„Emberiség elleni bűncselekmények” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: bg:Престъпления срещу човечеството |
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: ru:Преступления против человечества |
||
| 76. sor: | 76. sor: | ||
[[pt:Crime contra a humanidade]] |
[[pt:Crime contra a humanidade]] |
||
[[ro:Crime împotriva umanității]] |
[[ro:Crime împotriva umanității]] |
||
[[ru:Преступления против |
[[ru:Преступления против человечества]] |
||
[[sh:Zločin protiv čovečnosti]] |
[[sh:Zločin protiv čovečnosti]] |
||
[[sl:Zločin proti človeštvu]] |
[[sl:Zločin proti človeštvu]] |
||
A lap 2012. szeptember 13., 07:32-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények büntetése viszonylag új keletű szabályozás: a második világháború után kezdődött. Hazánkban ennek két alapja van: a nemzetközi jogon alapuló szerződéses kötelezettségvállalások és az Alkotmánybíróság 53/1993. sz. határozata, mely szerint ezen a területen a magyar büntetőjog jogforrási rendszerének a része a nemzetközi szokásjog. A Büntető Törvénykönyv ezeket a bűncselekményeket a XI. fejezetben helyezte el két cím alatt: Béke elleni és háborús bűncselekmények.
Béke elleni bűncselekmények
Ebbe a körbe tartoznak azok a bűncselekmények, amelyek a békét, a népek szabadságát, a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoportok létét és elnyomásmentes élethez való jogát veszélyezteti.
Háborús bűncselekmények
Mivel évezredes „hagyomány” volt a háborús időben a szemben álló felek közti kegyetlenkedés, szükségesnek találtatott ezt valamiképpen szabályozni. Hazánkban legelőször az 1913. évi XLIII. törvény tartalmazott ilyen irányú rendelkezéseket. A második világháborúban tapasztaltak miatt azonban nemzetközi téren is szükségessé vált egy átfogó szabályozás. Ennek eredményei az 1949-es genfi egyezmények, melyet a magyar jogrend az 1954. évi 32. törvénnyel iktatott be. Az egyezménycsomag négy esetkört tartalmazott: A hadra kelt fegyveres erők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javítása; a tengeri haderők sebesültjeinek, betegeinek és hajótöröttjeinek helyzetének javítása; a hadifoglyokkal való bánásmód; és a polgári lakosság háború idején való védelme.
Ennek megfelelően a hatályos Btk. a következő bűncselekményeket nevesíti:
- Polgári lakosság elleni erőszak.
- Háborús fosztogatás.
- Bűnös hadviselés.
- Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása.
- Kulturális javak nemzetközi védelmének megsértése.
- Harctéri fosztogatás.
- Fegyverszünet megszegése.
- Hadikövet elleni erőszak.
- Visszaélés a Vöröskereszttel.
Emellett egyéb háborús bűntettekről rendelkezik az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet, melyek szintén büntetendők.
Megkülönböztetése az emberiesség elleni bűntettől
Az emberiesség elleni bűntettről már az 1947. évi XVIII. törvény is említést tesz,[1] bár a mai magyar Btk.-ban nem szerepel.[2] Az emberiesség elleni bűntett kategóriájába tartozik többek közt a szándékos emberölés, kiirtás, rabszolgaságba taszítás, erőszakos elhurcolás, bebörtönzés, kínzás, erőszakos közösülés, csoport üldözése, apartheid stb. Megfelelőiket a Btk.-ban nagyjából az apartheid (155. §) béke elleni, és a polgári lakosság elleni erőszak (158. §) háborús bűncselekményei között találjuk. Az emberiesség elleni bűntettek tehát az emberiség elleni bűntettek részhalmazát képezik.[3]
Forrás
- Fehér Lenke – Horváth Tibor - Lévay Miklós : Magyar büntetőjog, Különös rész. 1. kötet. KJK-KERSZÖV, 2005. ISBN 963-224-866-X
Jegyzetek
- ↑ 1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában
- ↑ Emberiség vagy emberiesség elleni bűncselekmény? (Medwe, 2011. szeptember 17.)
- ↑ emberi(es)ség elleni (Index, don B, 2004. július 6.)