képezik a turisztikai értékeket.

Svitavy legkarakteresebb házai közé tartozik a régi városház és a mellette levő „A mórhoz” („U mouřenína”) nevű épület. A város legrégebbi temploma a Szent Egyed (csehül Kostel svatého Jiljí) temetőtemplom. A városvédő falból a félkör alakú bástya maradt meg. A város épületei közül főleg a Városi Múzeum és Ottendorfer-ház érdemel figyelmet. Köztereken egy sor szobor és emlékmű látható.

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2024 között
Lakosok száma
5800
11 653
9297
9673
19 075
17 626
16 949
16 838
16 261
16 108
1869189019211950198020012017201920222024
Adatok: Wikidata

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)