„Ichthyoszauruszok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
32. sor: | 32. sor: | ||
== Szaporodásuk == |
== Szaporodásuk == |
||
Korábban feltételezték a kannibalizmust, hisz egyes egyedek hasüregében apróbb halgyíkok lenyomatait találták meg. Később |
Korábban feltételezték a kannibalizmust, hisz egyes egyedek hasüregében apróbb halgyíkok lenyomatait találták meg. Később azonban rájöttek, hogy ezek valójában meg nem született, fiatal példányok, tehát az ''Ichtyosaurusok'' elevenszülők voltak, tojást nem raktak. |
||
== Rendszerezésük == |
== Rendszerezésük == |
A lap 2010. július 9., 21:23-kori változata
Halgyíkok | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: triász–kréta | ||||||||||||
Egy halgyíkfaj
| ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Családok | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Halgyíkok témájú kategóriát. |
A halgyíkok (Ichthyosauria) a hüllők osztályának (Reptilia) Ichthyopterygia alosztályába tartozó rendje. A halgyíkok (ichtyos = „hal”; saurus = „gyík” [ógörög]) a földtörténeti középkor triász (alsó-triász) időszakában jelentek meg, így az egyik legkorábbi hüllőcsoportnak tekinthetők, leválásuk kb. azonos időben volt, mint a teknősök (Testudines) leválása a közös paleozoikumi őshüllők ágáról. Egyik korai képviselőjük, a Cymbospondylus volt. A jura kor végére megcsappant az óceánok halgyíkfaunája, azonban a krétában ismét felvirágoztak, és a harmadidő elejére végképp eltűntek a vizekből.
Megjelenésük
A hüllőcsoportok közül messzemenően a legjobban alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, sokkal tökéletesebben, mint ebben a korban élt, Lepidosauromorphák közé tartozó tengeri hüllők, így a Plesiosauriák(régi magyar nevükön: „hattyúnyakú tengeri ősgyíkok”) vagy a Mosasauriák. Csonttani bélyegeiket jól ismerjük, ezek viszonylag jól megmaradtak a tengeri üledékben, számos, tökéletesen konzerválódott példányt találtak szerte a világban, mely hatalmas elterjedésüket bizonyítja a világtengerekben. Testalkatuk erősen emlékezetetett a ma élő cápák és delfinek alakjára, természetesen ez csak konvergencia. Végtagjaik úszókká módosultak, kialakult a szimmetrikus függőleges farokúszó. Légzésük természetesen tüdővel történt, keringési rendszerükről nem sokat tudunk, de nem feltételezik a teljesen zárt kamrai válaszfalat a szívben (ez még a Plesiosauriáknál sem volt meg). Szemük igen fejlett volt, a megkövesedett koponyákon hatalmas szemüreget találunk. Hosszú, előrenyúló állkapcsukban számos gyökértelen fog ült.
Életmódjuk
Ragadozók voltak, kisebb halakat, de főképp lábasfejűeket zsákmányoltak. Nem voltak a tengerek csúcsragadozói, legfőbb elllenségeik a hatalmas testű Mosasauriák voltak.
Szaporodásuk
Korábban feltételezték a kannibalizmust, hisz egyes egyedek hasüregében apróbb halgyíkok lenyomatait találták meg. Később azonban rájöttek, hogy ezek valójában meg nem született, fiatal példányok, tehát az Ichtyosaurusok elevenszülők voltak, tojást nem raktak.
Rendszerezésük
A halgyíkok rendszerezése két klád alapján történik:
- Shastasauria – ősi típusú halgyíkok, egy család (Shastasauridae) néhány neme, mint a Shastasaurus és Tupilacosaurus.
- Mixosaurida – fejlett halgyíkok két kisrenddel:
- Latipinnati parvordo (rövidujjúak)
- Ichthyosauridae család – Ichthyosaurus breviceps
- Mixosauridae család – Mixosaurus carnailus, M. atavus, M. helveticus
- Longipinnati po (hosszúujjúak)
- Stenopterygiidae család – Stenopterygius quadridiscus, S. crassicostatus, Eurhynosaurus longirostris, Cymbospondylus, Shoniosaurus
- Leptopterygiidae család – Leptopterygius, Temnodontosaurus
- Latipinnati parvordo (rövidujjúak)
A kisrendek megnevezésével ellentétben nem az ujjak abszolút hossza képezi besorolás alapját, hanem az ujjak száma, az előző 6-9 ujjal, az utóbbi 3-5 ujjal rendelkezik.
Más szerkezetű besorolás szerint:
- Ichthyopterygia alosztály vagy főrend
- Grippidae f.
- Chaohusaurus g.
- Grippia g.
- Utatsusauridae f.
- Utatsusaurus g.
- Ichthyosauria o.
- Cymbospondylus o.
- Mixosauridae f.
- Mixosaurus g.
- Mixosauridae f.
- Merriamosauriformes so.
- Shastasauria so.
- Shastasauridae f.
- Shastasaurus g.
- Shonisaurus g.
- Himalayasaurus g.
- Tibetosaurus g.
- Shastasauridae f.
- Ichthyosauria alrend (=Euichthyosauruia)
- Ichthyosauridae f.
- Leptopterygiidae f.
- Leptonectes g.
- Eurhinosaurus g.
- Excalibosaurus g.
- Temnodontosauridae f.
- Ophthalmosauridae f.
- Aegirosaurus g.
- Brachypterygius g.
- Caypullisaurus g.
- Nannopterygius g.
- Ophthalmosaurus g.
- Platypterygius g.
- Stenopterygiidae f.
- Stenopterygius g.
- ?Chacaicosaurus g.
- Toretocnemidae f.
- Californosaurus g.
- Qianichthyosaurus g.
- Teretocnemus g.
- Suevoleviathanidae f.
- Parvipelvia so.
- Hudsonelpidia g.
- Macgowania g.
- Grippidae f.
Rövidítések: o = ordo (rend), so = subordo (alrend), f = familia (család), g = genus (nem)