„Kenotáfium” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Cenotáfium lapot átneveztem Kenotáfium névre
kenotáfium
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Cenotaph Hiroshima.jpg|bélyegkép|180px|jobbra|A [[hirosima]]i Memorial Cenotaph]]
[[Fájl:Cenotaph Hiroshima.jpg|bélyegkép|180px|jobbra|A [[hirosima]]i Memorial Cenotaph]]
'''Cenotáfium''' ([[görög nyelv|görög]] forma '''kenotáfion''', [[latin nyelv|latin]] forma '''cenotaphium'''): üres síremlék, emléksír, szimbolikus sír. Olyan síremlék, amelybe nem temettek senkit, hanem olyan személy(ek) emlékét őrzi, aki(k)nek teste máshol, vagy ismeretlen helyen van eltemetve, vagy a holttest(ek) nem fellelhető(k), nem hozzáférhető(k) (pl. tengerbe vesztek).
'''Kenotáfium''' ([[görög nyelv|görög]] forma '''kenotáfion''', [[latin nyelv|latin]] forma '''cenotaphium'''): üres síremlék, emléksír, szimbolikus sír vagy álsír. Olyan síremlék, amelybe nem temettek senkit, hanem olyan személy(ek) emlékét őrzi, aki(k)nek teste máshol, vagy ismeretlen helyen van eltemetve, vagy a holttest(ek) nem fellelhető(k), nem hozzáférhető(k) (pl. tengerbe vesztek).


==A szó eredete, írásmódjai==
==A szó eredete, írásmódjai==
Az [[ógörög]]ül ''κενοτάφιο[ν]'' szó (kiejtése ''kenotáfio[n]'') jelentése ''„üres sír”''. Etimológiája: ''κενός'', (ejtsd ''kenósz'') = „üresség” és ''τάφος'' (ejtsd ''táfosz'') = „a sír“). A magyar nyelvben használatos szó alapja a latin forma: ''cenotaphium''.
Az [[ógörög]]ül ''κενοτάφιο[ν]'' szó (kiejtése ''kenotáfio[n]'') jelentése ''„üres sír”''. Etimológiája: ''κενός'', (ejtsd ''kenósz'') = „üresség” és ''τάφος'' (ejtsd ''táfosz'') = „a sír“).


== Történelmi háttér ==
== Történelmi háttér ==
Az álsírok és kultikus sírok időben első előfordulása az [[ókori Egyiptom]]ban találhatók. Az egyiptomi halottkultusz elképzelései lehetővé tették, hogy a több helyen épített sírok mindegyike szolgálhasson kultikus célokat.
Az első cenotáfiumok egyszerű síremlékek voltak, amelyeket azok emlékére emeltek, akiknek földi maradványait nem találták meg. A régi görögök vallási hite szerint a temetetlen holtak lelke nem juthatott be az alvilágba, hanem a [[Styx]] partján kellett bolyonganiuk mindaddig, amíg testüket el nem temették. Ezért, ha a halott eltemetése nem volt lehetséges, legalább jelképes temetést végeztek, például port hintettek a holttestre (lásd [[Szophoklész]]: [[Antigoné]] c. drámájának történetét). Ha a holttest nem volt hozzáférhető, például tengerbe veszett, akkor üres síremléket ''(κενοτάφιον)'' állítottak neki. Ugyanily emlékművet állítottak néha az idegen földön eltemetett nevezetes férfiaknak is.

{{fő|Masztaba|Egyiptomi piramisok tipológiája}}

Az első görög kenotáfiumok egyszerű síremlékek voltak, amiket azok emlékére emeltek, akiknek földi maradványait nem találták meg. A régi görögök vallási hite szerint a temetetlen holtak lelke nem juthatott be az alvilágba, hanem a [[Styx]] partján kellett bolyonganiuk mindaddig, amíg testüket el nem temették. Ezért, ha a halott eltemetése nem volt lehetséges, legalább jelképes temetést végeztek, például port hintettek a holttestre (lásd [[Szophoklész]]: [[Antigoné]] c. drámájának történetét). Ha a holttest nem volt hozzáférhető, például tengerbe veszett, akkor üres síremléket ''(κενοτάφιον)'' állítottak neki. Ugyanily emlékművet állítottak néha az idegen földön eltemetett nevezetes férfiaknak is.


Ezt a szokást követték a [[rómaiak]]nál ''(cenotaphium)'' is. Hitük szerint a holtak szellemét ''(dii manes)'' kellett megbékíteni ezzel a cselekeddettel. Csak gonosztevők és hazaárulók testét hagyták temetetlenül, vadállatok és madarak zsákmányául. Az ilyen síremlék felszentelésekor a halottat fennszóval háromszor nevén szólították, és meghívták, hogy költözzék be az üres sírba. Hasonlóan jártak el az otthonuktól távol eltemetett személyek esetében is, ilyenkor a családtagok, vagy a polgártársak díszes síremléket emeltek az elhunyt szülőhelyén. Cenotáfiumnak nevezték azokat a [[mauzóleum]]okat is, amelyeket valaki még életében emeltetett saját maga vagy családtagjai részére. A cenotáfiumot a rómaiak ''tumulus honorarius''-nak<ref>Lásd [[Suetonius]]: Cézárok élete, [[Claudius]] 1 </ref>, vagy ''inanis''-nak <ref>Lásd [[Vergilius]]: [[Aeneis]], III. 303.</ref>, jelezve, hogy a sír csak emlékműve valakinek, aki nincsen odatemetve.
Ezt a szokást követték a [[rómaiak]]nál ''(cenotaphium)'' is. Hitük szerint a holtak szellemét ''(dii manes)'' kellett megbékíteni ezzel a cselekeddettel. Csak gonosztevők és hazaárulók testét hagyták temetetlenül, vadállatok és madarak zsákmányául. Az ilyen síremlék felszentelésekor a halottat fennszóval háromszor nevén szólították, és meghívták, hogy költözzék be az üres sírba. Hasonlóan jártak el az otthonuktól távol eltemetett személyek esetében is, ilyenkor a családtagok, vagy a polgártársak díszes síremléket emeltek az elhunyt szülőhelyén. Cenotáfiumnak nevezték azokat a [[mauzóleum]]okat is, amelyeket valaki még életében emeltetett saját maga vagy családtagjai részére. A cenotáfiumot a rómaiak ''tumulus honorarius''-nak<ref>Lásd [[Suetonius]]: Cézárok élete, [[Claudius]] 1 </ref>, vagy ''inanis''-nak <ref>Lásd [[Vergilius]]: [[Aeneis]], III. 303.</ref>, jelezve, hogy a sír csak emlékműve valakinek, aki nincsen odatemetve.
19. sor: 23. sor:


[[Fájl:Cenotaph London.jpg|bélyegkép||jobbra|180px|A londoni Cenothaph]]
[[Fájl:Cenotaph London.jpg|bélyegkép||jobbra|180px|A londoni Cenothaph]]
==Ismertebb cenotáfiumok==
==Ismertebb kenotáfiumok==
* [[Tört falú piramis]] - az egyiptomi [[Sznofru]] egyik sírhelye.
* A [[várnai csata|várnai csatában]] (1444) elesett [[II. Ulászló]] [[magyar uralkodók listája|magyar király]] síremléke [[Várna]] közelében, a csata színhelyén.
* A [[várnai csata|várnai csatában]] (1444) elesett [[II. Ulászló]] [[magyar uralkodók listája|magyar király]] síremléke [[Várna]] közelében, a csata színhelyén.
* [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő|Mária Krisztina osztrák főhercegnő]], tescheni hercegnő síremléke az [[Ágostonrendiek]] [[bécs]]i templomában ''(Augustinerkirche)'', [[Antonio Canova]] műve.
* [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő|Mária Krisztina osztrák főhercegnő]], tescheni hercegnő síremléke az [[Ágostonrendiek]] [[bécs]]i templomában ''(Augustinerkirche)'', [[Antonio Canova]] műve.

A lap 2009. október 15., 18:49-kori változata

A hirosimai Memorial Cenotaph

Kenotáfium (görög forma kenotáfion, latin forma cenotaphium): üres síremlék, emléksír, szimbolikus sír vagy álsír. Olyan síremlék, amelybe nem temettek senkit, hanem olyan személy(ek) emlékét őrzi, aki(k)nek teste máshol, vagy ismeretlen helyen van eltemetve, vagy a holttest(ek) nem fellelhető(k), nem hozzáférhető(k) (pl. tengerbe vesztek).

A szó eredete, írásmódjai

Az ógörögül κενοτάφιο[ν] szó (kiejtése kenotáfio[n]) jelentése „üres sír”. Etimológiája: κενός, (ejtsd kenósz) = „üresség” és τάφος (ejtsd táfosz) = „a sír“).

Történelmi háttér

Az álsírok és kultikus sírok időben első előfordulása az ókori Egyiptomban találhatók. Az egyiptomi halottkultusz elképzelései lehetővé tették, hogy a több helyen épített sírok mindegyike szolgálhasson kultikus célokat.

Az első görög kenotáfiumok egyszerű síremlékek voltak, amiket azok emlékére emeltek, akiknek földi maradványait nem találták meg. A régi görögök vallási hite szerint a temetetlen holtak lelke nem juthatott be az alvilágba, hanem a Styx partján kellett bolyonganiuk mindaddig, amíg testüket el nem temették. Ezért, ha a halott eltemetése nem volt lehetséges, legalább jelképes temetést végeztek, például port hintettek a holttestre (lásd Szophoklész: Antigoné c. drámájának történetét). Ha a holttest nem volt hozzáférhető, például tengerbe veszett, akkor üres síremléket (κενοτάφιον) állítottak neki. Ugyanily emlékművet állítottak néha az idegen földön eltemetett nevezetes férfiaknak is.

Ezt a szokást követték a rómaiaknál (cenotaphium) is. Hitük szerint a holtak szellemét (dii manes) kellett megbékíteni ezzel a cselekeddettel. Csak gonosztevők és hazaárulók testét hagyták temetetlenül, vadállatok és madarak zsákmányául. Az ilyen síremlék felszentelésekor a halottat fennszóval háromszor nevén szólították, és meghívták, hogy költözzék be az üres sírba. Hasonlóan jártak el az otthonuktól távol eltemetett személyek esetében is, ilyenkor a családtagok, vagy a polgártársak díszes síremléket emeltek az elhunyt szülőhelyén. Cenotáfiumnak nevezték azokat a mauzóleumokat is, amelyeket valaki még életében emeltetett saját maga vagy családtagjai részére. A cenotáfiumot a rómaiak tumulus honorarius-nak[1], vagy inanis-nak [2], jelezve, hogy a sír csak emlékműve valakinek, aki nincsen odatemetve.

Cenotáfiumok a radzsasztáni Bada Bagh-ban (India).

Jegyzetek

  1. Lásd Suetonius: Cézárok élete, Claudius 1
  2. Lásd Vergilius: Aeneis, III. 303.

Forrás

A londoni Cenothaph

Ismertebb kenotáfiumok

Források

  • Magyar Nagylexikon 10.kötet. Magyar Nagylexikon Kiadó 2000. ISBN 963 9257 02 8
  • Officina Egyetemes lexikon. Officina Nova Kiadó 1994. ISBN 963 8185 87 2
  • Művészeti kislexikon. Akadémiai Kiadó 1973.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Cenotaphs
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenotáfium témájú médiaállományokat.