„Ascher Oszkár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
kép |
kékítés |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
== Életpálya == |
== Életpálya == |
||
Műszaki pályára készült, a [[Műszaki Egyetem]] elvégzése után, 1923-tól mérnökként dolgozott az egyik budapesti gépgyárban. Azonban már az egyetem idején színészetet tanult [[Ódry Árpád]]nál. 1921-től tartott önálló esteket, 1926–28-ban a Teréz körúti Színpadon, [[Nagy Endre (író)|Nagy Endre]] kabaréjában, 1931-ben pedig a [[Képeskönyv Kabaré]]ban lépett színpadra versmondással. 1927-ben átvette a nyomdai- és építőmunkások szavalókórusának igazgatását is. 1933–1939 között az [[Országos Színészegyesület]] színészképző iskolájának tanára, közben 1938-ban fellépett a [[Városi Színház]]ban is. |
Műszaki pályára készült, a [[Budapesti Műszaki és Közgazdasági Egyetem|BME]] elvégzése után, 1923-tól mérnökként dolgozott az egyik budapesti gépgyárban. Azonban már az egyetem idején színészetet tanult [[Ódry Árpád]]nál. 1921-től tartott önálló esteket, 1926–28-ban a Teréz körúti Színpadon, [[Nagy Endre (író)|Nagy Endre]] kabaréjában, 1931-ben pedig a [[Képeskönyv Kabaré]]ban lépett színpadra versmondással. 1927-ben átvette a nyomdai- és építőmunkások szavalókórusának igazgatását is. 1933–1939 között az [[Országos Színészegyesület]] színészképző iskolájának tanára, közben 1938-ban fellépett a [[Városi Színház]]ban is. |
||
[[Fájl:Ascher Oszkár sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Ascher Oszkár sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 39-2-12.]] |
[[Fájl:Ascher Oszkár sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Ascher Oszkár sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 39-2-12.]] |
||
1944-ben munkaszolgálatos lett, majd szabadulása után, 1945-ben a belépett a [[Pódium Kabaré]] tagjai közé, majd 1947–1949 között a társulat igazgatója volt. Közben a [[Magyar Rádió]] rendezője is volt. 1946–47-ben a [[Művész Színház (Budapest)|Művészben]], 1949-ben a [[Belvárosi Színház (1917–1951)|Belvárosi |
1944-ben munkaszolgálatos lett, majd szabadulása után, 1945-ben a belépett a [[Pódium Kabaré]] tagjai közé, majd 1947–1949 között a társulat igazgatója volt. Közben a [[Magyar Rádió]] rendezője is volt. 1946–47-ben a [[Művész Színház (Budapest)|Művészben]], 1949-ben a [[Belvárosi Színház (1917–1951)|Belvárosi Színházban]] is kapott szerepeket. 1950–51-ben az [[Úttörő Színház|Úttörő]] művésze volt, 1951-ben a [[Állami Déryné Színház|Faluszínházhoz]] szerződött, amelynek 1957-től haláláig igazgatója is volt. |
||
1957–59 között az [[Irodalmi Színpad]]on önálló esteket tartott, 1959-ben a [[Bartók Terem]]ben is játszott. 1946–1950 között a [[Színház- és Filmművészeti |
1957–59 között az [[Irodalmi Színpad]]on önálló esteket tartott, 1959-ben a [[Bartók Terem]]ben is játszott. 1946–1950 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskolán]] tanított beszédművelést. |
||
Színészként elsősorban groteszk karaktereivel aratott sikert, míg önálló estjeivel és irodalmi műsoraival, versértelmezéseivel a patetikusságtól és deklamálástól mentes színészi stílus megteremtésében játszott fontos szerepet. |
Színészként elsősorban groteszk karaktereivel aratott sikert, míg önálló estjeivel és irodalmi műsoraival, versértelmezéseivel a patetikusságtól és deklamálástól mentes színészi stílus megteremtésében játszott fontos szerepet. |
||
113. sor: | 113. sor: | ||
* Hannibál tanár úr (1956) |
* Hannibál tanár úr (1956) |
||
* Keserű igazság (1956) |
* Keserű igazság (1956) |
||
* Éjfélkor 1957) |
* Éjfélkor (1957) |
||
* Micsoda éjszaka (1958) |
* Micsoda éjszaka (1958) |
||
* Don Juan legutolsó kalandja (1958) |
* Don Juan legutolsó kalandja (1958) |
||
156. sor: | 156. sor: | ||
[[Kategória:Színigazgatók]] |
[[Kategória:Színigazgatók]] |
||
[[Kategória:Kossuth-díjasok]] |
[[Kategória:Kossuth-díjasok]] |
||
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]] |
|||
[[Kategória:1897-ben született személyek]] |
[[Kategória:1897-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:1965-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1965-ben elhunyt személyek]] |
A lap 2014. május 29., 06:33-kori változata
Ascher Oszkár | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1897. augusztus 20. Budapest V. kerülete |
Elhunyt | 1965. október 25. (68 évesen) Budapest XII. kerülete |
Sírhely | Farkasréti temető |
Gyermekei | Ascher Tamás |
Pályafutása | |
Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
Aktív évek | 1921 – 1965 |
Díjai | |
Kossuth-díj | 1956 |
Kiváló művész | 1957 |
További díjak |
|
Ascher Oszkár IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ascher Oszkár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ascher Oszkár (Budapest, 1897. augusztus 20. – Budapest, 1965. október 25.) színész, előadóművész, színészpedagógus, színházigazgató.
Életpálya
Műszaki pályára készült, a BME elvégzése után, 1923-tól mérnökként dolgozott az egyik budapesti gépgyárban. Azonban már az egyetem idején színészetet tanult Ódry Árpádnál. 1921-től tartott önálló esteket, 1926–28-ban a Teréz körúti Színpadon, Nagy Endre kabaréjában, 1931-ben pedig a Képeskönyv Kabaréban lépett színpadra versmondással. 1927-ben átvette a nyomdai- és építőmunkások szavalókórusának igazgatását is. 1933–1939 között az Országos Színészegyesület színészképző iskolájának tanára, közben 1938-ban fellépett a Városi Színházban is.
1944-ben munkaszolgálatos lett, majd szabadulása után, 1945-ben a belépett a Pódium Kabaré tagjai közé, majd 1947–1949 között a társulat igazgatója volt. Közben a Magyar Rádió rendezője is volt. 1946–47-ben a Művészben, 1949-ben a Belvárosi Színházban is kapott szerepeket. 1950–51-ben az Úttörő művésze volt, 1951-ben a Faluszínházhoz szerződött, amelynek 1957-től haláláig igazgatója is volt.
1957–59 között az Irodalmi Színpadon önálló esteket tartott, 1959-ben a Bartók Teremben is játszott. 1946–1950 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított beszédművelést.
Színészként elsősorban groteszk karaktereivel aratott sikert, míg önálló estjeivel és irodalmi műsoraival, versértelmezéseivel a patetikusságtól és deklamálástól mentes színészi stílus megteremtésében játszott fontos szerepet.
Fia: Ascher Tamás rendező, 2006-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora
Színpadi szerepeiből
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész-54 rendező-3. [1]
Színdarabok
- Hypokritos (Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború)
- Írnok (Jean Anouilh: Euridiké)
- Mr. Willerspoon (Joseph Kesselring: Arzén és levendula)
- Roger inas (Agatha Christie: Tíz kicsi néger)
- 11. számú esküdt (Reginald Rose: Tizenkét dühös ember)
- Jégeső gróf (Gáli József: Erős János)
- Ahunbajev kapitány (Valentin Katajev: Az ezred fia)
- Öregecske (Babay József: Három szegény szabólegény)
- Müller (Szergej Mihalkov: Haza akarok menni)
- Horvai (Mándi Éva: Hétköznapok hősei)
- Karinthy Frigyes: Így írtok ti
- Krutyickij (Alekszandr Osztrovszkij: Karrier)
Irodalmi Színpad
|
|
Önálló estjei
- Ascher Oszkár Karinthy-estje (1957)
- Ascher Oszkár előadóestje (1958)
Rendezései
- Viktor Tyipot: Nyugtalan boldogság
- Nagy Lajos: Tanyai történet
Főbb művei
- Beszédművészet (1937)
- Láthatatlan színház (Mányai Lajossal és Simon Zsuzsával, 1941)
- A versmondás művészete és a színpadi beszéd (1953)
- Kis szavalókönyv (1956)
- Minden versek titkai (1964)
Filmjei
|
|
Irodalom
- Horváth Ferenc: Mosoly a pont után. Ascher Oszkár emlékére (Új Írás, 1966. 1. sz.)
- Szécsi Ferenc: Költők tolmácsa (Film, Színház, Muzsika, 1966. 29. sz.)
Emlékezete
- Ma egy budapesti amatőr színház viseli nevét.
- Molnár Gál Péter megemlékezése születésének 100. évfordulóján.
Jegyzetek
- ↑ 2011. szeptember 8.-i lekérdezés.
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 58. o.
- Színészkönyvtár - Ascher Oszkár
- Színházi Adattár [1]
További információk
- Sebők Márta: 110 éve született Ascher Oszkár.