„Dobrudzsa” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
44. sor: | 44. sor: | ||
[[Kategória:Románia történelmi tartományai]] |
[[Kategória:Románia történelmi tartományai]] |
||
[[Kategória:Bulgária történelme]] |
[[Kategória:Bulgária történelme]] |
||
[[Kategória:Megosztott régiók |
[[Kategória:Megosztott régiók] |
||
[[en:Dobruja]] |
[[en:Dobruja]] |
||
[[an:Dobrucha]] |
[[an:Dobrucha]] |
||
56. sor: | 55. sor: | ||
[[eo:Dobroĝo]] |
[[eo:Dobroĝo]] |
||
[[es:Dobruja]] |
[[es:Dobruja]] |
||
[eu:Dobruja] |
|||
[fi:Dobrogea |
|||
[[fr:Dobroudja]] |
[[fr:Dobroudja]] |
||
[[gl:Dobruia]] |
[[gl:Dobruia]] |
A lap 2011. december 20., 19:55-kori változata
Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа [Dobrudzsa]) történelmi régió a Balkánon. Ma nagyobbrészt Romániához, kisebb részben Bulgáriához, egy aprócska része pedig Ukrajnához tartozik.
Földrajz
Nyugaton a Duna, keleten a Fekete-tenger határolja.
A romániai rész két megyéből áll:
Legnagyobb városa Konstanca kikötőváros (2002-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: Tulcsa (Tulcea), Mangalia, Medgidia, Cernavodă, Năvodari, Szulina (Sulina).
A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy Dél-Dobrudzsa (Cadrilater = „négyszögű”), ami termékeny, sztyeppeszerű síkság.
Itt található Balcsik, Dobrics és Szilisztra városa.
Története
Az ókorban Dobrudzsa neve Scythia Minor (Kis-Szkítia) volt.
Az 1913–1918 és 1919–1940 között teljes egészében Romániához tartozott.
Wass Albert műveiben gyakorta emlegetett hely, ahová a székely népet hurcolták el a második világháború után kényszermunkára. Az 1956-os budapesti magyar forradalom után az elhurcolt székelység egyik legnagyobb munka- és átnevelőtáborai itt működtek. Erről szóló hiteles dokumentumok igen ritkák.
Lásd még
- Duna-delta
- Duna–Fekete-tenger csatorna
- Kígyó-sziget
- =))
Külső hivatkozások
[[Kategória:Megosztott régiók] [eu:Dobruja] [fi:Dobrogea