„Ábrányi Emil (költő)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Laszlovszky András átnevezte a(z) Ábrányi Emil, ifj. lapot a következő névre: Ábrányi Emil (költő)
kis kieg., kisebb módosítások
2. sor: 2. sor:
{{Író infobox
{{Író infobox
|név=Ifjabb Ábrányi Emil
|név=Ifjabb Ábrányi Emil
|kép=Ábrányi Emil.jpg
|kép=Ábrányi Emil ifj 1897-23.JPG
|képaláírás=Ábrányi Emil
|képaláírás=Ábrányi Emil
<!--Élete-->
<!--Élete-->
|született_idő=[[1850]]. [[december 31.]]
|született_idő=[[1851]]. [[január 1.]]
|született_hely= [[Pest (történelmi település)|Pest]]
|született_hely= [[Pest (történelmi település)|Pest]]
|elhunyt_idő=[[1920]]. [[május 20.]] {{életkor-holt|1850|12|31|1920|5|20}}
|elhunyt_idő=[[1920]]. [[május 20.]] {{életkor-holt|1851|1|1|1920|5|20}}
|elhunyt_hely=[[Szentendre]]
|elhunyt_hely=[[Szentendre]]
|nemzetiség=magyar
|nemzetiség=magyar
20. sor: 20. sor:
|periódus=1866-1920
|periódus=1866-1920
|első mű=
|első mű=
|fő mű=[[Friedrich de la Motte Fouqué]]: Undine fordítása<br/>[[Richard Wagner|Wagner]]: Trisztán és Izolda fordítása<br/> [[George Byron|Byron]]: Don Juan fordítása <br/> [[Edmond Rostand|Rostand]]: Cyrano de Bergerac fordítása<br/> [[Edmond Rostand|Rostand]]: A sasfiók fordítása
|fő mű=[[Friedrich de la Motte Fouqué]]: Undine fordítása<br/>[[Richard Wagner|Wagner]]: Trisztán és Izolda fordítása<br/> [[George Byron|Byron]]: Don Juan fordítása (1848 és 1892)<br/> [[Edmond Rostand|Rostand]]: Cyrano de Bergerac fordítása (1898)<br/> [[Edmond Rostand|Rostand]]: A sasfiók fordítása (1903)
|kiadó=
|kiadó=
|díjak=
|díjak=
30. sor: 30. sor:
}}
}}


'''Ifjabb Ábrányi Emil''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1850]]. [[december 31.]] – [[Szentendre]], [[1920]]. [[május 20.]]) költő, műfordító, újságíró; id. [[Ábrányi Kornél]] zeneszerző fia, [[Ábrányi Kornél, ifj.|ifjabb Ábrányi Kornél]] öccse és id. [[Ábrányi Emil, id.|Ábrányi Emil]] író unokaöccse. Felesége [[Wein Margit]] opera-énekesnő, fiuk a zeneszerző-karmester [[Ábrányi Emil, legifjabb|Ábrányi Emil]].
'''Ifjabb Ábrányi Emil''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1851]]. [[január 1.]]<ref>Révai nagy lexikona, Budapest, 1911, 1. kötet, 38. o.</ref> – [[Szentendre]], [[1920]]. [[május 20.]]) költő, műfordító, újságíró; id. [[Ábrányi Kornél]] zeneszerző fia, [[Ábrányi Kornél, ifj.|ifj. Ábrányi Kornél]] öccse és id. [[Ábrányi Emil, id.|Ábrányi Emil]] író unokaöccse. Felesége [[Wein Margit]] operaénekesnő, fiuk a zeneszerző-karmester [[Ábrányi Emil, legifjabb|Ábrányi Emil]].


==Élete==
==Élete==
Pesten született [[1850]]. [[december 31.|december 31-én]]. Tanulmányai végeztével írói hivatásának élt s több lapnál működött mint tárcaíró és színi bíráló.
Pesten született [[1851]]. [[január 1.|január 1-jén]]. Tanulmányai végeztével írói hivatásának élt, és több lapnál tárcaíró és színikritikus volt.
Első [[vers]]e [[1866]]-ban jelent meg. 1885-ben a ''[[Koszorú]]'' című hetilap szerkesztője. 1873-tól a ''[[Pesti Napló]]'', 1879-től a ''[[Magyarország (újság)|Magyarország]]'', 1896-tól a ''[[Budapesti Napló]]'', 1904-től 1907-ig ''[[A Nap]]'' belső munkatársa.
Első [[vers]]e [[1866]]-ban jelent meg. 1885-ben a ''[[Koszorú]]'' című hetilap szerkesztője. 1873-tól a ''[[Pesti Napló]]'', 1879-től a ''[[Magyarország (újság)|Magyarország]]'', 1896-tól a ''[[Budapesti Napló]]'', 1904-től 1907-ig ''[[A Nap]]'' belső munkatársa volt.
[[Fájl:Ábrányi Emil ifj.jpg|bélyegkép|balra|Ábrányi Emil, ifj. és családjának síremléke [[Budapest]]en, [[Kerepesi temető]]: 37/2-1-33]]
[[Fájl:Ábrányi Emil ifj.jpg|bélyegkép|balra|Ábrányi Emil, ifj. és családjának síremléke [[Budapest]]en, [[Kerepesi temető]]: 37/2-1-33]]
[[1889]]-ben a [[kecel]]i kerület [[országgyűlési képviselő]]jévé választották függetlenségi programmal. [[1876]]-tól a [[Petőfi Társaság]] tagja, majd 1880–1890 között másodtitkára. [[1885]]-től a [[Kisfaludy Társaság]] tagja.
[[1889]]-ben a [[kecel]]i kerület [[országgyűlési képviselő]]jévé választották, függetlenségi programmal. [[1876]]-tól a [[Petőfi Társaság]] tagja, majd 1880–1890 között másodtitkára. [[1885]]-től a [[Kisfaludy Társaság]] tagja.


[[1906]]-tól haláláig [[Szentendre|Szentendrén]] élt a ma is álló [[Ábrányi-villa|Ábrányi-villában]], a szentendrei Szamár-hegy északi lábánál. Aktív közéleti személyiség lett, [[1913]]-tól a helyi városfejlesztő egyesület elnöke. [[Dumtsa Jenő]] mellett a második, akiről még életében utcát neveztek el, a villájához vezető út 1913-tól máig Ábrányi Emil utca. A villát az 1930-as években a család [[Goldberger Leó]]nak adta el.<ref>[http://www.szevi.hu/archivum/szevi09_33.pdf Szentendre és Vidéke hetilap]</ref>
[[1906]]-tól haláláig [[Szentendre|Szentendrén]] élt, a ma is álló [[Ábrányi-villa|Ábrányi-villában]], a szentendrei Szamár-hegy északi lábánál. Aktív közéleti személyiség lett, [[1913]]-tól a helyi városfejlesztő egyesület elnöke. [[Dumtsa Jenő]] mellett a második, akiről még életében utcát neveztek el, a villájához vezető út 1913-tól máig is Ábrányi Emil utca. A villát az 1930-as években a család [[Goldberger Leó]]nak adta el.<ref>[http://www.szevi.hu/archivum/szevi09_33.pdf Szentendre és Vidéke hetilap]</ref>


Verseinek nagy hatása volt a századvégi ifjúság körében (hírnevét ezek alapozták meg), melyeket a „szerelem, haza és emberiség” ihlették ''([[Tolnai nagylexikon]])''; „nagy formakészségről tanúskodó, nemes pátoszú, de sokszor szónokias hangú költeményeivel az elsők egyike, akik Arany irányával szemben a nemzeti elem helyett az egyénit és az általános emberit juttatják érvényre költészetükben”. Kevesebb sikere volt drámáival.
Verseinek nagy hatása volt a századvégi ifjúságra (hírnevét ezek alapozták meg), melyeket a „szerelem, haza és emberiség” ihlették ''([[Tolnai nagylexikon]])''; „nagy formakészségről tanúskodó, nemes pátoszú, de sokszor szónokias hangú költeményeivel az elsők egyike, akik Arany irányával szemben a nemzeti elem helyett az egyénit és az általános emberit juttatják érvényre költészetükben”. Kisebb sikere volt saját drámáival.


Működésének legkiválóbb oldalát műfordításai jelentik. Legnagyobb jelentőségű e téren [[George Byron|Byron]] ''Don Juan''-jának átültetése (Budapest, 1892), akinek ''Manfréd''ját is lefordította. Fordított számos színművet, köztük [[Edmond Rostand]] ''[[Oldwikisource:Cyrano de Bergerac (magyar fordítás)|Cyrano de Bergerac]]''ját (Budapest, 1898) és ''Sasfiók''-ját (Budapest, 1903), [[Maurice Maeterlinck|Maeterlinck]] ''Monna Vanná''-ját és [[Henrik Ibsen]] ''Solness építőmester''-ét. Műfordításai ma is klasszikus értékűek.
Működésének legkiválóbb oldalát műfordításai jelentik. Legnagyobb jelentőségű e téren [[George Byron|Byron]] ''Don Juan''jának átültetése (Budapest, 1884 és 1892), akinek ''Manfréd''ját is lefordította. Számos színművet is magyarított, köztük [[Edmond Rostand]] ''[[Oldwikisource:Cyrano de Bergerac (magyar fordítás)|Cyrano de Bergerac]]''ját (Budapest, 1898) és ''Sasfiók''ját (Budapest, 1903), [[Maurice Maeterlinck|Maeterlinck]] ''Monna Vanná''ját és [[Henrik Ibsen]] ''Solness építőmester''ét. Műfordításai ma is klasszikus értékűek.


== Munkássága ==
== Munkássága ==
Versei 1866-tól jelentek meg. 1875-től a Petőfi Társaság, 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja. Számos korabeli lap ''(Pesti Napló'', ''Budapesti Napló'', ''A Nap)'' munkatársa, 1885-ben a ''Koszorú'' című hetilap szerkesztője volt. Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias ''Márciusi dalai'' miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. [[1889|1889-ben]] a [[kecel]]i kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. A [[Víziváros (Budapest)|Víziváros]]ban (Hunyadi János utca) lakott.
Versei 1866-tól jelentek meg. 1875-től a Petőfi Társaság, 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja, több korabeli lap ''(Pesti Napló'', ''Budapesti Napló'', ''A Nap)'' munkatársa, 1885-ben a ''Koszorú'' című hetilap szerkesztője volt. Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias ''Márciusi dalai'' miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. [[1889|1889-ben]] a [[kecel]]i kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. Akkoriban a [[Víziváros (Budapest)|vízivárosi]] Hunyadi János utcában lakott.


{{Idézet2|
{{Idézet2|
58. sor: 58. sor:
==Jelentősebb műfordításai ==
==Jelentősebb műfordításai ==
* [[Friedrich de la Motte Fouqué]]: Undine (Budapest, 1885)
* [[Friedrich de la Motte Fouqué]]: Undine (Budapest, 1885)
* [[Richard Wagner|Wagner]]: Trisztán és Izolda (Budapest 1889)
* [[Richard Wagner|Wagner]]: Trisztán és Izolda (Budapest, 1889)
* [[George Byron|Byron]]: Don Juan (Budapest, 1892)
* [[George Byron|Byron]]: Don Juan (Budapest, 1892)
* [[Edmond Rostand|Rostand]]: Cyrano de Bergerac (Budapest, 1898)
* [[Edmond Rostand|Rostand]]: Cyrano de Bergerac (Budapest, 1898)
64. sor: 64. sor:


== Főbb művei ==
== Főbb művei ==
[[Fájl:Ábrányi Emil ifj 1897-23.JPG|bélyegkép|jobb|Ábrányi Emil]]
[[Fájl:Ábrányi Emil.jpg|bélyegkép|250px|balra|Ábrányi Emil]]
* ''Költemények'' (Budapest, 1876);
* ''Költemények'' (Budapest, 1876);
* ''Újabb költemények'' (Budapest, 1882);
* ''Újabb költemények'' (Budapest, 1882);
* ''Szabadság, Haza'' (költemények, Budapest, 1888);
* ''Szabadság, Haza'' (költemények, Budapest,
);
* ''Márciusi dalok'' (Budapest, 1899);
* ''Márciusi dalok'' (Budapest, 1899);
* ''Költemények'' (válogatott költeményei. Budapest, 1903).
* ''Költemények'' (válogatott költeményei. Budapest, 1903).

A lap 2014. február 2., 12:01-kori változata

Ez a szócikk a a költőről, műfordítóról és újságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Ábrányi Emil (egyértelműsítő lap).
Ifjabb Ábrányi Emil
Ábrányi Emil
Ábrányi Emil
Élete
Született

Pest, Magyar Királyság
Elhunyt

Szentendre, Magyarország
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
Szüleiid. Ábrányi Kornél
HázastársaWein Margit
Gyermekeilegifjabb Ábrányi Emil
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)költészet, műfordítás, újságírás
Alkotói évei1866-1920
Fontosabb műveiFriedrich de la Motte Fouqué: Undine fordítása
Wagner: Trisztán és Izolda fordítása
Byron: Don Juan fordítása (1848 és 1892)
Rostand: Cyrano de Bergerac fordítása (1898)
Rostand: A sasfiók fordítása (1903)
Ifjabb Ábrányi Emil aláírása
Ifjabb Ábrányi Emil aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ifjabb Ábrányi Emil témájú médiaállományokat.

Ifjabb Ábrányi Emil (Pest, 1851. január 1.[1] – Szentendre, 1920. május 20.) költő, műfordító, újságíró; id. Ábrányi Kornél zeneszerző fia, ifj. Ábrányi Kornél öccse és id. Ábrányi Emil író unokaöccse. Felesége Wein Margit operaénekesnő, fiuk a zeneszerző-karmester Ábrányi Emil.

Élete

Pesten született 1851. január 1-jén. Tanulmányai végeztével írói hivatásának élt, és több lapnál tárcaíró és színikritikus volt. Első verse 1866-ban jelent meg. 1885-ben a Koszorú című hetilap szerkesztője. 1873-tól a Pesti Napló, 1879-től a Magyarország, 1896-tól a Budapesti Napló, 1904-től 1907-ig A Nap belső munkatársa volt.

Ábrányi Emil, ifj. és családjának síremléke Budapesten, Kerepesi temető: 37/2-1-33

1889-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. 1876-tól a Petőfi Társaság tagja, majd 1880–1890 között másodtitkára. 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja.

1906-tól haláláig Szentendrén élt, a ma is álló Ábrányi-villában, a szentendrei Szamár-hegy északi lábánál. Aktív közéleti személyiség lett, 1913-tól a helyi városfejlesztő egyesület elnöke. Dumtsa Jenő mellett a második, akiről még életében utcát neveztek el, a villájához vezető út 1913-tól máig is Ábrányi Emil utca. A villát az 1930-as években a család Goldberger Leónak adta el.[2]

Verseinek nagy hatása volt a századvégi ifjúságra (hírnevét ezek alapozták meg), melyeket a „szerelem, haza és emberiség” ihlették (Tolnai nagylexikon); „nagy formakészségről tanúskodó, nemes pátoszú, de sokszor szónokias hangú költeményeivel az elsők egyike, akik Arany irányával szemben a nemzeti elem helyett az egyénit és az általános emberit juttatják érvényre költészetükben”. Kisebb sikere volt saját drámáival.

Működésének legkiválóbb oldalát műfordításai jelentik. Legnagyobb jelentőségű e téren Byron Don Juanjának átültetése (Budapest, 1884 és 1892), akinek Manfrédját is lefordította. Számos színművet is magyarított, köztük Edmond Rostand Cyrano de Bergeracját (Budapest, 1898) és Sasfiókját (Budapest, 1903), Maeterlinck Monna Vannáját és Henrik Ibsen Solness építőmesterét. Műfordításai ma is klasszikus értékűek.

Munkássága

Versei 1866-tól jelentek meg. 1875-től a Petőfi Társaság, 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja, több korabeli lap (Pesti Napló, Budapesti Napló, A Nap) munkatársa, 1885-ben a Koszorú című hetilap szerkesztője volt. Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias Márciusi dalai miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. 1889-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. Akkoriban a vízivárosi Hunyadi János utcában lakott.

„

Fessétek bár sötétre a jövőt,
Mondjátok, hogy már torkunkon a kés,
Beszéljetek közelgő, hosszu gyászról,
Mély sűlyedésről, biztos pusztulásról:
Engem nem ejt meg gyáva csüggedés!
Szentűl hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

”
– Él a magyar… (részlet)

Jelentősebb műfordításai

Főbb művei

Ábrányi Emil
  • Költemények (Budapest, 1876);
  • Újabb költemények (Budapest, 1882);
  • Szabadság, Haza (költemények, Budapest,

);

  • Márciusi dalok (Budapest, 1899);
  • Költemények (válogatott költeményei. Budapest, 1903).

Jegyzetek

  1. ↑ Révai nagy lexikona, Budapest, 1911, 1. kötet, 38. o.
  2. ↑ Szentendre és Vidéke hetilap

Források

További információk

Commons:Category:Emil Ábrányi
A Wikimédia Commons tartalmaz Ábrányi Emil (költő) témájú médiaállományokat.
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Ábrányi Emil témában.

Sablon:Magyar irodalom

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ábrányi_Emil_(költő)&oldid=14380702”