Marosvásárhelyi Rádió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marosvásárhelyi Rádió
Marosvásárhelyi Rádió
Jelmondat: „Értünk van, rólunk szól”
Adatok
Indulás 1958. március 2.
Ország Románia
Székhely 5404455 Marosvásárhely, 1918. December 1. sugárút, 109. sz.
Vétel
Földi sugárzás
Marosvásárhely
Maroshévíz
Csíkszereda
Brassó
Online adás
Saját szerver online adás
Hivatalos oldal

A Marosvásárhelyi Rádió (románul Radio Târgu- Mureș, németül Radio Neumarkt, angolul Radio Târgu-Mureș ) a közszolgálati Román Rádió  (SRR) regionális stúdiója. Működési költségeit elsősorban a román állampolgárok által fizetett rádió szolgáltatási díj fedezi. Műsorait analóg földi sugárzású frekvenciákon (rádiókészülékkel ultrarövid- és középhullámon) és interneten keresztül sugározza románul, magyarul és németül, naponta 6.00 és 22.00 óra között, 2012-től 1 órát roma nyelven. Adáskörzete Maros,  Hargita, Kovászna és Brassó megyék. Jó minőségben hallgatható még Kolozs és Fehér megyékben, illetve interneten marosvasarhelyradio.ro, webkamerán is követhető bárhol a világban. A Marosvásárhelyi Rádió tájékoztató, ismeretterjesztő, interaktív és szórakoztató műsorokat készít, emellett különböző kulturális és sport eseményeket szervez, médiapatrnerként karitatív projekteket támogat. Egy 2015 októberében készült - Médiafogyasztási szokások Erdélyben, célpopuláció Erdély (16 megye) magyar nemzetiségű választásra jogosult (18 év fölötti) állandó lakossága, mintanagyság 1573 fő - kutatásjelentés adatai szerint: a megkérdezettek 64,7%-a hallgat rádiót. A Marosvásárhelyi Rádió a leghallgatottabb adó, 27,9%-kal vezet, a hallgatási gyakoriság tekintetében - 32,2 % - is első. A Marosvásárhelyi Rádiót hallgatók körének jellemzői: 40,9%-a városi, 56,2%-a 18-34 év közötti, 43%-a felsőfokú végzettségű, illetve 41,2%-a nehézségekkel él. Jelenlegi vezetőség: Lavinia Nicoleta Ghişa menedzser, Szász Attila főszerkesztő-helyettes.

Története[szerkesztés]

A magyar szerkesztőség vezetői: 1958-ban Papp Ferenc és Gál Gyula, 1959-1978 között Oroján Sándor, 1978-1979 között Sebestyén Liviu-Lajos és Gombos Olga, 1979-85 között Gidófalvi Zoltán, 1990-1991-ben Gáspár Sándor, 1991-1999 között Jászberényi Emese, 1999 -2012 Borbély Melinda, 2012 óta Szász Attila.

1958-1985

„Itt Marosvásárhely, Románia az 1197, az 1323 és az 1593 Khz frekvencián...” 1958. március 2-án sugározta első magyar nyelvű műsorát  Megszólal a Székelyföld címmel. Alapítótagok: Jakab Ernő és Jakab Manyi ( a Bukaresti Rádiótól), Kovács István jogász, Kozma Györgyi, Lázár Éva tanítónő, Lukács János, Papp Ferenc író és Sós Árpád újságíró. Magyar adásidő-változások: 1958-ban 45 (30 perc magyarul, 15 perc románul), majd napi 90 perc, 1968-ban napi 2 óra, 1984-85 között napi 3 óra; Külső munkatársak a kor jelentős írói: Beke György, Bodor Pál, Huszár Sándor, Szász János, Marton Lili, illetve az Igaz Szó és az Új Élet irodalmi folyóiratok szerkesztői és írói: Bartis Ferenc, Elekes Ferenc, Sütő András, Székely János, Szépréti Lilla és mások. Közreműködő marosvásárhelyi zeneszerzők: Birtalan József, Csíky Boldizsár, Kozma Mátyás, Szabó Csaba, Zoltán Aladár. A Székely Népi Együttes és a Székely Színház –majd Állami Székely Színház, ma Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulata- előadásairól sok kutatástörténeti szempontból fontos hangfelvétel készült (közel 125 erdélyi magyar színházi előadás részletét, torzóját, ritkán teljes hangdokumentumát őrzi az archívum). A kor legendás színházalapítói, színészei – Borovszky Oszkár, Csorba András, Éghy Ghyssa, Harag György, Hunyadi András, Illyés Kinga, Kemény János, Kovács György, Kőszegi Margit, Lohinszky Lóránt, Poór Lili, Senkálszky Endre , Szabó Ernő, Tessitori Nóra, Tompa Miklós, Visky Árpád és mások - meséltek életükről, művészi hitvallásukról, olvastak fel verseket, novellákat. Bemutatkoznak a negyedévesek címmel a rádió megszólaltatta a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet végzős diákjait is.

A kor ideológiai kulcsszavának, a „nevelésnek” sajátos értelmezését szolgálta elsősorban a Postás Jankó című gyermekműsor. Lázár Éva szerkesztette 1959-től 1985-ig, a figurát Nagy Katalin bábszínész alakította. A marosvásárhelyi Bábszínház közreműködésével rendszeresen sugároztak mesejátékot, bábjátékot, Antal Pál a gyermekműsor házi rendezőjének számított. 1960-1985 között jelentős fórumot képsivelt a Szivárvány ifjúsági műsor, amely Fiataloknak fiatalokról címmel 1990-ben újraindult. A Marosvásárhelyi Rádió archívumának értékmentő vonulatát képviseli a Megy a magnó vándorútra interjúsorozat, amely 1975-1985 között 434 híres erdélyi magyar személyiséget szólaltatott meg a kultúra, a művészet, a sport és más területekről. Az első interjú 1975 március 5-én készült Pongrácz Antal orvostanhallgatóval, aki pár nappal korábban érkezett haza Kairóból, mint ifjúsági vívó világbajnok. Ebből a sorozatból maradt meg Andrási Márton, Bajor Andor, Bözödi György, Franyó Zoltán, Harag György, Kós Károly, Szabó Lajos, Zénó Vancea és mások hangja. 2002-ben azonos forgatókönyvvel újraindult a sorozat. 1985. január 12-én, központi utasításra minden regionális rádióstúdiót felszámoltak. Az archívumok hangszalagait Jilávára, Románia hírhedt börtönébe szállították.

1989-2013

A romániai forradalom után -1989 decemberében- napi 4 óra műsorral indult újra a Marosvásárhelyi Rádió. 1990-96 között napi 5 óra, vasárnap 7 óra, 2001-től, URH-val napi 7, vasárnap 8 óra. Rendkívüli szerepe volt a Marosvásárhelyi Rádiónak az 1990. február-márciusi események közvetítésében: a gyertyás tüntetésről, a márciusi összecsapásokról és az azt követően történtekről közvetlen helyi hangfelvételek alapján számolt be. 1989-1991 között a közéleti események iránti rendkívüli érdeklődés jellemezte, a pontos helyszíni tájékoztatásra helyezte a hangsúlyt. Létrehozta számos fontos társadalmi csoport rétegműsorát, valamint szakrovatokat a művelődés különböző ágai számára. 1990-ben az újonnan jóváhagyott adásidőben, az ötödik órában bevezette a kereskedelmi órát. A szolgáltatást, a reklámokat, a kívánságmuzsikát összesítve a déli órákban, külön adásként a Zenebutikban sugározta. Ugyanakkor az adásidő többi része megmaradt közszolgálati jellegűnek. 1991-1999 között a szórakoztató műsorok fejlesztése vált fontosabbá. 1998-ban, a rádió 40 éves évfordulójára Szól a rádió címmel emlékkönyv jelent meg. 2002-ben Sütő András 75 éves címmel CD-lemezen adta ki a születésnapi köszöntők hanganyagát a szalagtárban őrzött felvételek közül Jászberényi Emese válogatásában készült sorozat az 1973-77 között sugárzott helytörténeti ifjúsági műsorból Marosvásárhelyi séták címmel (I-V). A helytörténeti műsorok munkatársa volt Sipos Lajos, Pál-Antal Sándor, Keresztes Gyula, Bíró Gábor. Sipos Lajos Mesélő házak című rovata (1990-1998) Kelemen Ferenc gondozásában szintén megjelent kötetben. Élő történelem címmel Tóth Béla szerkesztett műsort. 1999-ben a középhullámű sugárzás kiegészült a 102,9 MHz urh frekvenciával. 1999-ben átalakították a műsorrácsot, alapvetően a tájékoztató műsorokra, valamint a reklámokra helyzeték a hangsúlyt. 2002-ben, újabb átszervezés következtében, némileg nőtt a művelődési műsorok aránya.

2013-tól napjainkig

2013. március 2-tól, a rádió 55. születésnapi évfordulójától napi 15 óra a magyar, 1 óra német, illetve hete 1 óra roma nyelvű műsoridő, amelyet a 106,8 MHz és az 1323 AM frekvencián sugároz. 2016 márciusában kiegészítették a 96-os frekvenciával, Marosvásárhely körzetében.

Rádiós események, projektek[szerkesztés]

Gurul a Rádió.jpg

2000-től – hagyománya van a Gurul a rádió projektnek, amelynek célja: a kerékpározó rádiósok személyesen találkozzanak a hallgatókkal, közvetlen és interaktív kapcsolatot teremtve népszerűsítik a műsorokat. [1]

Tonight Jazz Quartet a Kottában.jpg

2013. április 28-tól – Kotta helyi zenekarok tehetségkutató és népszerűsítő műsora, élőben közvetített havi koncertsorozat, amelyet átvesz az Erdélyi Magyar Televízió.*[2]

A zenei örökséget éltető projektek: a Bartók nyomában, illetve a Madaras Gábor és Cseh Judit nóta emlékműsorok.

Hajdú Farkas-Zoltán - Békebeli 1913 könyvbemutató.jpg

2013 szeptemberétől indult a hangoskönyvek, rádiójátékok gyártása, irodalmi pályázatok (2014. A rádió, a fény és a hullám – Book Art Kiadó, 2015. Varázsszem – Látó, 2016. Szalonpunk - Helikon), könyvbemutatók szervezése. *[3] *[4]

2015-2016-ban gyakoriak az élő helyszíni sportközvetítések.

Műsorok: *[5]

Szerkesztőség: *[6]

Frekvenciák[szerkesztés]

Adó Frekvencia
Hargitafürdő, Csicsói-Hargita 106 FM
Marosvásárhely 96 Mhz
Botfalu (Brassó) 1197 kHz
Csíkszereda 1593 kHz
Nagyernye (Marosvásárhely) 1323 kHz

Források[szerkesztés]

• Rádió (Gáspár Sándor) in: Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk.Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 9732606983http://lexikon.adatbank.ro/tematikus/szocikk.php?id=131http://mek.oszk.hu/03600/03628/html/r.htm#rádióhttp://www.szabad-part.hu/szam9/kozma.htmlhttp://mek.oszk.hu/13500/13500/13500.pdf • Csifó János: Megy a magnó...http://mek.oszk.hu/12100/12115/12115.pdfhttp://www.szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/evadot-zart-a-marosvasarhelyi-radio-koncertsorozatahttp://uh.ro/kultura/irodalom/23665-az-elso-izig-verig-erdelyi-magyar-hangoskonyv

Külső hivatkozások[szerkesztés]