Az értelemtükrözés elve

Az értelemtükrözés elve a magyar helyesírás egy fontos elve (l. AkH.¹² 2. d)), bár nem számítják a négy alapelv közé.

Példái:

• Olyankor is feltüntetjük a szó elemeit, amikor nem vagy nem úgy hangzanak, pl. [haggya] leírva hagyja. (Ha azonban az elemek már nem vezethetők le fonetikailag, akkor ezt felülbírálja a kiejtés szerinti írásmód, pl. [higgye] leírva higgye, nem "hiszje".)
• A szókapcsolatokat és az összetételeket rendszerint megkülönböztetjük egymástól különírással, ill. egybeírással.
• A nagybetű megkülönbözteti a közneveket a tulajdonnevektől, pl. kovács és Kovács.
• Az elválasztás is tükrözi a szó jelentését, pl. gép-elem ('egy gép eleme'), de gé-pe-lem ('gépbe írom').

• Másként jelölünk egy helyet, ha városrészként hivatkozunk rá, pl. Margitsziget, és másként, ha földrajzi értelemben, pl. Margit-sziget.
  • homoki malom: a Homok helységben található, másképpen nevezett vagy név nélküli malom
  • Homoki malom: ha a szóban forgó malomnak intézménynévszerűen használt neve van (vö. Keleti pályaudvar, Ferihegyi repülőtér)
  • Homoki Malom csárda: ha egy intézményszerű létesítményt, pl. csárdát jelölő földrajzi megjelölés előtagjává lesz (vö. Víg Kalmár étterem)
  • (a) homoki Malom csárda: így is jelölhetjük a Homok helységben működő Malom csárdát
  • Homoki-malom: amennyiben a malom egy Homoki családnevű személy tulajdona (vö. Kossuth-szobor, Batthyány-örömécses)
  • Homokimalom: ha a szerkezet helységrésznévként funkcionál egy településen belül

  (OH. 188–189. o., némileg rövidítve)

További példák:

• művésztanár: ’művészeket oktató tanár’
• művész-tanár: ’művészi és tanári foglalkozást egyaránt űző személy’
• művész tanár: ’művészkedő tanár’

(OH. 1092. o.)

• Kodály vonósnégyes: a Kodály nevű, Kodályról elnevezett vonósnégyes
• Tátrai-vonósnégyes: Tátrai Vilmosnak a vonósnégyese, az őáltala alapított vonósnégyes

(OH. 170. o.)