„Felsőjattó” változatai közötti eltérés

	Felsőjattó (Horný Jatov)
	Felsőjattó temploma
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Vágsellyei
Rang	községrész
Első írásos említés	1245
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. február 8., 16:37-kori változata

Ez a szócikk Felsőjattóról szól. Hasonló címmel lásd még: Jattó.

Felsőjattó (szlovákul: Horný Jatov) Tornóc község része Szlovákiában a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban.

Fekvése

Tornóc központjától 2 km-e keletre fekszik.

Élővilága

A felsőjattói JRD területén legalább tíz évre visszamenőleg fészkel a fehér gólya. 2012-ből egyelőre nincs pontos adat a fiókák számát illetően.^[1]

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban éltek emberek. 1875-ben a nyitrai kultúra három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A település melletti Remízka dűlőben az i. e. 700–450 közötti időszakból származó hallstatt kori település hamvasztásos sírjai kerültek elő. A Vág bal parti teraszán 1942-ben a Tornóc és Tardoskedd közötti út építésekor ókori kelta temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel. A felsőjattói majortól délkeletre a 9. századtól a 11. századig használt temetőt tártak fel.^[forrás?]

A mai települést 1245-ben említik a Hontpázmány nemzetség birtokaként.^[forrás?] 1642 és 1945 között az Esterházy család birtoka, a 19. század végén részben a Foudl-Springer családé volt. A 19. század első felében csatolták Tornóchoz.

Fényes Elek szerint "Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny puszta, saját postahivatallal és váltással Szered és Érsekujvár közt." ^[2]

Nevezetességei

Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült klasszicista stílusban.
A felsőjattói kastély a 17. században épült reneszánsz stílusban, a 19. században átépítették.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ bociany.sk No. 1380
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1] y.sk No. 1380

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

@@ 38. sor: / 38. sor: @@
 == Története ==
-A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai [[bronzkor]]ban éltek emberek. [[1875]]-ben a [[nyitrai kultúra]] három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A település melletti Remízka dűlőben az i. e. 700–450 közötti időszakból származó [[hallstatt kor]]i település [[hamvasztásos sír]]jai kerültek elő. A [[Vág]] bal parti teraszán [[1942]]-ben a Tornóc és [[Tardoskedd]] közötti út építésekor [[ókor]]i [[kelta]] temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel. A felsőjattói majortól délkeletre a 9. [[század]]tól a [[11. század]]ig használt temetőt tártak fel.{{forr}}
+A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai [[bronzkor]]ban éltek emberek. [[1875]]-ben a [[nyitrai kultúra]] három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A település melletti Remízka dűlőben az i. e. 700–450 közötti időszakból származó [[Halstatti kultúra|hallstatt kor]]i település [[hamvasztásos sír]]jai kerültek elő. A [[Vág]] bal parti teraszán [[1942]]-ben a Tornóc és [[Tardoskedd]] közötti út építésekor [[ókor]]i [[kelta]] temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel. A felsőjattói majortól délkeletre a 9. [[század]]tól a [[11. század]]ig használt temetőt tártak fel.{{forr}}
-A mai települést [[1245]]-ben említik a [[Hont-Pázmány nemzetség]] birtokaként.{{forr}} [[1642]] és [[1945]] között az [[Eszterházy család]] birtoka, a [[19. század]] végén részben a Foudl-Springer családé volt. A [[19. század]] első felében csatolták Tornóchoz.
+A mai települést [[1245]]-ben említik a [[Hontpázmány nemzetség]] birtokaként.{{forr}} [[1642]] és [[1945]] között az [[Esterházy család]] birtoka, a [[19. század]] végén részben a Foudl-Springer családé volt. A [[19. század]] első felében csatolták Tornóchoz.
 Fényes Elek szerint ''"Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny [[Puszta (település)|puszta]], saját postahivatallal és váltással [[Szered]] és [[Érsekujvár]] közt."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
@@ 46. sor: / 46. sor: @@
 == Nevezetességei ==
 [[Fájl:Horny Jatov vodna veza.JPG|bélyegkép|balra|Víztorony]]
-* [[Szent László]] király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült [[klasszicista stílus]]ban.
+* [[I. László magyar király|Szent László]] király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült [[klasszicizmus|klasszicista stílus]]ban.
-* A felsőjattói kastély a [[17. század]]ban épült [[reneszánsz stílus]]ban, a 19. században átépítették.
+* A felsőjattói kastély a [[17. század]]ban épült [[reneszánsz|reneszánsz stílus]]ban, a 19. században átépítették.
 == Külső hivatkozások ==