„Giuseppe Tomasi di Lampedusa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
14. sor: 14. sor:
| díjak=
| díjak=
| }}
| }}
''' Giuseppe Tomasi di Lampedusa ''' ([[Palermo]], [[1896]]. [[december 23.]]. – [[Róma]], [[1957]]. [[július 23.]]) olasz író. [[Poszthumusz]] megjelent ''A párduc'' című regényével vált világhírűvé.
''' Giuseppe Tomasi di Lampedusa ''' ([[Palermo]], [[1896]]. [[december 23.]]. – [[Róma]], [[1957]]. [[július 23.]]) olasz író. [[Posztumusz]] megjelent ''A párduc'' című regényével vált világhírűvé.


== Életpályája ==
== Életpályája ==

A lap 2012. szeptember 25., 14:11-kori változata

Giuseppe Tomasi di Lampedusa
Giuseppe Tomasi di Lampedusa
Giuseppe Tomasi di Lampedusa
Született1896. december 23.[1][2][3][4][5]
Palermo[6][7][8]
Elhunyt1957. július 23. (60 évesen)[1][2][3][4][9]
Róma[10][7][11]
Állampolgársága
  • olasz (1946. június 18. – 1957. július 23.)[12]
  • olasz (1896. december 23. – 1946. június 18.)
NemzetiségeOlasz
HázastársaAlexandra Wolff Stomersee[13]
FoglalkozásaÍró
IskoláiLa Sapienza Egyetem
KitüntetéseiStrega Prize (1959)
Halál okatüdőrák
A Wikimédia Commons tartalmaz Giuseppe Tomasi di Lampedusa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Giuseppe Tomasi di Lampedusa (Palermo, 1896. december 23.. – Róma, 1957. július 23.) olasz író. Posztumusz megjelent A párduc című regényével vált világhírűvé.

Életpályája

Kétgyerekes szicíliai családban született. Nővére 1897-ben meghalt diftériában, és az ez által okozott trauma miatt megállt a fejlődése, s nagyon szoros kötelék alakult ki anyjával. Apjával ezzel szemben kapcsolata hideg volt.

Gyermekként otthon tanította egy tanárnő, valamint anyja és nagyanyja. A francia nyelvet anyjától, nagyanyjától pedig az irodalom szeretetét tanulta.

1911-ben kezdte gimnáziumi tanulmányait Rómában, majd Palermóban folytatta azokat. 1915 –ben ugyancsak Rómában jogi tanulmányokat kezdett, majd még ugyanebben az évben katonai szolgálatba lépett. Részt vett a caporettoi ütközetben, ahol a Monarchia csapatai foglyul ejtették. Magyarországon volt hadifogságban, ahonnan megszökött, és gyalog tért haza Olaszországba. Hadnagyként szerelt le, majd hazatért Szicíliába, ahonnan gyakran utazgatott az anyjával, illetve külföldi irodalmat tanulmányozott.

1925-ben unokatestvérével Genovába utazott, ahol kb. hat hónapig élt és dolgozott a Le opere e i giorni irodalmi folyóiratnak.

1932-ben elvette feleségül a lett Alexandra Wolff Stomerseet, a pszichoanalízis kutatóját, akivel Palermóban éltek együtt, azonban személyiségük különbözősége miatt a nő hamar visszatért Lettországba.

1940-ben egy rövid ideig ismét egyenruhát öltött, majd hazatért, és anyjával Capo d’Orlandoban húzódtak meg. Egy idő után ide menekült volt felesége is.

Anyja 1946-os halála után Tomasi di Lampedusa ismét összeköltözött a feleségével. 1953-ban fiatal értelmiségiekkel kezdett el találkozgatni, és egyiküket, Gioacchino Lanza Tomasit pár év múlva adoptálta.

Tomasi di Lampedusa gyakran vendégeskedett unokatestvérénél, akivel [[1954] –ben elutaztak egy irodalmi konferenciára San Pellegrino Termebe. Itt ismerkedett meg Eugenio Montaléval és Maria Belloncival. Hazatérése után kezdte el írni A párduc c. történelmi regényét, amelyet 1956-ban fejezett be. A regényt sokáig nem vették komolyan a könyvkiadók.

Halála és poszthumusz sikere

1957-ben tüdőrákot diagnosztizáltak nála, és még abban az évben meghalt. Regényét már csak halála után, 1958-ban adták ki. Egy év alatt negyven kiadást ért meg, és azonnal világsiker lett

Munkássága

  • A párduc, 1958.
  • Racconti, 1961.
  • Lezioni su Stendhal, 1977.
  • Invito alle Lettere francesi del Cinquecento, 1979.
  • Il mito, la gloria, 1989.
  • Letteratura inglese, 1990-1991.
  • Viaggio in Europa. Epistolario 1925-1930,


Források

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  8. ↑ Archivio Storico Ricordi
  9. ↑ Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  11. ↑ The Last Leopard, 158
  12. ↑ LIBRIS, 2012. október 15. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  13. ↑ The Last Leopard, 63

Sablon:Csonk-Olasz életrajz

Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Giuseppe_Tomasi_di_Lampedusa&oldid=12375134”