Marosvásárhelyi Rádió
| Marosvásárhelyi Rádió | |||||||||
 | |||||||||
| A rádió székhelye, az egykori Dandea-villa | |||||||||
| Jelmondat: „Értünk van, rólunk szól” | |||||||||
| Adatok | |||||||||
| Indulás | 1958. március 2. | ||||||||
| Ország | Románia | ||||||||
| Székhely | 540445 Marosvásárhely, 1918. December 1. sugárút, 109. sz. | ||||||||
| Vétel | |||||||||
| Földi sugárzás | |||||||||
| |||||||||
| Online adás | |||||||||
| |||||||||
| Hivatalos oldal | |||||||||
A Marosvásárhelyi Rádió (románul Radio Târgu Mureș, németül Radio Neumarkt, angolul Radio Târgu Mureș) a közszolgálati Román Rádió (SRR) regionális stúdiója. Működési költségeit elsősorban a román állampolgárok által fizetett rádió szolgáltatási díj fedezi.
Műsorait analóg földi sugárzású frekvenciákon (rádiókészülékkel ultrarövid- és középhullámon) és interneten keresztül sugározza románul, magyarul és németül, naponta 6.00 és 22.00 óra között, 2012-től egy órát cigány nyelven. Adáskörzete Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék. Jó minőségben hallgatható még Kolozs és Fehér megyékben, illetve interneten marosvasarhelyradio.ro, webkamerán is követhető bárhol a világban. Főleg a téli hónapokban a reggeli órákban, ill. sötétedés után középhullámon még Budapesten is hallgatható.
A Marosvásárhelyi Rádió tájékoztató, ismeretterjesztő, interaktív és szórakoztató műsorokat készít, emellett különböző kulturális és sport eseményeket szervez, médiapatrnerként karitatív projekteket támogat.
Egy 2015 októberében készült – Médiafogyasztási szokások Erdélyben, célpopuláció Erdély (16 megye) magyar nemzetiségű választásra jogosult (18 év fölötti) állandó lakossága, mintanagyság 1573 fő - kutatásjelentés adatai szerint: a megkérdezettek 64,7%-a hallgat rádiót. A Marosvásárhelyi Rádió a leghallgatottabb adó, 27,9%-kal vezet, a hallgatási gyakoriság tekintetében – 32,2% – is első. A Marosvásárhelyi Rádiót hallgatók körének jellemzői: 40,9%-a városi, 56,2%-a 18–34 év közötti, 43%-a felsőfokú végzettségű, illetve 41,2%-a nehézségekkel él.
Jelenlegi vezetőség: Lavinia Nicoleta Ghişa menedzser, Szász Attila főszerkesztő-helyettes.
Története[szerkesztés]
A magyar szerkesztőség vezetői: 1958-ban Papp Ferenc és Gál Gyula, 1959–1978 között Oroján Sándor, 1978–79-ben Sebestyén Liviu-Lajos és Gombos Olga, 1979–85 között Gidófalvi Zoltán, 1990–91-ben Gáspár Sándor, 1991–99 között Jászberényi Emese, 1999–2012 között Borbély Melinda, azóta Szász Attila.
1958–1985[szerkesztés]
A megalakuló rádió székhelyéül a Hosszú utcai úgynevezett Dandea-villát, Emil Dandea korábbi polgármester családi házát jelölték ki. Az épületet 1948-ban államosították, majd 1957-ben átalakították és kibővítették a rádióstúdió igényeinek megfelelően.[1]
„„Itt Marosvásárhely a 261 és a 330 méteres hullámhosszon. Kedves hallgatóink jó reggelt kívánunk!”[* 1] Ezzel a mondattal indult el 1958. március 2-án, Megszólal a Székelyföld címmel a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adása. Alapító tagok: Jakab Ernő és Jakab Manyi (a Bukaresti Rádiótól), Kovács István jogász, Kozma Györgyi, Lázár Éva tanítónő, Lukács János, Papp Ferenc író és Sós Árpád újságíró. Magyar adásidő-változások: 1958-ban 45 (30 perc magyarul, 15 perc románul), majd napi 90 perc, 1968-ban napi két óra, 1984–85-ben napi három óra. Külső munkatársak a kor jelentős írói: Beke György, Bodor Pál, Huszár Sándor, Szász János, Marton Lili, illetve az Igaz Szó és az Új Élet irodalmi folyóiratok szerkesztői és írói: Bartis Ferenc, Elekes Ferenc, Sütő András, Székely János, Szépréti Lilla és mások. Közreműködő marosvásárhelyi zeneszerzők: Birtalan József, Csíky Boldizsár, Kozma Mátyás, Szabó Csaba, Zoltán Aladár. A Székely Népi Együttes és a Székely Színház – majd Állami Székely Színház, ma Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulata – előadásairól sok kutatástörténeti szempontból fontos hangfelvétel készült (közel 125 erdélyi magyar színházi előadás részletét, torzóját, ritkán teljes hangdokumentumát őrzi az archívum). A kor legendás színházalapítói, színészei – Borovszky Oszkár, Csorba András, Éghy Ghyssa, Harag György, Hunyadi András, Illyés Kinga, Kemény János, Kovács György, Kőszegi Margit, Lohinszky Lóránt, Poór Lili, Senkálszky Endre , Szabó Ernő, Tessitori Nóra, Tompa Miklós, Visky Árpád és mások – meséltek életükről, művészi hitvallásukról, olvastak fel verseket, novellákat. Bemutatkoznak a negyedévesek címmel a rádió megszólaltatta a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet végzős diákjait is.
A kor ideológiai kulcsszavának, a „nevelésnek” sajátos értelmezését szolgálta elsősorban a Postás Jankó című gyermekműsor. Lázár Éva szerkesztette 1959-től 1985-ig, a figurát Nagy Katalin bábszínész alakította. A marosvásárhelyi Bábszínház közreműködésével rendszeresen sugároztak mesejátékot, bábjátékot, Antal Pál a gyermekműsor házi rendezőjének számított. 1960-1985 között jelentős fórumot képsivelt a Szivárvány című ifjúsági műsor, amely Fiataloknak fiatalokról címmel 1990-ben újraindult. A Marosvásárhelyi Rádió archívumának értékmentő vonulatát képviseli a Megy a magnó vándorútra interjúsorozat, amely 1975–1985 között 434 híres erdélyi magyar személyiséget szólaltatott meg a kultúra, a művészet, a sport és más területekről. Az első interjú 1975. március 5-én készült Pongrácz Antal orvostanhallgatóval, aki pár nappal korábban érkezett haza Kairóból mint ifjúsági vívó világbajnok. Ebből a sorozatból maradt meg Andrási Márton, Bajor Andor, Bözödi György, Franyó Zoltán, Harag György, Kós Károly, Szabó Lajos, Zénó Vancea és mások hangja. 2002-ben azonos forgatókönyvvel újraindult a sorozat. 1985. január 12-én, központi utasításra minden regionális rádióstúdiót felszámoltak. Az archívumok hangszalagait Jilávára, Románia hírhedt börtönébe szállították.
1989–2013[szerkesztés]
A romániai forradalom után – 1989 decemberében – napi 4 óra műsorral indult újra a Marosvásárhelyi Rádió. 1990–96 között napi 5 óra, vasárnap 7 óra, 2001-től, URH-val napi 7, vasárnap 8 óra. Rendkívüli szerepe volt a Marosvásárhelyi Rádiónak az 1990. február-márciusi események közvetítésében: a gyertyás tüntetésről, a márciusi összecsapásokról és az azt követően történtekről közvetlen helyi hangfelvételek alapján számolt be. 1989–1991 között a közéleti események iránti rendkívüli érdeklődés jellemezte, a pontos helyszíni tájékoztatásra helyezte a hangsúlyt. Létrehozta számos fontos társadalmi csoport rétegműsorát, valamint szakrovatokat a művelődés különböző ágai számára. 1990-ben az újonnan jóváhagyott adásidőben, az ötödik órában bevezette a kereskedelmi órát. A szolgáltatást, a reklámokat, a kívánságmuzsikát összesítve a déli órákban, külön adásként a Zenebutikban sugározta. Ugyanakkor az adásidő többi része megmaradt közszolgálati jellegűnek. 1991–1999 között a szórakoztató műsorok fejlesztése vált fontosabbá. 1998-ban, a rádió 40 éves évfordulójára Szól a rádió címmel emlékkönyv jelent meg. 2002-ben Sütő András 75éves címmel CD-lemezen adta ki a születésnapi köszöntők hanganyagát a szalagtárban őrzött felvételek közül Jászberényi Emese válogatásában készült sorozat az 1973–77 között sugárzott helytörténeti ifjúsági műsorból Marosvásárhelyi séták címmel (I–V.). A helytörténeti műsorok munkatársa volt Sipos Lajos, Pál-Antal Sándor, Keresztes Gyula, Bíró Gábor. Sipos Lajos Mesélő házak című rovata (1990–1998) Kelemen Ferenc gondozásában szintén megjelent kötetben. Élő történelem címmel Tóth Béla szerkesztett műsort. 1999-ben a középhullámű sugárzás kiegészült a 102,9 MHz urh frekvenciával. 1999-ben átalakították a műsorrácsot, alapvetően a tájékoztató műsorokra, valamint a reklámokra helyzeték a hangsúlyt. 2002-ben, újabb átszervezés következtében, némileg nőtt a művelődési műsorok aránya.
2013-tól[szerkesztés]
2013. március 2-től, a rádió 55. születésnapi évfordulójától napi 15 óra a magyar, 1 óra német, illetve heti két óra roma nyelvű műsoridő, amelyet a 106,8 MHz és az 1323 AM frekvencián sugároz. 2016 márciusában kiegészítették a 96-os frekvenciával, Marosvásárhely körzetében.
Rádiós események, projektek[szerkesztés]
2000-től – hagyománya van a Gurul a rádió projektnek, amelynek célja: a kerékpározó rádiósok személyesen találkozzanak a hallgatókkal, közvetlen és interaktív kapcsolatot teremtve népszerűsítik a műsorokat. [1]
2013. április 28-tól – Kotta helyi zenekarok tehetségkutató és népszerűsítő műsora, élőben közvetített havi koncertsorozat, amelyet átvesz az Erdélyi Magyar Televízió.[2]
A zenei örökséget éltető projektek: a Bartók nyomában, illetve a Madaras Gábor és Cseh Judit nóta emlékműsorok.
2013 szeptemberétől indult a hangoskönyvek, rádiójátékok gyártása, irodalmi pályázatok (2014. A rádió, a fény és a hullám – Book Art Kiadó, 2015. Varázsszem – Látó, 2016. Szalonpunk – Helikon), könyvbemutatók szervezése.[3] [4] Archiválva 2016. augusztus 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
2015–16-ban gyakoriak voltak az élő helyszíni sportközvetítések.
Műsorok:[5]
Szerkesztőség:[6]
Frekvenciák[szerkesztés]
| Adó | Frekvencia |
|---|---|
| Hargitafürdő, Csicsói-Hargita | 106.8 MHz |
| Marosvásárhely | 96 MHz |
| Botfalu (Brassó) | 1197 kHz |
| Csíkszereda | 1593 kHz |
| Nagyernye (Marosvásárhely) | 1323 kHz |
A kezdeti adások óta a frekvenciák megváltoztak.
Megjegyzések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fodor Sándor (S.); Balás Árpád. Marosvásárhelyi útikalauz. Marosvásárhely: Impress, 104. o. (1996). ISBN 9739687512
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
- Rádió (Gáspár Sándor) in: Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk.Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2002 ISBN 9732606983
- [7]
- [8]
- [9] Archiválva 2022. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- [10]
- Csifó János: Megy a magnó...[11]
- [12]
- [13]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
.svg){kind=small}