„Irena Sendler” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 780 szerkesztés
a Bot: tt:Ирена Сендлер egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
Átrendezés + javítás, kiegészítés.
1. sor: 1. sor:
'''Irena Sendler''' (1910. február 15. – 2008. május 12.) [[Lengyelország]]ban született, leánykori nevén Krzyżanowska, '''Irena Sendlerowa'''ként is ismert.<ref>[http://www.auschwitz.dk/Sendler.htm Irena Sendler]</ref> [[Lengyelek|Lengyel]] [[katolikus]] [[szociális munkás]] volt, aki a [[Lengyel Földalatti Állam]]ban és a [[Żegota]] ellenállási mozgalomban dolgozott a németek által megszállt [[Varsó]]ban a [[második világháború]] idején. Társaival együtt 2500 zsidó gyereket mentett ki a [[varsói gettó]]ból, majd hamis papírokkal ellátva, családoknál és árvaházakban helyezte el őket.<ref name="Baczynska">{{cite news|last=Baczynska|first=Gabriela|coauthors=JonBoyle|title=Sendler, savior of Warsaw Ghetto children, dies|work=Washington Post|publisher=The Washington Post Company|date=2008-05-12|url=http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2008/05/12/AR2008051200522.html|accessdate=2008-05-12}}</ref> .
'''Irena Sendler''' ([[1910]]. [[február 15.]] – [[2008]]. [[május 12.]]) [[Lengyelország]]ban született, leánykori nevén Krzyżanowska, '''Irena Sendlerowa'''ként is ismert.<ref>[http://www.auschwitz.dk/Sendler.htm Irena Sendler]</ref> [[Lengyelek|Lengyel]] [[katolikus]] [[szociális munkás]] volt, aki a [[Lengyel Földalatti Állam]]ban és a [[Żegota]] ellenállási mozgalomban dolgozott a németek által megszállt [[Varsó]]ban a [[második világháború]] idején. Társaival együtt 2500 zsidó gyereket mentett ki a [[varsói gettó]]ból, majd hamis papírokkal ellátva, családoknál és árvaházakban helyezte el őket.<ref name="Baczynska">{{cite news|last=Baczynska|first=Gabriela|coauthors=JonBoyle|title=Sendler, savior of Warsaw Ghetto children, dies|work=Washington Post|publisher=The Washington Post Company|date=2008-05-12|url=http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2008/05/12/AR2008051200522.html|accessdate=2008-05-12}}</ref> .


== Korai élete ==
== Korai élete ==
16. sor: 16. sor:
A gyerekeket lengyel családoknál, a varsói Mária Családja Ferences Nővéreinek árvaházába, vagy katolikus kolostorokban, mint például a Szeplőtelenül Fogantatott Áldott Szűz Mária Nővéreinek zárdájában helyezte el.<ref>[http://www.geocities.com/lsic2006/ L.S.I.C.]</ref> [[:pl:Turkowice|Turkowice]]ben és [[:pl:Chotomów|Chotomów]]ban. Néhányan a községi plébániára kerültek közülük. Irena mindegyik pártfogoltjáról feljegyzést készített, hogy megőrizze régi és új adataikat. Ezeket egy almafa alá ásva, egy üvegben tartotta. A Żegota meggyőzte a gyerekeket arról, hogyha a háborúnak vége, akkor felkeresik majd a zsidó rokonaikat.<ref>[http://www.irenasendler.org/team.asp IrenaSendler.org]</ref>
A gyerekeket lengyel családoknál, a varsói Mária Családja Ferences Nővéreinek árvaházába, vagy katolikus kolostorokban, mint például a Szeplőtelenül Fogantatott Áldott Szűz Mária Nővéreinek zárdájában helyezte el.<ref>[http://www.geocities.com/lsic2006/ L.S.I.C.]</ref> [[:pl:Turkowice|Turkowice]]ben és [[:pl:Chotomów|Chotomów]]ban. Néhányan a községi plébániára kerültek közülük. Irena mindegyik pártfogoltjáról feljegyzést készített, hogy megőrizze régi és új adataikat. Ezeket egy almafa alá ásva, egy üvegben tartotta. A Żegota meggyőzte a gyerekeket arról, hogyha a háborúnak vége, akkor felkeresik majd a zsidó rokonaikat.<ref>[http://www.irenasendler.org/team.asp IrenaSendler.org]</ref>


1943-ban a Gestapo letartóztatta Irenát, kegyetlenül megkínozták és halálra ítélték. A Żegota viszont megvesztegette a kivégzésért felelős németeket, így Irena megmenekült a haláltól. Eszméltelenül, kezeit és lábait eltörve egy erdőben hagyták.<ref name="Baczynska" /> Varsóban megfélemlítés céljából azt terjesztették, hogy meghalt. A háború végéig elrejtőzve élt, viszont folytatta a zsidó gyerekek mentését. A háború után kiásta a gyerekek adatait tartalmazó üvegeket és megpróbálta megkeresni a gyerekeket, hogy visszatérhessenek a szüleikhez. Majdnem az összes szülő a [[treblinka]]i haláltáborban vesztette életét.
1943-ban a Gestapo letartóztatta Irenát, kegyetlenül megkínozták és halálra ítélték. A Żegota viszont megvesztegette a kivégzésért felelős németeket, így Irena megmenekült a haláltól. Eszméletelenül, kezeit és lábait eltörve egy erdőben hagyták.<ref name="Baczynska" /> Varsóban megfélemlítés céljából azt terjesztették, hogy meghalt. A háború végéig elrejtőzve élt, viszont folytatta a zsidó gyerekek mentését. A háború után kiásta a gyerekek adatait tartalmazó üvegeket és megpróbálta megkeresni a gyerekeket, hogy visszatérhessenek a szüleikhez. Majdnem az összes szülő a [[treblinka]]i haláltáborban vesztette életét.


== Kitüntetések ==
== Kitüntetések ==
51. sor: 51. sor:
2006-ban, Kansasban egyetemisták egy színdarabot adtak elő Irena életéről, mely az "Élet egy üvegben" címet kapta. Ebből később film készült Irena Sendler - Bátor szív címmel.
2006-ban, Kansasban egyetemisták egy színdarabot adtak elő Irena életéről, mely az "Élet egy üvegben" címet kapta. Ebből később film készült Irena Sendler - Bátor szív címmel.


== Lásd még ==
== Jegyzetek ==
⚫
{{jegyzetek|oszlopok=2}}

== Források ==
⚫
* Anna Mieszkowska, ''Die Mutter der Holocaust-Kinder'', DVA 2006, ISBN 3-421-05912-8 [http://www.amazon.de/dp/3421059128 A könyvről az amazon.hu oldalán]
⚫
* Irene Tomaszewski & Tecia Werblowski, ''Zegota: The Council to Aid Jews in Occupied Poland 1942-1945'', Price-Patterson, ISBN 1-896881-15-7
⚫
{{commonskat|Irena Sendler}}
⚫
{{Wikidézet}}

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Zofia Kossak-Szczucka]]
* [[Zofia Kossak-Szczucka]]
* [[Világ Igaza]]
* [[Világ Igaza]]
62. sor: 71. sor:
* [[Witold Pilecki]]
* [[Witold Pilecki]]


== Megjegyzések ==
⚫
{{források|oszlopok=2}}

== Hivatkozások ==
⚫
* Anna Mieszkowska, ''Die Mutter der Holocaust-Kinder'', DVA 2006, ISBN 3-421-05912-8. [http://www.amazon.de/dp/3421059128]
⚫
* Irene Tomaszewski & Tecia Werblowski, ''Zegota: The Council to Aid Jews in Occupied Poland 1942-1945'', Price-Patterson, ISBN 1-896881-15-7.

== Külső hivatkozások ==
⚫
{{commonskat|Irena Sendler}}
⚫
{{Wikidézet}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Zsidóság}}
{{Portál|Zsidóság}}

{{DEFAULTSORT:Sendler Irena}}
{{DEFAULTSORT:Sendler Irena}}
[[Kategória:1910-ben született személyek]]
[[Kategória:1910-ben született személyek]]

A lap 2014. március 9., 12:56-kori változata

Irena Sendler (1910. február 15. – 2008. május 12.) Lengyelországban született, leánykori nevén Krzyżanowska, Irena Sendlerowaként is ismert.[1] Lengyel katolikus szociális munkás volt, aki a Lengyel Földalatti Államban és a Żegota ellenállási mozgalomban dolgozott a németek által megszállt Varsóban a második világháború idején. Társaival együtt 2500 zsidó gyereket mentett ki a varsói gettóból, majd hamis papírokkal ellátva, családoknál és árvaházakban helyezte el őket.[2] .

Korai élete

Irena Sendlert gyerekkora óta szoros szálak fűzték a zsidókhoz. Édesapja Dr Stanislaw Krzyzanowski, egy Varsó melletti kisvárosban praktizált, legtöbb páciense szegény zsidó volt. Az apa 1917-ben tífuszban halt meg. [3]

Második világháború

Irena Sendler a német megszállás alatt Varsóban élt (azelőtt Otwockban és Tarczynban lakott, ahol a városi szociális ügyosztályainak dolgozott). Zsidósegítő tevékenységét 1939-ben kezdte el, amikor a németek betörtek Lengyelországba. Segítőivel együtt több mint 3000 hamis iratot készítettek zsidó családok számára még a Żegota, illetve gyermekekkel foglalkozó részleg létrejötte előtti időkben. Zsidóknak segíteni nagyon veszélyes dolognak számított a németek által megszállt Lengyelországban: a család minden tagját kivégezték, ha kiderült, hogy zsidót bújtattak.

náci német poszter németül és lengyelül (Varsó, 1942) mely halállal fenyeget minden lengyelt, aki zsidót bújtat
Zsidó gyermekek a varsói gettóban

1942-ben az újonnan alakult Żegota (Zsidómentő Tanács) Irenát a gyermekekkel foglalkozó részleg vezetőjének nevezte ki, fedőneve Jolantavolt.[4]) A Szociális Ügyosztály alkalmazottjaként különleges engedélyt szerzett a tífuszjárványra hivatkozva, így a varsói gettóban szabadon mozoghatott.[5] Mikor a falakon belül járt, szolidaritásból és az álcázás hitelessége érdekében hordta a sárga Dávid-csillagot.

Együttműködött a városi önkormányzat gyermek részlegével és az RGO-val (Central Welfare Council), ami egy német hatóságok által megtűrt lengyel intézmény volt. Irena szervezte meg a zsidó gyerekek kijuttatását a gettóból: a gyerekeket dobozokban, bőröndökben és ládákban rejtette el őket.[2] A gettón belüli tífuszjárvány kitörése lehetővé tette Irena számára, hogy egészségügyi vizsgálatokra hivatkozva bejuthasson a gettóba, majd az újszülötteket és a kisebb gyerekeket mentőautókban csomagoknak álcázva kicsempészhesse.[6] A varsói gettó szélén található régi bíróságot is sokszor használta a gyerekek kijuttatására.

A gyerekeket lengyel családoknál, a varsói Mária Családja Ferences Nővéreinek árvaházába, vagy katolikus kolostorokban, mint például a Szeplőtelenül Fogantatott Áldott Szűz Mária Nővéreinek zárdájában helyezte el.[7] Turkowiceben és Chotomówban. Néhányan a községi plébániára kerültek közülük. Irena mindegyik pártfogoltjáról feljegyzést készített, hogy megőrizze régi és új adataikat. Ezeket egy almafa alá ásva, egy üvegben tartotta. A Żegota meggyőzte a gyerekeket arról, hogyha a háborúnak vége, akkor felkeresik majd a zsidó rokonaikat.[8]

1943-ban a Gestapo letartóztatta Irenát, kegyetlenül megkínozták és halálra ítélték. A Żegota viszont megvesztegette a kivégzésért felelős németeket, így Irena megmenekült a haláltól. Eszméletelenül, kezeit és lábait eltörve egy erdőben hagyták.[2] Varsóban megfélemlítés céljából azt terjesztették, hogy meghalt. A háború végéig elrejtőzve élt, viszont folytatta a zsidó gyerekek mentését. A háború után kiásta a gyerekek adatait tartalmazó üvegeket és megpróbálta megkeresni a gyerekeket, hogy visszatérhessenek a szüleikhez. Majdnem az összes szülő a treblinkai haláltáborban vesztette életét.

Kitüntetések

„ A földi létem értelme minden megmentett gyermek, akinek segíteni tudtam.[9] ”
Irena Sendler 2005

A szovjet hatalomátvétel után Lengyelországban, Irena Sendler a kommunista lengyel állam hatóságai üldözték a lengyel emigráns kormánnyal és a Honi Hadsereggel való kapcsolatai miatt. Ez idő alatt elveszítette második gyermekét.

Sendler és a megmenekült gyerekek, Varsó 2005

1965-ben a Jad Vasem Sendlert a Világ Igazai közé jelölte, melyet 1983-ban jóváhagyott az Izraeli Legfelsőbb Bíróság. Az Izrael Intézet parancsoki keresztjével is megtisztelték. A lengyel kommunista kormány csak ebben az évben engedte meg, hogy külföldre utazhasson Izraelbe a kitüntetés miatt.

2003-ban II. János Pál pápa személyes levélben köszönte meg Irenának a háborúban nyújtott segítségét. 2003. október 10-én Fehér Sas Érdemrendet kapott, amely Lengyelország legmagasabb civil kitüntetése és Washingtonban, az Amerikai Lengyel Kulturális Centrumtól Jan Karski-díjat bátorságáért és jó szívéért.

2007. március 14-én kitüntette őt Lengyelország szenátusa. 97 évesen már nem volt olyan állapotban, hogy átvehesse a díját, helyette egy levelet írt, melyet az egykor általa csecsemőként megmentett Elżbieta Ficowska vitt el. Lech Kaczyński lengyel elnök azt nyilatkozta, hogy őt illetné meg, hogy Nobel-békedíjra jelöljék (a jelöléseket ellenben titokban szokták tartani). 2007. április 11-én ő kapta meg legidősebb korában a Mosoly rendjének kitüntetését.

2009. májusában Irena Sendlert az Audrey Hepburn Humanitárius Posztumusz Díjában részesítették.[10] A színésznőről illetve későbbi UNICEF nagykövetről elnevezett díjat gyermekeket segítő magánszemélyek és szervezetek kaphatják. Az alapítvány felidézi Irena Sendler hősies munkásságát, mellyel 2500 zsidó gyermeket mentett meg a németek által megszállt Lengyelországban, a második világháború idején.

Sendler volt a Żegota Zsidósegítő Tanács Gyermekekért Felelős Részlegéből az utolsó, aki távozott sorainkból.

Nobel-díj jelölése

2007-ben nagy sajtóvisszhangot kapott[11] Sendler jelölése a Nobel békedíjra.[12] 2007-ben újból előtérbe került Irena Sendler második világháború alatti tevékenysége. Sokan úgy vélték, hogy ő fogja a Nobel-békedíjat is kapni, azonban a bizottság végül Al Gorenak ítélte a díjat, s nem Irenának.[13][14]

Dokumentumfilm

Az amerikai filmrendező Mary Skinner történelmi dokumentum filmet kezdett forgatni Irena Sendler 2003-ban Anna Mieszkowskának elmesélt emlékeire alapozva. "Irena Sendler, In the Name of Their Mothers" Az "Irena Sendler, a mindannyiuk anyja nevében" c. film a halála előtt adott hosszú interjúkon alapszik. Szintén közreműködött Irena három segítőtársa és néhány zsidó gyerek, akiket megmentett. A filmet leginkább Lengyelországban helyi operatőrökkel, Andrzej Wolffal és Sławomir Grunberggel forgatták, bemutatva számos helyszínt: Irena Sendler háború alatti szállását, a Żegota székhelyeit, Varsó csatornáit, a Gestapo székhelyét, illetve a Pawiak börtönt. Ez az első nem lengyelek által készített történelmi dokumentumfilm, amely Irena Sendler igaz történetét és a nők merész "összeesküvését" mutatja be. Skinner több mint 70 órányi interjús anyagot vett fel, 4 évet töltött archívumok tanulmányozásával, történészekkel és szemtanúkkal értekezett, hogy minél hitelesebb munkát készíthessen. A filmet valószínűleg 2010-ben mutatják be.

Élet egy üvegben

Bővebben: Élet egy üvegben

2006-ban, Kansasban egyetemisták egy színdarabot adtak elő Irena életéről, mely az "Élet egy üvegben" címet kapta. Ebből később film készült Irena Sendler - Bátor szív címmel.

Jegyzetek

  1. ↑ Irena Sendler
  2. ↑ a b c Baczynska, Gabriela, JonBoyle. „Sendler, savior of Warsaw Ghetto children, dies”, Washington Post, The Washington Post Company, 2008. május 12. (Hozzáférés: 2008. május 12.) 
  3. ↑ The Economist obituary
  4. ↑ RaoulWallenberg.net Article "Irena Sendler"
  5. ↑ Richard Z. Chesnoff, "The Other Schindlers: Steven Spielberg's epic film focuses on only one of many unsung heroes", U.S. News and World Report, 13 March 1994.
  6. ↑ Polish Holocaust hero dies at age 98, 2008. május 12. (Hozzáférés: 2008. május 13.)
  7. ↑ L.S.I.C.
  8. ↑ IrenaSendler.org
  9. ↑ 'Female Schindler' Irene Sendler, who saved thousands of Jewish children, dies - Telegraph|source=Levél a lengyel parlamentnek
  10. ↑ http://www.audreyhepburn.com/news/file/112/doc/451110090430_orig.pdf
  11. ↑ Nobel Prize Is Sought for Polish Heroine The New York Sun
  12. ↑ The Objects of the Foundation, Part 10 from The Nobel Foundation
  13. ↑ Nominations & Speculations from International Peace Research Institute, Oslo
  14. ↑ The Nobel Peace Prize 2007. The Nobel Foundation. (Hozzáférés: 2009. szeptember 10.)

Források

Commons:Category:Irena Sendler
A Wikimédia Commons tartalmaz Irena Sendler témájú médiaállományokat.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Irena Sendler témában.

Kapcsolódó szócikkek

 Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass!
Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel!
This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Irena_Sendler&oldid=14484673”