„Felsőjattó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Élővilága: kép |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai [[bronzkor]]ban éltek emberek. [[1875]]-ben a [[nyitrai kultúra]] három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A település melletti Remízka dűlőben az i. e. 700–450 közötti időszakból származó [[hallstatt kor]]i település [[hamvasztásos sír]]jai kerültek elő. A [[Vág]] bal parti teraszán [[1942]]-ben a Tornóc és [[Tardoskedd]] közötti út építésekor [[ókor]]i [[kelta]] temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel. A felsőjattói majortól délkeletre a 9. [[század]]tól a [[11. század]]ig használt temetőt tártak fel.{{forr}} |
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai [[bronzkor]]ban éltek emberek. [[1875]]-ben a [[nyitrai kultúra]] három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A település melletti Remízka dűlőben az i. e. 700–450 közötti időszakból származó [[Halstatti kultúra|hallstatt kor]]i település [[hamvasztásos sír]]jai kerültek elő. A [[Vág]] bal parti teraszán [[1942]]-ben a Tornóc és [[Tardoskedd]] közötti út építésekor [[ókor]]i [[kelta]] temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel. A felsőjattói majortól délkeletre a 9. [[század]]tól a [[11. század]]ig használt temetőt tártak fel.{{forr}} |
||
A mai települést [[1245]]-ben említik a [[ |
A mai települést [[1245]]-ben említik a [[Hontpázmány nemzetség]] birtokaként.{{forr}} [[1642]] és [[1945]] között az [[Esterházy család]] birtoka, a [[19. század]] végén részben a Foudl-Springer családé volt. A [[19. század]] első felében csatolták Tornóchoz. |
||
Fényes Elek szerint ''"Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny [[Puszta (település)|puszta]], saját postahivatallal és váltással [[Szered]] és [[Érsekujvár]] közt."'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
Fényes Elek szerint ''"Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny [[Puszta (település)|puszta]], saját postahivatallal és váltással [[Szered]] és [[Érsekujvár]] közt."'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
[[Fájl:Horny Jatov vodna veza.JPG|bélyegkép|balra|Víztorony]] |
[[Fájl:Horny Jatov vodna veza.JPG|bélyegkép|balra|Víztorony]] |
||
* [[Szent László]] király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült [[klasszicista stílus]]ban. |
* [[I. László magyar király|Szent László]] király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült [[klasszicizmus|klasszicista stílus]]ban. |
||
* A felsőjattói kastély a [[17. század]]ban épült [[reneszánsz stílus]]ban, a 19. században átépítették. |
* A felsőjattói kastély a [[17. század]]ban épült [[reneszánsz|reneszánsz stílus]]ban, a 19. században átépítették. |
||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
A lap 2013. február 8., 16:37-kori változata
Felsőjattó (Horný Jatov) | |
Felsőjattó temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nyitrai |
Járás | Vágsellyei |
Rang | községrész |
Első írásos említés | 1245 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsőjattó (szlovákul: Horný Jatov) Tornóc község része Szlovákiában a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban.
Fekvése
Tornóc központjától 2 km-e keletre fekszik.
Élővilága
A felsőjattói JRD területén legalább tíz évre visszamenőleg fészkel a fehér gólya. 2012-ből egyelőre nincs pontos adat a fiókák számát illetően.[1]
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban éltek emberek. 1875-ben a nyitrai kultúra három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A település melletti Remízka dűlőben az i. e. 700–450 közötti időszakból származó hallstatt kori település hamvasztásos sírjai kerültek elő. A Vág bal parti teraszán 1942-ben a Tornóc és Tardoskedd közötti út építésekor ókori kelta temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel. A felsőjattói majortól délkeletre a 9. századtól a 11. századig használt temetőt tártak fel.[forrás?]
A mai települést 1245-ben említik a Hontpázmány nemzetség birtokaként.[forrás?] 1642 és 1945 között az Esterházy család birtoka, a 19. század végén részben a Foudl-Springer családé volt. A 19. század első felében csatolták Tornóchoz.
Fényes Elek szerint "Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny puszta, saját postahivatallal és váltással Szered és Érsekujvár közt." [2]
Nevezetességei
- Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült klasszicista stílusban.
- A felsőjattói kastély a 17. században épült reneszánsz stílusban, a 19. században átépítették.