„Szent Vitus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: sv:Sankt Vitus |
forrás pótlása, másolt szöveg törlése, csonk bővítése, infobox |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Szent infobox |
|||
{{nincs forrás}} |
|||
| név = Szent Vitus |
|||
[[Fájl:HeiligenstadtSanktVeit.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Szent Vitus]] |
|||
| kép = HeiligenstadtSanktVeit.JPG |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = |
|||
| címek = |
|||
| születési idő = |
|||
| születési hely = |
|||
| halálozási idő = 303. június 13. |
|||
| halálozási hely = Lucania |
|||
| egyháza = |
|||
| boldoggá avatásának ideje = |
|||
| boldoggá avatásának helye = |
|||
| boldoggá avatta = |
|||
| szentté avatásának ideje = |
|||
| szentté avatásának helye = |
|||
| szentté avatta = |
|||
| kegyhely = |
|||
| ünnepnapja = június 15. |
|||
| jelképei = |
|||
| védőszentsége = gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és színészek, fiatalok, [[háziállat]]ok, [[csehek]], [[Prága]], [[Szászország]], [[Szicília]] |
|||
| oltárról való leemelés ideje = |
|||
| oltárról leemelte = |
|||
| viták = |
|||
}} |
|||
'''Szent Vitus''' ([[Mazara del Vallo]], i. sz. [[3. század]] – [[Lucania]], [[303]]. [[június 13.]]) [[vértanú]], a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és színészek, fiatalok, [[háziállat]]ok, a [[csehek]], [[Prága]], [[Szászország]], és [[Szicília]] védőszentje. Vid, másként Vitus, Vida ifjú ókeresztény vértanú, a középkor végének kedvelt pártfogója, [[A tizennégy segítőszent|a tizennégy segítőszent]] egyike. |
'''Szent Vitus''' ([[Mazara del Vallo]], i. sz. [[3. század]] – [[Lucania]], [[303]]. [[június 13.]]) [[vértanú]], a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és színészek, fiatalok, [[háziállat]]ok, a [[csehek]], [[Prága]], [[Szászország]], és [[Szicília]] védőszentje. Vid, másként Vitus, Vida ifjú ókeresztény vértanú, a középkor végének kedvelt pártfogója, [[A tizennégy segítőszent|a tizennégy segítőszent]] egyike. |
||
==Ereklyéi== |
|||
| ⚫ | [[756]]-ban Szent Vitus ereklyéit a [[párizs]]i [[Saint-Denis-székesegyház|Saint-Denis bazilikába]] szállították, majd [[836]]-ban a [[corveyi apátság]]ba. [[1355]]-ben a fejét [[Prága|Prágába]] vitték és ott őrzik, a [[Szent Vitus-székesegyház|Szent Vitus dómban]], amelyet [[I. Vencel cseh fejedelem|Szent Vencel]] emeltetett a tiszteletére. |
||
==Legendája== |
==Legendája== |
||
Az [[Érdy-kódex]]ben is megtalálható legenda szerint [[Szicília]] délnyugati tengerpartján, a mai [[Mazaro del Vallo]] területén született. Hét éves volt, amikor nevelőjével, Modestusszal és dajkájával, Crescentiával Lucaniába szöktek, mert apja a kereszténység megtagadására akarta kényszeríteni. Mindhármukat Diocletianus udvarába vitették és noha Vitus meggyógyította a császár fiát és más csodákat is véghezvitt, forró olajjal telt üstbe vetették. Egy angyal visszavitte Lucaniába, de ott hamarosan meghalt. |
|||
Mesébe hajló legendáját az [[Érdy-kódex]] mondja el. Már tizenkét éves korában megtagadja atyjának, hogy a bálványokat imádja. A fejedelem parancsára ütlegelni kezdik. A poroszlók, de az uralkodó keze is megbénul és csak Vid imádságára gyógyul meg. Vigasságtevők, szép leányzók hiába próbálják Videt hitétől eltántorítani, sőt utána angyalok szolgálnak neki. Angyal tanácsára tanítójával, Modestussal és dajkájával, Crescentiával elhajózik és egy lakatlan pusztában száll ki, ahol keselyű táplálja őket. |
|||
| ⚫ | |||
A császár fiát ördög szállja meg és azt erősítgeti, hogy ki nem megy, amíg Vid ki nem űzi. Fölkeresik, csakugyan elfuta őtőle az gonosz szellet. A hálátlan császár mégis bálványimádásra akarja kényszeríteni, majd az ellenkező Videt börtönbe veti. Itt az éjszakai sötétségben a tömlöcöt nagy világosság árasztja el, a láncok pedig maguktól esnek le róla. |
|||
| ⚫ | Tiszletetének első emlékei a 600-as éve körüli időkből maradtak fenn. [[756]]-ban Szent Vitus ereklyéit a [[párizs]]i [[Saint-Denis-székesegyház|Saint-Denis bazilikába]] szállították, majd [[836]]-ban a [[corveyi apátság]]ba. [[1355]]-ben a fejét [[Prága|Prágába]] vitték és ott őrzik, a [[Szent Vitus-székesegyház|Szent Vitus dómban]], amelyet [[I. Vencel cseh fejedelem|Szent Vencel]] emeltetett a tiszteletére. Ereklyéit mintegy 130 helyen őrzik. |
||
A leggyakrabban üstben ülő fiúként ábrázolják, kezében pálmaággal, könyvvel és hollóval, sassal vagy kakassal. A kakassal azért kapcsolták össze, mert az általa kiszorított szláv fényistenhez, Svantevithez hasonlóan neki is kakasokat áldoztak. Ritkábban megjelenik a szász királyok védőszentjeként, hermelinnel és országalmával. |
|||
Ezután a császár égő kemencébe, katlanba vetteti, mesterével együtt, ahol szurokban és ólomban főzik őket. Innen is épségben jönnek ki. Vid megharcol a sárkánnyal is. A császár megkínoztatja őket, mire hatalmas égiháború támad. A bálványok és templomaik elpusztulnak, sokan szörnyű halállal meghalnak, a császár eszét vesztve menekül. |
|||
Videt és társait angyal ragadja el: és íme egy szép folyóvíz mellett vannak… és itt adák meg Úristennek ő drágalátos lelkeket. |
|||
(részlet Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumából) |
|||
| ⚫ | |||
[[Fiume]] városa 1991 óta Szent Vitus napját jelölte ki a város napjává.<ref>[http://www.rijeka.hr/Default.aspx?sec=946 Fiume hivatalos honlapja]</ref> |
[[Fiume]] városa 1991 óta Szent Vitus napját jelölte ki a város napjává.<ref>[http://www.rijeka.hr/Default.aspx?sec=946 Fiume hivatalos honlapja]</ref> |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
==Források== |
|||
* [http://www.newadvent.org/cathen/15490b.htm Catholic Encyclopedia] |
|||
* Erich Wenneker: [http://www.bbkl.de/v/vitus.shtml Vitus (Veit) Heiliger.] In: ''Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon.'' Band XII (1997) Spalten 1530-1533 |
|||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
* [[Vidovdan]] |
* [[Vidovdan]] |
||
{{A tizennégy segítőszent}} |
{{A tizennégy segítőszent}} |
||
{{csonk-dátum|csonk-kereszténység|2006 júliusából}} |
|||
[[Kategória:Szentek, boldogok|Vitus]] |
[[Kategória:Szentek, boldogok|Vitus]] |
||
A lap 2010. május 15., 12:05-kori változata
| Szent Vitus | |
 | |
| Születése | |
| 290 Mazara del Vallo | |
| Halála | |
| 303. június 13. Lucania | |
| Tisztelete | |
| Sírhely | Szent Vitus-székesegyház |
| Ünnepnapja | június 15. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Vitus témájú médiaállományokat. | |
Szent Vitus (Mazara del Vallo, i. sz. 3. század – Lucania, 303. június 13.) vértanú, a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és színészek, fiatalok, háziállatok, a csehek, Prága, Szászország, és Szicília védőszentje. Vid, másként Vitus, Vida ifjú ókeresztény vértanú, a középkor végének kedvelt pártfogója, a tizennégy segítőszent egyike.
Legendája
Az Érdy-kódexben is megtalálható legenda szerint Szicília délnyugati tengerpartján, a mai Mazaro del Vallo területén született. Hét éves volt, amikor nevelőjével, Modestusszal és dajkájával, Crescentiával Lucaniába szöktek, mert apja a kereszténység megtagadására akarta kényszeríteni. Mindhármukat Diocletianus udvarába vitették és noha Vitus meggyógyította a császár fiát és más csodákat is véghezvitt, forró olajjal telt üstbe vetették. Egy angyal visszavitte Lucaniába, de ott hamarosan meghalt.
Tisztelete
Tiszletetének első emlékei a 600-as éve körüli időkből maradtak fenn. 756-ban Szent Vitus ereklyéit a párizsi Saint-Denis bazilikába szállították, majd 836-ban a corveyi apátságba. 1355-ben a fejét Prágába vitték és ott őrzik, a Szent Vitus dómban, amelyet Szent Vencel emeltetett a tiszteletére. Ereklyéit mintegy 130 helyen őrzik.
A leggyakrabban üstben ülő fiúként ábrázolják, kezében pálmaággal, könyvvel és hollóval, sassal vagy kakassal. A kakassal azért kapcsolták össze, mert az általa kiszorított szláv fényistenhez, Svantevithez hasonlóan neki is kakasokat áldoztak. Ritkábban megjelenik a szász királyok védőszentjeként, hermelinnel és országalmával.
Fiume városa 1991 óta Szent Vitus napját jelölte ki a város napjává.[1]
Jegyzetek
Források
- Catholic Encyclopedia
- Erich Wenneker: Vitus (Veit) Heiliger. In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon. Band XII (1997) Spalten 1530-1533