„I. Rurik novgorodi fejedelem” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a I. Rurik lapot átneveztem I. Rurik novgorodi fejedelem névre |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szlávok –> szláv népek |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
Az első írásos információt a [[11. század]] elején íródott orosz évkönyvek tartalmazzák róla. Eszerint a [[Ladoga]] környékén élő [[finnugor nyelvek|finnugor]] és [[ |
Az első írásos információt a [[11. század]] elején íródott orosz évkönyvek tartalmazzák róla. Eszerint a [[Ladoga]] környékén élő [[finnugor nyelvek|finnugor]] és [[szláv népek|szláv]] törzsek először elűzték a varég-[[viking]] hódítót, de aztán egymás közötti harcaik miatt mégis visszahívták, hogy biztosítsa a békét. |
||
Rurik haláláig, [[879]]-ig hatalmon maradt. Utódai hatalmi központjukat [[Kijev]]be költöztették és megalapították a [[Kijevi Rusz]]t. |
Rurik haláláig, [[879]]-ig hatalmon maradt. Utódai hatalmi központjukat [[Kijev]]be költöztették és megalapították a [[Kijevi Rusz]]t. |
A lap 2011. július 30., 20:58-kori változata
Rurik vagy Riurik (oroszul: Рюрик), (kb. 830 – kb. 879) varég törzsfő. 862-ben ellenőrzést szerzett a Ladoga környéke felett, felépítette a Holmgard erődítményt a mai Novgorod mellett, és megalapította a Rurik-dinasztiát, amely a 17. századig uralkodott Oroszországban.
Neve
Nevének jelentése „híres uralkodó”, az óskandináv nyelv keleti változatában Rørik. A mai angolban megfelelője a Roderick, a spanyolban és portugálban a Rodrigo. A magyar névtárban Rodrigó alakban szerepel.
Élete
Az első írásos információt a 11. század elején íródott orosz évkönyvek tartalmazzák róla. Eszerint a Ladoga környékén élő finnugor és szláv törzsek először elűzték a varég-viking hódítót, de aztán egymás közötti harcaik miatt mégis visszahívták, hogy biztosítsa a békét.
Rurik haláláig, 879-ig hatalmon maradt. Utódai hatalmi központjukat Kijevbe költöztették és megalapították a Kijevi Ruszt.
Emléke
A novgorodi területen van egy 9. századi temetkezési halom, hasonló az uppsalai királysírokhoz. Alapos tudományos feltárása még várat magára. A helyi hagyomány szerint ez Rurik sírja.
Irodalom
А.Н. Кирпичников: Сказание о призвании варягов. Анализ и возможности источника // Первые скандинавские чтения. – СПб., 1997. – С. 7-18)