„Monofiletikus csoport” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: no:Monofyletisk gruppe |
a Bot: következő hozzáadása: ca:Monofiletisme, en:Monophyly |
||
75. sor: | 75. sor: | ||
[[Kategória:Rendszertan]] |
[[Kategória:Rendszertan]] |
||
[[en:Monophyly]] |
|||
[[ar:أحادية العرق]] |
[[ar:أحادية العرق]] |
||
[[ca:Monofiletisme]] |
|||
[[cs:Monofyletismus]] |
[[cs:Monofyletismus]] |
||
[[da:Fylogenetisk systematik]] |
[[da:Fylogenetisk systematik]] |
A lap 2009. január 11., 14:29-kori változata
A biológiai rendszertanban monofilumnak vagy monofiletikus csoportnak, ritkábban holofiletikus csoportnak nevezzük az egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét (vagyis az őst és összes leszármazottját együttesen).
„ | Olyan fajok csoportja, amelyek egyetlen törzsfajtól származnak, ahol minden egyes faj szűkebb rokonságban van egymással, mint azokkal a fajokkal, amelyek a csoporton kívül vannak. | ” |
– Hennig, 1966 |
Ha egy élőlénycsoport több ősre vezethető vissza, akkor polifiletikus csoportnak nevezzük, amennyiben pedig a csoport a legközelebbi közös ősnek nem az összes leszármazottját tartalmazza, akkor parafiletikus csoportról beszélünk.
A modern filogenetikus rendszertan (kladisztikus osztályozás) elvei szerint csak monofiletikus csoportokat szabad taxonnak tekinteni, korábban azonban gyakran a parafiletikus (sőt néha polifiletikus) csoportokat is elfogadták taxonnak.
Apomorfia és pleziomorfia
A monofiletikus csoport legfontosabb ismérve legalább egy tulajdonságának szünapomorf jellege. Apomorfiának egy taxonómiai karakter (tulajdonság, bélyeg, jelleg) levezetett (az evolúcióban újonnan megjelent) állapotát tekintjük. Ezzel szemben a karakter ősi karakterállapota a pleziomorfia. Szünapomorfia a levezetett bélyegekben való megegyezés, szümpleziomorfia az ősi bélyegekben való megegyezés. Ha egy csoport ősében megjelent valamilyen új tulajdonság és azt továbbadta utódainak, akkor az utódok között fennáll a szünapomorfia, vagyis felismerhetően monofiletikus csoportot alkotnak. Ha egy csoport tagjai között csak olyan közös tulajdonságok figyelhetők meg amelyek ősiek (szümpleziomorfia), akkor ez a csoport közös őséről nem hordoz érdemi információt, taxonképzés alapja tehát nem lehet.
Könnyen belátható, hogy a biológiában elterjedten használt szembeállító fogalompárok közül rendszerint csak az egyik lehet apomorf, a másik nyilvánvalóan pleziomorf. (Az apomorf jelleg sok esetben egyúttal egy csoport tulajdonneve, ezért gyakran nagybetűvel írjuk, a pleziomorf jelleg azonban csak tulajdonság (melléknév), így kisbetűvel írjuk.)
Példák apomorfiára és pleziomorfiára
Egysejtűeknél:
- Eukarióta apomorf, de prokarióta pleziomorf jelleg.
- Kétfélemagvú (Ciliata s.l.) apomorf, de egyfélemagvú pleziomorf jelleg.
Növényeknél:
- Edényes apomorf, de edénytelen pleziomorf jelleg.
- Virágos apomorf, de virágtalan pleziomorf jelleg.
- Zárvatermő apomorf, de nyitvatermő pleziomorf jelleg.
- Egyszikű apomorf, de kétszikű pleziomorf jelleg.
Állatoknál:
- Valódi szövetes (Eumetazoa) apomorf, de álszövetes pleziomorf jelleg.
- Újszájúak apomorf, de Ősszájúak pleziomorf.
- Hatlábúak (Hexapoda) apomorf, de Soklábúak (Myriapoda) valószínűleg pleziomorf jelleg (lásd Ízeltlábúak).
- Gerinces apomorf, de gerinctelen pleziomorf jelleg.
- Állkapcsosok (Gnathostomata) apomorf, de Állkapocs nélküliek (agnatha) pleziomorf
- Négylábúak (Tetrapoda) apomorf, de nem négylábúak (azaz halak) pleziomorf.
- Magzatburkosok (Amniota) apomorf, de magzatburok nélküliek (anamnia) pleziomorf.
- Tollas (Madarak) apomorf, de pikkelyes vagy tollatlan (Hüllők) pleziomorf jelleg.
- Elevenszülő emlősök (Theria) apomorf, de tojásrakó emlősök (Prototheria) pleziomorf.
- Méhlepényesek (Eutheria) apomorf, de erszényesek (Marsupialia) pleziomorf.
- Ormányosok (Proboscidea) apomorf, de „ormánytalanok” inkább vicc.
Lásd még
Külső hivatkozások
Ellenőrzött (lektorált és referált) elektronikus ismeretforrások az újabb eredményekhez:
- BiologyBrowser
- CABI
- Cambridge Scientific Abstracts
- BIOSIS
- Applied Ecology and Environmental Research
Ajánlott magyar nyelvű könyvek
- Korsós Zoltán (1999): Zooszisztematikai gyakorlatok (A fenetikus és kladisztikus osztályozás alapjai) – Állatorvostudományi Egyetem, Zoológiai Intézet, Budapest
- Papp László(1996): Zootaxonómia – egységes jegyzet – Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
- Borhidi Attila (1995): A Zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
- Géczy Barnabás (1989): Őslénytan – Tankönyvkiadó, Budapest
- John Maynard Smith, Szathmáry Eörs (1997): Az evolúció nagy lépései, Scientia, Budapest.
- Vida Gábor (szerk, 1982): Az élővilág evolúciója (evolúció II.)- Natura, Budapest.
- Faludi Béla (1974): Származástan – Tankönyvkiadó, Budapest.