„MIÉNK” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
szócikk bővítése, hivatkozások stb |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
Az egyesületet [[1907]] májusában kezdte szervezni [[Ferenczy Károly]], [[Szinyei Merse Pál]] és [[Rippl-Rónai József]], a szervezet megalakulására 17 alapítótaggal októberben került sor. |
|||
17 művész alapította. Tagjai között voltak a [[nagybányai iskola]] mesterei közül [[Ferenczy Károly]], [[Iványi Grünwald Béla]] és [[Réti István]]. Szintén a nagybányai iskolából, a fiatalok közül csatlakozott alapítóként az egyesülethez [[Czóbel Béla]], [[Csók István]] és [[Kernstok Károly]] is. |
|||
Alapítók voltak, az említetteken túl, [[Vaszary János (festő)|Vaszary János]], [[Csók István]] és [[Kernstok Károly]], a [[nagybányai iskola|nagybányai iskolát]] ekkor [[Iványi Grünwald Béla]], [[Réti István]], [[Ferenczy Valér]], [[Glatz Oszkár]], [[Kosztolányi (Kann) Gyula]] képviselte, részt vettek továbbá [[Fényes Adolf]], [[Magyar Mannheimer Gusztáv]], [[Olgyay Ferenc]] és [[Strobentz Frigyes]]is. A fiatal, Párizst-járt generációból alapítótagnak még csak [[Czóbel Béla|Czóbel Bélát]] és [[Márffy Ödön]]t vették fel. A névsorból is kitűnik, hogy - miként Rippl-Rónai József fogalmazott - "koalíciós társaság" volt,<ref>"Azt hiszem, amint a nevekből is látni koalíciós a társaság. Ilyen is van, olyan is." Rippl-Rónai József levele Rippl-Rónai Ödönhöz. 1908. január 10. MNG Adattár, ltsz.: 20408/1979/16/a</ref> részt vettek benne az idősebb nagybányaiak éppúgy, mint az alföldi naturalizmus, vagy a [[magyar Vadak]] képviselői is. Az egyesület célja a naturalista és az impresszionista festők egyesítése, évente kiállítások rendezése. Elnökké Szinyei Merse Pált választották meg, Törzshelyük a [[Japán Kávéház]] volt. |
|||
Első kiállításukat [[1908]] januárjában tartották, a másodikat egy évvel később a második tárlatukra már 15 fiatal festőt is meghívtak, jobbára a [[magyar Vadak]] köréből. Így a nagybányai neósok közül kiállíthatott [[Bornemisza Géza]], [[Boromisza Tibor]], [[Galimberti Sándor]], [[Mikola András]], [[Perlrott Csaba Vilmos]] és [[Ziffer Sándor]], a későbbi [[Nyolcak]] festői közül - a MIÉNK-alapító Kernstok, Czóbel és Márffy mellett - [[Czigány Dezső]], [[Orbán Dezső]], [[Pór Bertalan]] és [[Tihanyi Lajos]]. Ugyancsak szerepelt a kiállításon [[Gulácsy Lajos]]. A tárlat fiataljai a Nemzeti Szalonban külön szinten kaptak helyet, és a [[fauvizmus]]hoz közel álló festményeik felháborodást váltott ki a kritika részéről, s ez a MIÉNK tagságát is megosztotta. Már ekkor sokan tudni vélték - köztük a konzervatív festő-kritikus, Kézdi-Kovács László -, hogy a legmodernebbek hamarosan kiválnak az egyesületből: „Ámde semmi sem állandó. A rossz nyelvek pedig azt rebesgetik, hogy Kernstok egy még újabb szecesszió magva lesz, mely a Miénk-ből kiválik és a „Keresők” címe alatt a hazai ultra-ifjúsággal, művészetünk e fiatal óriásaival, új művész csoportot fog alakítani…" <ref>(Kézdi): A MIÉNK Új kiállítása. In: Pesti Hírlap, 1909. február 14. 9.</ref> A ''Keresők'' - későbbi nevükön [[Nyolcak]] -, az év végén valóban kiváltak a MIÉNK-ből, és Új Képek címen már önállóan mutatták be festményeiket. A MIÉNK 1910-ben mutatta be harmadik tárlatát, immáron a modernek nélkül, és az egyesület még az év folyamán feloszlott. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
Szintén az alapítók között volt a már befutott művészek közül [[Rippl-Rónai József]], [[Szinyei Merse Pál]] és [[Vaszary János (festő)|Vaszary János]]. Csatlakozott az egyesület megalapításához [[Fényes Adolf]], [[Ferenczy Valér]], [[Glatz Oszkár]], [[Kosztolányi (Kann) Gyula]], [[Magyar Mannheimer Gusztáv]], [[Márffy Ödön]], [[Olgyay Ferenc]], [[Strobentz Frigyes]]. |
|||
Az egyesület célja a naturalista és az impresszionista festők egyesítése, évente kiállítások rendezése. Elnökké Szinyei Merse Pált választották meg. [[1908]]-ban, [[1909]]-ben és [[1910]]-ben kiállítást rendeztek a [[Nemzeti Szalon]]ban. [[1909]]-es [[kolozsvár]]i kiállításukat [[Lukács Hugó]] szervezte. Törzshelyük a [[Japán Kávéház]] volt. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
* [[Csók István]] |
* [[Csók István]] |
||
* [[Czóbel Béla]] |
* [[Czóbel Béla]] |
||
36. sor: | 33. sor: | ||
* [[Zombory Lajos]] |
* [[Zombory Lajos]] |
||
== |
== Felhasznált irodalom == |
||
{{források}} |
|||
* Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, 1994. ISBN 9637826351 |
* Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, 1994. ISBN 9637826351 |
||
* {{Művlex|3}} |
* {{Művlex|3}} |
||
* Tímár Árpád: A MIÉNK művészegyesület története a korabeli sajtóban. I–II. Művészettörténeti Értesítő, 57. 2008. 47–82., 249–286. |
|||
[[Kategória:Képzőművészet]] |
[[Kategória:Képzőművészet]] |
A lap 2010. november 14., 11:11-kori változata
A MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) 1908-1911-ig működő művészegyesület.
Története
Az egyesületet 1907 májusában kezdte szervezni Ferenczy Károly, Szinyei Merse Pál és Rippl-Rónai József, a szervezet megalakulására 17 alapítótaggal októberben került sor. Alapítók voltak, az említetteken túl, Vaszary János, Csók István és Kernstok Károly, a nagybányai iskolát ekkor Iványi Grünwald Béla, Réti István, Ferenczy Valér, Glatz Oszkár, Kosztolányi (Kann) Gyula képviselte, részt vettek továbbá Fényes Adolf, Magyar Mannheimer Gusztáv, Olgyay Ferenc és Strobentz Frigyesis. A fiatal, Párizst-járt generációból alapítótagnak még csak Czóbel Bélát és Márffy Ödönt vették fel. A névsorból is kitűnik, hogy - miként Rippl-Rónai József fogalmazott - "koalíciós társaság" volt,[1] részt vettek benne az idősebb nagybányaiak éppúgy, mint az alföldi naturalizmus, vagy a magyar Vadak képviselői is. Az egyesület célja a naturalista és az impresszionista festők egyesítése, évente kiállítások rendezése. Elnökké Szinyei Merse Pált választották meg, Törzshelyük a Japán Kávéház volt. Első kiállításukat 1908 januárjában tartották, a másodikat egy évvel később a második tárlatukra már 15 fiatal festőt is meghívtak, jobbára a magyar Vadak köréből. Így a nagybányai neósok közül kiállíthatott Bornemisza Géza, Boromisza Tibor, Galimberti Sándor, Mikola András, Perlrott Csaba Vilmos és Ziffer Sándor, a későbbi Nyolcak festői közül - a MIÉNK-alapító Kernstok, Czóbel és Márffy mellett - Czigány Dezső, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos. Ugyancsak szerepelt a kiállításon Gulácsy Lajos. A tárlat fiataljai a Nemzeti Szalonban külön szinten kaptak helyet, és a fauvizmushoz közel álló festményeik felháborodást váltott ki a kritika részéről, s ez a MIÉNK tagságát is megosztotta. Már ekkor sokan tudni vélték - köztük a konzervatív festő-kritikus, Kézdi-Kovács László -, hogy a legmodernebbek hamarosan kiválnak az egyesületből: „Ámde semmi sem állandó. A rossz nyelvek pedig azt rebesgetik, hogy Kernstok egy még újabb szecesszió magva lesz, mely a Miénk-ből kiválik és a „Keresők” címe alatt a hazai ultra-ifjúsággal, művészetünk e fiatal óriásaival, új művész csoportot fog alakítani…" [2] A Keresők - későbbi nevükön Nyolcak -, az év végén valóban kiváltak a MIÉNK-ből, és Új Képek címen már önállóan mutatták be festményeiket. A MIÉNK 1910-ben mutatta be harmadik tárlatát, immáron a modernek nélkül, és az egyesület még az év folyamán feloszlott. (1920-ban azok a MIÉNK-tagok, akik nem léptek be a Nyolcakhoz és később a KÚT-ba, a Szinyei Merse Pál Társaságban találták meg a helyüket).
Az alapítótagok betűrendben
- Csók István
- Czóbel Béla
- Ferenczy Károly
- Ferenczy Valér
- Fényes Adolf
- Glatz Oszkár
- Iványi Grünwald Béla
- Kernstok Károly
- Kosztolányi (Kann) Gyula
- Magyar Mannheimer Gusztáv
- Márffy Ödön
- Olgyay Ferenc
- Pór Bertalan
- Réti István
- Rippl-Rónai József
- Strobentz Frigyes
- Szinyei Merse Pál
- Vaszary János
- Ziffer Sándor
- Zombory Lajos
Felhasznált irodalom
- Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, 1994. ISBN 9637826351
- Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983.
- Tímár Árpád: A MIÉNK művészegyesület története a korabeli sajtóban. I–II. Művészettörténeti Értesítő, 57. 2008. 47–82., 249–286.