Ugrás a tartalomhoz

Rendszertan (biológia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Taxonómia szócikkből átirányítva)

A biológiában a rendszertan (taxonómia) az élőlények csoportosításával, leírásával, elnevezésével foglalkozó tudományág. Két szakterülete a szisztematika, amely az élőlények evolúciós rokonsági viszonyainak kutatásával foglalkozó tudomány, és a taxonómia, amely az elnevezésekkel és katalogizálásokkal foglalkozó biológiai segédtudomány.

A taxonómia tipizáló tudományág, tehát szükség van olyan mintára, amihez hasonlítani lehet a többit. A fajok esetében ezek a típusegyedek (holotípus), a génuszoknál a típusfajok.

Az élőlények első ismert rendszertanát Arisztotelész ókori görög filozófus állította össze az i. e. 4. században. Az első modern értelemben is tudományos rendszertan Carl von Linné munkája.

Az élet ma látható formái a folytonos biológiai evolúció eredményeként alakultak ki. A földön élő fajok számát csak becsülni lehet, elérheti a több tízmilliót is. A taxonómusok („rendszertanászok”) által elsődlegesen leírt és elnevezett élőlényformák (ún. nominális fajok) száma kb. 1,9 millió, de ezek nagy részéről szinte semmit sem tudunk. Az élőlények irdatlan sokféleségéről felhalmozott ismeretanyagot rendszerezés nélkül lehetetlen a mindennapi életben alkalmazni. A rendszerezést nemcsak a többnyire formai és funkcionális leíró jegyeket összesítő tudományos ismeretek segítik elő, hanem azok a nevek és elnevezési szabályok is, amelyekkel a nevezéktan és a névtudomány foglalkozik.

Az összegző leírások vagy nómenklatúrák a tudomány változásával maguk is átalakulnak. Az élőlények újféle, géntérképek alapján készülő rendszereiben már kizárólag monofiletikus csoportokat alkalmaznak.

Az élővilág nagy csoportjai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábbi osztályozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állat–Növény felosztás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az élőlényeket a Linné-féle rendszertan két nagy világra osztja:

A rendszernek alapja az volt, hogy a lények képesek-e fotoszintézisre. Nagy hibája volt, hogy a baktériumokat, az ostorosmoszatokat és a gombákat nem lehetett egyértelműen besorolni.

Prokarióta–eukarióta felosztás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztályozás alapja idővel a valódi sejtmag lett. Ennek alapján két birodalmat különböztettek meg:

Öt ország

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Később létrejött a sokáig domináló úgynevezett „öt ország” (five kingdoms) elmélet, amely az élőlényeket öt országra osztja:

  1. Prokarióták (Prokaryota vagy Monera) – sejtmag nélküliek, elősejtmagosok
  2. Protiszták (Protista) – egyszerű valódi sejtmagosok (egyszerű eukarióták), amelyek nem állatok, nem növények és nem gombák
  3. Gombák (Fungi)
  4. Növények (Plantae)
  5. Állatok (Animalia)

Korszerű filogenetikus osztályozás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az öt ország elméletének egyeduralmát az elmúlt években a legújabb genetikai eredmények alapján, az ún. „három domén” (three domains) elmélet váltotta fel. Az alábbi felsorolás forrásai 2015 utáni rendszertanok, tanulmányok:[1][2][3]

  1. Baktériumok doménje (Bacteria)
  2. Archeák doménje (Archaea)
  3. Eukarióták doménje (Eukaryota)

Összegzés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Linnaeus 1735
2 ország		 Haeckel 1866
3 ország[4]		 Chatton 1937
2 birodalom[5]		 Copeland 1956
4 ország[6]		 Whittaker 1969
5 ország[7]		 Woese et al. 1977
6 ország[8]		 Woese et al. 1990
3 domén[9]
- Protista Prokaryota Monera Monera Eubacteria Bacteria
Archaebacteria Archaea
Eukaryota Protista Protista Protista Eukarya
Vegetabilia Plantae Plantae Fungi Fungi
Plantae Plantae
Animalia Animalia Animalia Animalia Animalia

A taxonok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott fajcsoportját, illetve egy adott faját. A legmodernebb filogenetikus osztályozó rendszerek csak akkor tekintik taxonnak az élőlények egy csoportját, ha azok egy klád tagjai, tehát monofiletikusak. A rendszertannak azt a formáját, melyben az élőlényeket kládok szerint osztályozzák, kladisztikának nevezik.

Taxon például a gémfélék családja vagy az oroszlán faj.

Korábbi, mégis gyakran használt módszer a fenetikus osztályozás (fenetika vagy numerikus taxonómia). Ez morfológiai hasonlóságok alapján igyekszik osztályozni az élőlényeket.

Rendszertani alapkategóriák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi táblázat a rendszertan hagyományos, alapvető kategóriáit mutatja be. A legtöbb esetben a kategóriákhoz tartozó alkategóriákat a sub- (al-; pl.: alrend) és super- (fő-; pl.: főosztály) előtagokkal képezhetjük, de ezeken kívül sokféle alkategóriát használtak az idők folyamán, és használnak ma is.

LatinulMagyarul
domaindomén vagy birodalom
regnumország
phylum / divisiotörzs
classisosztály
ordorend
familiacsalád
genusnemzetség[10] (növényeknél és gombáknál),
nem (állatoknál)
speciesfaj

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. ↑ Li L, Wang S, Wang H, Sahu SK, Marin B, Li H, Xu Y, Liang H, Li Z, Chen S, Reder T, Çebi Z, Wittek S, Petersen M, Melkonian B, Du H, Yang H, Wang J, Wong GK-S, Xu X, Liu X, van de Peer Y, Melkonian M (2020. június 22.). "The genome of Prasinoderma coloniale unveils the existence of a third phylum within green plants". Nature Ecology & Evolution. 4 (9): 1220–1231. Bibcode:2020NatEE...4.1220L. doi:10.1038/s41559-020-1221-7. PMC 7455551. PMID 32572216.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. ↑ Tikhonenkov DV, Mikhailov KV, Gawryluk RMR, Belyaev AO, Mathur V, Karpov SA, Zagumyonnyi DG, Borodina AS, Prokina KI, Mylnikov AP, Aleoshin VV, Keeling PJ (2022). "Microbial predators form a new supergroup of eukaryotes". Nature. 612 (7941): 714–719. Bibcode:2022Natur.612..714T. doi:10.1038/s41586-022-05511-5. PMID 36477531. S2CID 254436650.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. ↑ E. Haeckel (1866). Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin.
  5. ↑ E. Chatton (1937). Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy.
  6. ↑ H. F. Copeland (1956). The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books.
  7. ↑ R. H. Whittaker (1969). "New concepts of kingdoms of organisms". Science. 163: 150–160.
  8. ↑ C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977). "An ancient divergence among the bacteria". Journal of Molecular Evolution. 9: 305–311.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  9. ↑ Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990). "Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya". Proc Natl Acad Sci U S A. 87 (12): 4576–9. doi:10.1073/pnas.87.12.4576. PMC 54159. PMID 2112744.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. ↑ Az állatoknál is van nemzetség szint, de az a latin tribusnak felel meg, ami a család (familia) és a nem (genus) között helyezkedik el.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rendszertan_(biológia)&oldid=28993234”