Huszártorony

A Toldy Ferenc Gimnázium 2010 márciusában újjáépített huszártornya szerkezeti és kész állapotában (montázs). A nagy képen a huszártorony részletei, a jobb felső sarokban a torony elhelyezkedése az épületen, alatta a szerkezet.

Nagy és kis huszártorony a grazi székesegyház tetején

A huszártorony valamely épület (rendszerint középület, mint például templom, városháza) tetőzetéből a gerincen felül magasan kiugró, fa- vagy vasszerkezetű (nagyon ritkán kőből épült), karcsú tornyocska, ami a hosszú gerincet megszakítja, tagolja. Többnyire zsindellyel, palával vagy bádoggal fedik. Sarkain vagy tetősíkjaiból gyakran több kisebb tornyocska emelkedik ki.

A 13. században, a torony nélkül épített cisztercita templomokon tűnt föl. Miután a kolduló rendek divatossá tették, több katedrálison is megjelent. Leginkább a csúcsíves templomok fedelén, a hosszhajó és kereszthajó átmetszése (a négyezet) fölött vagy a hosszhajó tetőzetének végében gyakori, ezért egyes szerzők azonosítják a négyezeti toronnyal. Gyakran óra- vagy harangtoronynak használták.

Források

Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

• Netlexikon: Huszártorony
• Fogalmak: huszártorony