„Móri-árok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Turisztikai értékei: kifejtés |
|||
10. sor: | 10. sor: | ||
==Turisztikai értékei== |
==Turisztikai értékei== |
||
A kistáj északi része [[Vértesi Tájvédelmi Körzet]]hez tartozik.Emellett jelentős természetvédelmi érték a [[Gaja-patak]] [[Bodajk]]hoz közeli szurdoka és a [[fehérvárcsurgó]]i kastélypark. Országszerte keresettermék a [[moha]]i Ágnes -forrásból származó gyógyvíz. A [[Győr]]t-[[Székesfehérvár]]ral összekötő [[81-es főút]] révén jelentős [[turizmus|idegenforgalmi]] tranzitszereppel rendelkezik. Fő turisztikai értékét Mór kulturális értékei jelentik. |
|||
* [[Mór (város)|Mór]]: |
|||
: Lamberg-kastély, |
|||
: Lánczos-kastély |
|||
: kapucinus templom, |
|||
: Bormúzeum a környékbeli pincékkel |
|||
* [[Fehérvárcsurgó]]: |
|||
: Károlyi-kastély, |
|||
: Várhegy földvára, |
|||
* [[Bodajk]]: |
|||
: Lamberg-kastély |
|||
: községháza |
|||
és a vidék borkülönlegességei |
|||
{{fő|Móri borvidék}} |
{{fő|Móri borvidék}} |
||
A lap 2009. április 28., 08:36-kori változata
A Móri-árok a Bakony hegységet a Vértes hegységtől elválasztó, északnyugat-délkelet irányú völgy. A Dunántúli-középhegység északi részének kistája
Geológiája
Területe 100 km². Genetikailag fiatal,a földtörténet pleisztocén időszakában alakult ki. [1] Vetődések által létrehozott árkos süllyedék. Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge Bodajktól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m. Belsejét 50-60 méter vastagságú felső-pleisztocén-alsópliocén folyóvízi homok és homokos kavicsréteg tölti ki. Több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások földrengéstől veszélyeztetetté teszik. Az 1910 évi. móri földrengés is erre utalt. Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók.
Vízrajza
A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös és száraz. Az évi középhőmérséklet 9,5°C , A csapadék évi átlaga 550-600 milliméter.
A Gaja-patak vízrendszeréhez tartozik. V ízeinek közvetlen levezetője a Mór-Bodajki vízfolyás. Hat állóvízének őszkiterjedése 600 ha. A legnagyobb a fehérvárcsurgói tározó (223 ha). Jelentős a talajvíz készlete is 5 l/sec km². Valamennyi településének közműves vízellátása van. 1980-as években a vízkészlet 40%-os kihasználása mellett a kutak terhelése elérte a 100%-ot. Erdőtársulásai a különböző típusú tölgyesekhez (cseres, molyhos, gyertyános és karszttölgyesek) tartoztak, amelyek a 20. század végére csupán maradványai voltak fellelhetők. A terület háromnegyed része mezőgazdaságilag művelt.
Turisztikai értékei
A kistáj északi része Vértesi Tájvédelmi Körzethez tartozik.Emellett jelentős természetvédelmi érték a Gaja-patak Bodajkhoz közeli szurdoka és a fehérvárcsurgói kastélypark. Országszerte keresettermék a mohai Ágnes -forrásból származó gyógyvíz. A Győrt-Székesfehérvárral összekötő 81-es főút révén jelentős idegenforgalmi tranzitszereppel rendelkezik. Fő turisztikai értékét Mór kulturális értékei jelentik.
- Mór:
- Lamberg-kastély,
- Lánczos-kastély
- kapucinus templom,
- Bormúzeum a környékbeli pincékkel
- Károlyi-kastély,
- Várhegy földvára,
- Lamberg-kastély
- községháza
és a vidék borkülönlegességei
Települései
A térség településhálózatát 1 város és 4 község alkotja.
- Mór (város)
- Bakonysárkány
- Bodajk
- Csókakő
- Fehérvárcsurgó
Megjegyzések
- ↑ 2,5-1 millió éve
Irodalmak
- Pécsi Márton: Morfológiai adatok a Móri-árok kavicsainak keletkezési körülményeihez. (Földrajzi értesítő, 1955)
- Ádám László: A Móri-árok északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete (Földrajzi értesítő, 1959)
Források
- Révai Új Lexikona XIV. kötet (Szekszárd, 2004) 669.o. ISBN 963 9556 16 5