„Gulyás Károly” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: átirányított kategória (Magyar festőművészek) cseréje a következőre: Magyar festők
22. sor: 22. sor:
{{portál|Erdély|-}}
{{portál|Erdély|-}}
[[Kategória:Magyar grafikusok]]
[[Kategória:Magyar grafikusok]]
[[Kategória:Magyar festőművészek]]
[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:Magyar írók]]
[[Kategória:Magyar írók]]
[[Kategória:Magyar könyvtárosok]]
[[Kategória:Magyar könyvtárosok]]

A lap 2012. szeptember 22., 18:30-kori változata

Gulyás Károly (Debrecen, 1873. december 15.Dévaványa, 1948. január 27.) magyar grafikus, festőművész, író, könyvtáros.

Életútja

Rajztanári oklevelet Budapesten szerzett, majd mint kisújszállási rajztanár tanította Móricz Zsigmondot is, aki a Forr a bor Csordás tanárát róla mintázta. 1902-ben a Marosvásárhelyi Református Kollégiumhoz került. 1907-től kezdve a Teleki Könyvtár őre 1942-ig. A budapesti Mathematikai és Physicai Lapokban ismertette Bolyai Farkas zenei vonatkozású dolgozatait és Teleki Sámuel levelezését külföldi matematikusokkal (1910); kiadta Földi János 1789-es nyelvtankönyvének első felét Földi János magyar grammatikája címmel (Budapest, 1912) a Teleki-tékában őrzött kézirat alapján.

A Cimbora és a Pásztortűz állandó illusztrátora, a Zord Idő, Vasárnap, Ifjú Erdély, Erdélyi Szemle munkatársa, novelláit saját rajzaival illusztrálta. A KZST és az ESZC tagja. Művészi pályára indított fiatal erdélyi tehetségeket, így Vida Árpádot és Bordi Andrást.

1919 után írt munkái

  • Bagoly Bandi lakodalma (verses gyermekregény Benedek Elek ajánlásával, a szerző illusztrációival, Marosvásárhely, 1922);
  • Az ismeretlen gróf Teleki Sámuel (Budapest, 1944).

Források

További információk

  • Kuncz Aladár – Molter Károlyhoz. 1930. HLev. I. 270, 275;
  • Kiss Pál: Marosvásárhely története. Marosvásárhely, 1942. 164, 177.