„Gergely Géza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2012. március 11., 13:51-kori változata

Gergely Géza (Marosvásárhely, 1926. július 26. – Marosvásárhely, 1999. február 23.) művészpedagógus, színházi rendező, művészeti író.

Életútja

Szülővárosa római katolikus gimnáziumában érettségizett (1948), rendezői diplomát a még Kolozsvárt működő Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben szerzett (1953); itt kezdte pályáját, majd Marosvásárhelyen ennek az intézetnek előadótanára. Közben az Állami Székely Színház rendezője (1954–69).

Színészpedagógiai tevékenysége figyelemre méltó: a főiskola végzőseinek vizsgaelőadásait a színi évadok izgalmas eseményeivé tudta avatni. Rendezésében vitték színpadra a fiatalok többek közt Maltz A próba (1961), Caragiale Zűrzavaros éjszaka (1962), Szigligeti Liliomfi (Kőmíves Nagy Lajossal, 1962), Goldoni A műgyűjtő családja (1966), Ionesco A kopasz énekesnő (1967), Ibsen Kísértetek (1970), Dürrenmatt A nagy Romulus (1971), Tennessee Williams Üvegfigurák (1975), Ion Băieșu Az eltűnt értelem nyomában (1982) c. darabját. Ebben a sorozatban került színre 1974-ben két régi iskoladráma felújítása is: a Kocsonya Mihály házassága (Művelődés, 1970/12) és Jacob Masenius Rusticus imperans c. latin bohózatának átdolgozása Egynapi királyság címmel.

Szakcikkeit a színjátszás, rendezés kérdéseiről, színészportréit az Utunk, Művelődés, Igaz Szó, A Hét, Új Élet, Előre, Vörös Zászló közölte; a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásában a Színházi Krónika előadójaként működött, s nagy színművészek egyéniségét idézte fel az aranyszalagtár segítségével. Bevezetővel és rendezői utasításokkal látta el Szigligeti Ede Három színmű (Marosvásárhely, 1956) és Henrik Ibsen Nóra (1962) c. kötetét, szerkesztette a Klasszikus vígjátékok (Marosvásárhely, 1970), Köpenyes, kardos komédiák (Marosvásárhely, 1970) s Játék és valóság (Marosvásárhely, 1973) c. megyei kiadványokat.

Források

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Gergely Géza szócikkét lásd 214. p. ISBN 973 97980 0 4

Művészetportál
Erdély-portál

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 == Életútja ==
-Szülővárosa római katolikus gimnáziumában érettségizett (1948), rendezői diplomát a még Kolozsvárt működő Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben szerzett (1953); itt kezdte pályáját, majd Marosvásárhelyen ennek az intézetnek előadótanára. Közben az [[Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Tagozata|Állami Székely Színház]] rendezője (1954–69).
+Szülővárosa római katolikus gimnáziumában érettségizett (1948), rendezői diplomát a még [[Kolozsvár]]t működő [[Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem|Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben]] szerzett (1953); itt kezdte pályáját, majd Marosvásárhelyen ennek az intézetnek előadótanára. Közben az [[Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Tagozata|Állami Székely Színház]] rendezője (1954–69).
 Színészpedagógiai tevékenysége figyelemre méltó: a főiskola végzőseinek vizsgaelőadásait a színi évadok izgalmas eseményeivé tudta avatni. Rendezésében vitték színpadra a fiatalok többek közt [[Albert Maltz|Maltz]] ''A próba'' (1961), [[Ion Luca Caragiale|Caragiale]] ''Zűrzavaros éjszaka'' (1962), [[Szigligeti Ede|Szigligeti]] ''Liliomfi'' ([[Kőmíves Nagy Lajos]]sal, 1962), [[Carlo Goldoni|Goldoni]] ''A műgyűjtő családja'' (1966), [[Eugène Ionesco|Ionesco]] ''A kopasz énekesnő'' (1967), [[Henrik Ibsen|Ibsen]] ''Kísértetek'' (1970), [[Friedrich Dürrenmatt|Dürrenmatt]] ''A nagy Romulus'' (1971), [[Tennessee Williams]] ''Üvegfigurák'' (1975), [[Ion Băieșu]]  ''Az eltűnt értelem nyomában'' (1982) c. darabját. Ebben a sorozatban került színre 1974-ben két régi iskoladráma felújítása is: a ''Kocsonya Mihály házassága'' (Művelődés, 1970/12) és Jacob Masenius ''Rusticus imperans'' c. latin bohózatának átdolgozása ''Egynapi királyság'' címmel.