„Móri-árok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor: 10. sor:


==Turisztikai értékei==
==Turisztikai értékei==
A kistáj északi része [[Vértesi Tájvédelmi Körzet]]hez tartozik.Emellett jelentős természetvédelmi érték a [[Gaja-patak]] [[Bodajk]]hoz közeli szurdoka és a [[fehérvárcsurgó]]i kastélypark. Országszerte keresettermék a [[moha]]i Ágnes -forrásból származó gyógyvíz. A [[Győr]]t-[[Székesfehérvár]]ral összekötő [[81-es főút]] révén jelentős [[turizmus|idegenforgalmi]] tranzitszereppel rendelkezik. Fő turisztikai értékét Mór kulturális értékei jelentik.
* [[Mór (város)|Mór]]:
: Lamberg-kastély,
: Lánczos-kastély
: kapucinus templom,
: Bormúzeum a környékbeli pincékkel
* [[Fehérvárcsurgó]]:
: Károlyi-kastély,
: Várhegy földvára,
* [[Bodajk]]:
: Lamberg-kastély
: községháza
és a vidék borkülönlegességei

{{fő|Móri borvidék}}
{{fő|Móri borvidék}}



A lap 2009. április 28., 08:36-kori változata

A Móri-árok a Bakony hegységet a Vértes hegységtől elválasztó, északnyugat-délkelet irányú völgy. A Dunántúli-középhegység északi részének kistája

Geológiája

Területe 100 km². Genetikailag fiatal,a földtörténet pleisztocén időszakában alakult ki. [1] Vetődések által létrehozott árkos süllyedék. Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge Bodajktól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m. Belsejét 50-60 méter vastagságú felső-pleisztocén-alsópliocén folyóvízi homok és homokos kavicsréteg tölti ki. Több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások földrengéstől veszélyeztetetté teszik. Az 1910 évi. móri földrengés is erre utalt. Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók.

Vízrajza

A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös és száraz. Az évi középhőmérséklet 9,5°C , A csapadék évi átlaga 550-600 milliméter.

A Gaja-patak vízrendszeréhez tartozik. V ízeinek közvetlen levezetője a Mór-Bodajki vízfolyás. Hat állóvízének őszkiterjedése 600 ha. A legnagyobb a fehérvárcsurgói tározó (223 ha). Jelentős a talajvíz készlete is 5 l/sec km². Valamennyi településének közműves vízellátása van. 1980-as években a vízkészlet 40%-os kihasználása mellett a kutak terhelése elérte a 100%-ot. Erdőtársulásai a különböző típusú tölgyesekhez (cseres, molyhos, gyertyános és karszttölgyesek) tartoztak, amelyek a 20. század végére csupán maradványai voltak fellelhetők. A terület háromnegyed része mezőgazdaságilag művelt.

Turisztikai értékei

A kistáj északi része Vértesi Tájvédelmi Körzethez tartozik.Emellett jelentős természetvédelmi érték a Gaja-patak Bodajkhoz közeli szurdoka és a fehérvárcsurgói kastélypark. Országszerte keresettermék a mohai Ágnes -forrásból származó gyógyvíz. A Győrt-Székesfehérvárral összekötő 81-es főút révén jelentős idegenforgalmi tranzitszereppel rendelkezik. Fő turisztikai értékét Mór kulturális értékei jelentik.

Lamberg-kastély,
Lánczos-kastély
kapucinus templom,
Bormúzeum a környékbeli pincékkel
Károlyi-kastély,
Várhegy földvára,
Lamberg-kastély
községháza

és a vidék borkülönlegességei

Települései

A térség településhálózatát 1 város és 4 község alkotja.

Megjegyzések

  1. 2,5-1 millió éve

Irodalmak

  • Pécsi Márton: Morfológiai adatok a Móri-árok kavicsainak keletkezési körülményeihez. (Földrajzi értesítő, 1955)
  • Ádám László: A Móri-árok északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete (Földrajzi értesítő, 1959)

Források

Külső hivatkozások