„Thesszália” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a jegyz. |
a typo |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:GreeceThessaly.png|bélyegkép|jobbra|200px|Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése]] |
[[Fájl:GreeceThessaly.png|bélyegkép|jobbra|200px|Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése]] |
||
'''Thesszália'''<ref>A görög név szabatos újkori átírása a ''Theszalía'' volna, de az [[ÚNMH]]. a '' |
'''Thesszália'''<ref>A görög név szabatos újkori átírása a ''Theszalía'' volna, de az [[ÚNMH]]. a ''Thesszália'' formát mint hagyományost megtartani rendeli (224).</ref> ([[görög nyelv|görögül]]: ''Theszalía'' [Θεσσαλία]; [[ógörög nyelv|ógörögösen]]: ''Thesszalia'') [[Görögország]] 13 [[Görögország régiói|régiójának]] egyike, 4 prefektúrára van osztva. A tartomány fővárosa [[Larissza]]. Északról [[Nyugat-Makedónia|Nyugat-]] és [[Közép-Makedónia]], nyugatról [[Epirusz]], délről [[Közép-Görögország]], keletről az [[Égei-tenger]] veszi körül. |
||
== Földrajz == |
== Földrajz == |
||
A lap 2011. november 15., 23:39-kori változata
Thesszália[1] (görögül: Theszalía [Θεσσαλία]; ógörögösen: Thesszalia) Görögország 13 régiójának egyike, 4 prefektúrára van osztva. A tartomány fővárosa Larissza. Északról Nyugat- és Közép-Makedónia, nyugatról Epirusz, délről Közép-Görögország, keletről az Égei-tenger veszi körül.
Földrajz
Földrajzilag Thesszália egy hegyekkel övezett síkság (Tríkala és Lárisza) körül. Határozott nyári és téli évszakkal rendelkezik, a nyári esők miatt síkságai nagyon termékenyek. Időnként ezért „Görögország kenyereskosarának” is nevezik.
A területet északról a Khászia és a Cambunian hegységek, északkeletről az Olümposz hegylánc határolja. Tőle nyugatra fekszik a Pindosz, délkeletre az Óssza és Pelion partvidéke. Keresztül folyik rajta a Pineiosz folyó, és annak mellékfolyói.
Közlekedés
Sok főútja van, az Athén és Szaloniki közötti vasúti fővonal keresztülhalad Thesszálián.
Története
Thesszáliában erőteljes neolitikus kultúra volt i. e. 2500 körül. Mükénéi településeket szintén találtak például Iolkosz, Dimini és Szeszklo (Volosz közelében) területén.
Később az antik időkben Thesszália az arisztokratikus családok – mint a Lariszai Aleuadák, a krannóni Szkopadák és a pharszaloszi Ekhekratidák – földje lett. Ezek a vezető arisztokrata családok szövetségbe szervezték Thesszáliát és később a befolyásuk alá vonták a delphoi amphiktüoniát is. Thesszália nagyon híres volt a lovasságáról. A görög-perzsa háború idején az Aleuadák a perzsákhoz csatlakoztak. Az i. e. 4. században Thesszália függésbe került makedóniától és sokan vazallusként szolgálták őket.
A rómaiak i. e. 148-ban Thesszáliát Makedónia provincia részévé tették, de 300-ban külön provincia lett Larisza székhellyel. A Bizánci Birodalom része volt a 13. századig, amikor nagy részét vlach pásztorok vonták ellenőrzésük alá (ld. Nagy Vlachia).
A negyedik keresztes hadjárat után Thesszália a Thesszalonikéi Királyság ellenőrzése alá került, de 1215-ben I. Theodor epiruszi despota megtámadta és elfoglalta Thesszáliát. A dinasztiának 1318-ban lett vége, majd bizánci és szerb uralom következett. Rövid függetlenség után az Oszmán Birodalom foglalta el Thesszáliát 1394-ben. 1881-ben a törökök Thesszália legnagyobb részét feladták.
Közigazgatás
Thesszália négy prefektúrájának központja:
Jegyzetek
- ↑ A görög név szabatos újkori átírása a Theszalía volna, de az ÚNMH. a Thesszália formát mint hagyományost megtartani rendeli (224).
Külső hivatkozások
