„Larsza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: oc:Larsa |
a kisebb formai javítások |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
'''Larsza''' (Tell as-Senkereh (Szenkere) [[Uruk]]tól keletre fekvő város volt. [[Iszin]] városával rivalizált a [[mezopotámia]]i főhatalomért. [[Hammurapi]] i. e. 1763-ban elfoglalta. [[Samas]] napisten városa volt. |
'''Larsza''' (Tell as-Senkereh (Szenkere) [[Uruk]]tól keletre fekvő város volt. [[Iszin]] városával rivalizált a [[mezopotámia]]i főhatalomért. [[Hammurapi]] i. e. 1763-ban elfoglalta. [[Samas]] napisten városa volt. |
||
==Fekvése== |
== Fekvése == |
||
[[Uruk]]tól 24 |
[[Uruk]]tól 24 km-re délkeletre fekszik |
||
==Története== |
== Története == |
||
'''Larsza''' [[Mezopotámia]] legősibb városainak egyike, mely már az időszámítás előtti 5. évezredben is lakott volt. A korai dinasztikus időkben meglehetősen nagy település lehetett. |
'''Larsza''' [[Mezopotámia]] legősibb városainak egyike, mely már az időszámítás előtti 5. évezredben is lakott volt. A korai dinasztikus időkben meglehetősen nagy település lehetett. |
||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
'''Larsza''' ezután babiloni uralom alatt élt. Valószínűleg a [[pártus]] időkben néptelenedett el. |
'''Larsza''' ezután babiloni uralom alatt élt. Valószínűleg a [[pártus]] időkben néptelenedett el. |
||
==Ásatások== |
== Ásatások == |
||
'''Larsza''' romjai majdnem akkora területet foglalnak el mint Babilon maradványai. A város kerülete mintegy 8 |
'''Larsza''' romjai majdnem akkora területet foglalnak el mint Babilon maradványai. A város kerülete mintegy 8 km, telljei már messziről láthatók. |
||
A város területén W. K. Loftus [[1853]]-[[1854]]-ben, W. Andrae [[1903]]-ban vizsgálta meg a város maradványait. [[1933]]-ban pedig A. Parrot végzett itt ásatásokat, majd az [[1960]]-as évektől francia expedíció folytatta itt a feltárásokat. |
A város területén W. K. Loftus [[1853]]-[[1854]]-ben, W. Andrae [[1903]]-ban vizsgálta meg a város maradványait. [[1933]]-ban pedig A. Parrot végzett itt ásatásokat, majd az [[1960]]-as évektől francia expedíció folytatta itt a feltárásokat. |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
Két ovális templomot is feltártak itt, melyek még a korai dinasztikus időkben épültek. |
Két ovális templomot is feltártak itt, melyek még a korai dinasztikus időkben épültek. |
||
==Larsza uralkodói== |
== Larsza uralkodói == |
||
{{ |
{{bővebben|Larsza uralkodóinak listája}} |
||
==Források== |
== Források == |
||
* {{KlengelNomádok}} |
* {{KlengelNomádok}} |
||
* {{Roaf}} |
* {{Roaf}} |
||
[[Kategória:Mezopotámia városai]] |
[[Kategória:Mezopotámia városai]] |
||
A lap 2010. július 2., 13:31-kori változata
| Mezopotámia földrajza |
|---|
| Sumer |
| Akkád |
|
Babilóniai városok Asszíriai városok |
| Egyéb városok |
Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Iszin városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.
Fekvése
Uruktól 24 km-re délkeletre fekszik
Története
Larsza Mezopotámia legősibb városainak egyike, mely már az időszámítás előtti 5. évezredben is lakott volt. A korai dinasztikus időkben meglehetősen nagy település lehetett.
A város fénykora az i. e. 3. évezred végén kezdődött, mikor Nablanum amurru vezér Larsza királya lett (i. e. 2025-2005). Uódai Iszin uralkodóival állandó harcban álltak.
I. e. 1932-1906 között élt Gungunum már egész Sumer és Akkád uralkodójának nevezte magát. Iszin uralkodóinak birodalmát is megtámadta és elfoglalta Urt, majd rövidesen Lagast és Urukot is hatalmába kerítette, de Iszin városát csak i. e. 1749-ben Rim-Szin (i. e. 1822-1763) larszai királynak sikerült elfoglalnia. Babilon azonban nemsokára Rim-Szint is legyőzte, s Hammurapi elfoglalta Larszát. Larsza ezután babiloni uralom alatt élt. Valószínűleg a pártus időkben néptelenedett el.
Ásatások
Larsza romjai majdnem akkora területet foglalnak el mint Babilon maradványai. A város kerülete mintegy 8 km, telljei már messziről láthatók.
A város területén W. K. Loftus 1853-1854-ben, W. Andrae 1903-ban vizsgálta meg a város maradványait. 1933-ban pedig A. Parrot végzett itt ásatásokat, majd az 1960-as évektől francia expedíció folytatta itt a feltárásokat.
A város kultijus központja Samas napisten szentélykörzete az E-Babbar ("A ragyogó ház") volt. A feltárások során több ékírásos agyagtáblán Ur-Nammu király (i. e. 2113-2096) nevét találták, valószínű, hogy már a III. Ur-i dinasztia idején is állt itt egy templom.
Samas napisten temploma téglából épült, és 2 méter magasságig kővel burkolták. Elrendeződése a szokásos központi udvarból és a köré szerveződött helységekből állt. A templom északi oldala mellett emelkedett a zikkurat, mely még ma is eléri a 18 méteres magasságot.
Két ovális templomot is feltártak itt, melyek még a korai dinasztikus időkben épültek.
Larsza uralkodói
Források
- Horst Klengel. Nomádok az ókori Elő-Ázsiában. Gondolat Budapest 1985. ISBN 963 281 618 8
- Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8