„Kenotáfium” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Cenotáfium lapot átneveztem Kenotáfium névre |
kenotáfium |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Cenotaph Hiroshima.jpg|bélyegkép|180px|jobbra|A [[hirosima]]i Memorial Cenotaph]] |
[[Fájl:Cenotaph Hiroshima.jpg|bélyegkép|180px|jobbra|A [[hirosima]]i Memorial Cenotaph]] |
||
''' |
'''Kenotáfium''' ([[görög nyelv|görög]] forma '''kenotáfion''', [[latin nyelv|latin]] forma '''cenotaphium'''): üres síremlék, emléksír, szimbolikus sír vagy álsír. Olyan síremlék, amelybe nem temettek senkit, hanem olyan személy(ek) emlékét őrzi, aki(k)nek teste máshol, vagy ismeretlen helyen van eltemetve, vagy a holttest(ek) nem fellelhető(k), nem hozzáférhető(k) (pl. tengerbe vesztek). |
||
==A szó eredete, írásmódjai== |
==A szó eredete, írásmódjai== |
||
Az [[ógörög]]ül ''κενοτάφιο[ν]'' szó (kiejtése ''kenotáfio[n]'') jelentése ''„üres sír”''. Etimológiája: ''κενός'', (ejtsd ''kenósz'') = „üresség” és ''τάφος'' (ejtsd ''táfosz'') = „a sír“) |
Az [[ógörög]]ül ''κενοτάφιο[ν]'' szó (kiejtése ''kenotáfio[n]'') jelentése ''„üres sír”''. Etimológiája: ''κενός'', (ejtsd ''kenósz'') = „üresség” és ''τάφος'' (ejtsd ''táfosz'') = „a sír“). |
||
== Történelmi háttér == |
== Történelmi háttér == |
||
Az álsírok és kultikus sírok időben első előfordulása az [[ókori Egyiptom]]ban találhatók. Az egyiptomi halottkultusz elképzelései lehetővé tették, hogy a több helyen épített sírok mindegyike szolgálhasson kultikus célokat. |
|||
⚫ | Az első |
||
{{fő|Masztaba|Egyiptomi piramisok tipológiája}} |
|||
⚫ | Az első görög kenotáfiumok egyszerű síremlékek voltak, amiket azok emlékére emeltek, akiknek földi maradványait nem találták meg. A régi görögök vallási hite szerint a temetetlen holtak lelke nem juthatott be az alvilágba, hanem a [[Styx]] partján kellett bolyonganiuk mindaddig, amíg testüket el nem temették. Ezért, ha a halott eltemetése nem volt lehetséges, legalább jelképes temetést végeztek, például port hintettek a holttestre (lásd [[Szophoklész]]: [[Antigoné]] c. drámájának történetét). Ha a holttest nem volt hozzáférhető, például tengerbe veszett, akkor üres síremléket ''(κενοτάφιον)'' állítottak neki. Ugyanily emlékművet állítottak néha az idegen földön eltemetett nevezetes férfiaknak is. |
||
Ezt a szokást követték a [[rómaiak]]nál ''(cenotaphium)'' is. Hitük szerint a holtak szellemét ''(dii manes)'' kellett megbékíteni ezzel a cselekeddettel. Csak gonosztevők és hazaárulók testét hagyták temetetlenül, vadállatok és madarak zsákmányául. Az ilyen síremlék felszentelésekor a halottat fennszóval háromszor nevén szólították, és meghívták, hogy költözzék be az üres sírba. Hasonlóan jártak el az otthonuktól távol eltemetett személyek esetében is, ilyenkor a családtagok, vagy a polgártársak díszes síremléket emeltek az elhunyt szülőhelyén. Cenotáfiumnak nevezték azokat a [[mauzóleum]]okat is, amelyeket valaki még életében emeltetett saját maga vagy családtagjai részére. A cenotáfiumot a rómaiak ''tumulus honorarius''-nak<ref>Lásd [[Suetonius]]: Cézárok élete, [[Claudius]] 1 </ref>, vagy ''inanis''-nak <ref>Lásd [[Vergilius]]: [[Aeneis]], III. 303.</ref>, jelezve, hogy a sír csak emlékműve valakinek, aki nincsen odatemetve. |
Ezt a szokást követték a [[rómaiak]]nál ''(cenotaphium)'' is. Hitük szerint a holtak szellemét ''(dii manes)'' kellett megbékíteni ezzel a cselekeddettel. Csak gonosztevők és hazaárulók testét hagyták temetetlenül, vadállatok és madarak zsákmányául. Az ilyen síremlék felszentelésekor a halottat fennszóval háromszor nevén szólították, és meghívták, hogy költözzék be az üres sírba. Hasonlóan jártak el az otthonuktól távol eltemetett személyek esetében is, ilyenkor a családtagok, vagy a polgártársak díszes síremléket emeltek az elhunyt szülőhelyén. Cenotáfiumnak nevezték azokat a [[mauzóleum]]okat is, amelyeket valaki még életében emeltetett saját maga vagy családtagjai részére. A cenotáfiumot a rómaiak ''tumulus honorarius''-nak<ref>Lásd [[Suetonius]]: Cézárok élete, [[Claudius]] 1 </ref>, vagy ''inanis''-nak <ref>Lásd [[Vergilius]]: [[Aeneis]], III. 303.</ref>, jelezve, hogy a sír csak emlékműve valakinek, aki nincsen odatemetve. |
||
19. sor: | 23. sor: | ||
[[Fájl:Cenotaph London.jpg|bélyegkép||jobbra|180px|A londoni Cenothaph]] |
[[Fájl:Cenotaph London.jpg|bélyegkép||jobbra|180px|A londoni Cenothaph]] |
||
==Ismertebb |
==Ismertebb kenotáfiumok== |
||
* [[Tört falú piramis]] - az egyiptomi [[Sznofru]] egyik sírhelye. |
|||
* A [[várnai csata|várnai csatában]] (1444) elesett [[II. Ulászló]] [[magyar uralkodók listája|magyar király]] síremléke [[Várna]] közelében, a csata színhelyén. |
* A [[várnai csata|várnai csatában]] (1444) elesett [[II. Ulászló]] [[magyar uralkodók listája|magyar király]] síremléke [[Várna]] közelében, a csata színhelyén. |
||
* [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő|Mária Krisztina osztrák főhercegnő]], tescheni hercegnő síremléke az [[Ágostonrendiek]] [[bécs]]i templomában ''(Augustinerkirche)'', [[Antonio Canova]] műve. |
* [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő|Mária Krisztina osztrák főhercegnő]], tescheni hercegnő síremléke az [[Ágostonrendiek]] [[bécs]]i templomában ''(Augustinerkirche)'', [[Antonio Canova]] műve. |
A lap 2009. október 15., 18:49-kori változata
Kenotáfium (görög forma kenotáfion, latin forma cenotaphium): üres síremlék, emléksír, szimbolikus sír vagy álsír. Olyan síremlék, amelybe nem temettek senkit, hanem olyan személy(ek) emlékét őrzi, aki(k)nek teste máshol, vagy ismeretlen helyen van eltemetve, vagy a holttest(ek) nem fellelhető(k), nem hozzáférhető(k) (pl. tengerbe vesztek).
A szó eredete, írásmódjai
Az ógörögül κενοτάφιο[ν] szó (kiejtése kenotáfio[n]) jelentése „üres sír”. Etimológiája: κενός, (ejtsd kenósz) = „üresség” és τάφος (ejtsd táfosz) = „a sír“).
Történelmi háttér
Az álsírok és kultikus sírok időben első előfordulása az ókori Egyiptomban találhatók. Az egyiptomi halottkultusz elképzelései lehetővé tették, hogy a több helyen épített sírok mindegyike szolgálhasson kultikus célokat.
Az első görög kenotáfiumok egyszerű síremlékek voltak, amiket azok emlékére emeltek, akiknek földi maradványait nem találták meg. A régi görögök vallási hite szerint a temetetlen holtak lelke nem juthatott be az alvilágba, hanem a Styx partján kellett bolyonganiuk mindaddig, amíg testüket el nem temették. Ezért, ha a halott eltemetése nem volt lehetséges, legalább jelképes temetést végeztek, például port hintettek a holttestre (lásd Szophoklész: Antigoné c. drámájának történetét). Ha a holttest nem volt hozzáférhető, például tengerbe veszett, akkor üres síremléket (κενοτάφιον) állítottak neki. Ugyanily emlékművet állítottak néha az idegen földön eltemetett nevezetes férfiaknak is.
Ezt a szokást követték a rómaiaknál (cenotaphium) is. Hitük szerint a holtak szellemét (dii manes) kellett megbékíteni ezzel a cselekeddettel. Csak gonosztevők és hazaárulók testét hagyták temetetlenül, vadállatok és madarak zsákmányául. Az ilyen síremlék felszentelésekor a halottat fennszóval háromszor nevén szólították, és meghívták, hogy költözzék be az üres sírba. Hasonlóan jártak el az otthonuktól távol eltemetett személyek esetében is, ilyenkor a családtagok, vagy a polgártársak díszes síremléket emeltek az elhunyt szülőhelyén. Cenotáfiumnak nevezték azokat a mauzóleumokat is, amelyeket valaki még életében emeltetett saját maga vagy családtagjai részére. A cenotáfiumot a rómaiak tumulus honorarius-nak[1], vagy inanis-nak [2], jelezve, hogy a sír csak emlékműve valakinek, aki nincsen odatemetve.
Jegyzetek
Forrás
Ismertebb kenotáfiumok
- Tört falú piramis - az egyiptomi Sznofru egyik sírhelye.
- A várnai csatában (1444) elesett II. Ulászló magyar király síremléke Várna közelében, a csata színhelyén.
- Mária Krisztina osztrák főhercegnő, tescheni hercegnő síremléke az Ágostonrendiek bécsi templomában (Augustinerkirche), Antonio Canova műve.
- The Cenotaph: London Westminster kerületében, a kormányzati negyedben, a Whitehall közepén, a Downing Street közelében áll. 1919–20-ban építette Sir Edwin Lutyens. A Brit Birodalomért harcoló (ténykedő), világszerte elesett katonák, hadirepülők, hadi- és kereskedelmi tengerészek emlékére. A királynő, a miniszterelnök és a háborús veteránok küldöttségei minden évben megkoszorúzzák, (november 11-ét, az első világháborút befejező fegyverszünet emléknapját követő vasárnapon.
- A Neue Wache a berlini Unter den Linden sugárúton (Karl Friedrich Schinkel építész műve), amelyet III. Frigyes Vilmos porosz király emeltetett 1816–18 között, a napóleoni háborúkban elesett porosz katonák emlékezetére.
- Memorial Cenotaph a hirosimai Béke-Emlékparkban (Peace Memorial Park), amelynek táblái az 1945. augusztus 6-i amerikai atomtámadás áldozatainak nevét tartalmazza.
Források
- Magyar Nagylexikon 10.kötet. Magyar Nagylexikon Kiadó 2000. ISBN 963 9257 02 8
- Officina Egyetemes lexikon. Officina Nova Kiadó 1994. ISBN 963 8185 87 2
- Művészeti kislexikon. Akadémiai Kiadó 1973.