„Konodonták” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a Kormeghatározáshoz a csoport gyors evolúciója a legfontosabb/szükséges tulajdonság |
||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
A '''''konodonták''''' ('''Conodonta''', illetve néha '''konodontoforidák''') korai [[gerinchúrosok|gerinchúros]] [[állatok]] egy kihalt [[osztály (rendszertan)|osztálya]], amely a [[kambrium]] [[földtörténet]]i [[időszak (földtörténet)|időszak]] idején jelent meg először és a [[késő triász]] [[kor (földtörténet)|korig]] élt. Rendszertani besorolásuk vitatott. Valószínűleg úszó életmódot folytattak. Az állatok testfelépítésével kapcsolatban valójában minden csak feltételezés. Egyes vélemények szerint [[félgerinchúrosok|félgerinchúros]], mások szerint [[gerincesek|gerinces]], de még több más állatkör is szóba jöhet. E kis maradványok fogalakúak, [[kalcit]]os [[kalciumfoszfát]] az építőanyaguk. Lehettek akár fogak is, de éppúgy pikkelyek, vagy valamilyen szilárd váz elemei. Hasonlíthatóak akár a [[puhatestűek]] radulájához ([[reszelőnyelv]]), vagy a [[sertelábú féreg]] állkapcsához. Sokszor kitűnő megtartásúnak gondolt leletekről is kiderül, hogy valójában a teljes szervezetnek csak kis részéről van szó. |
A '''''konodonták''''' ('''Conodonta''', illetve néha '''konodontoforidák''') korai [[gerinchúrosok|gerinchúros]] [[állatok]] egy kihalt [[osztály (rendszertan)|osztálya]], amely a [[kambrium]] [[földtörténet]]i [[időszak (földtörténet)|időszak]] idején jelent meg először és a [[késő triász]] [[kor (földtörténet)|korig]] élt. Rendszertani besorolásuk vitatott. Valószínűleg úszó életmódot folytattak. Az állatok testfelépítésével kapcsolatban valójában minden csak feltételezés. Egyes vélemények szerint [[félgerinchúrosok|félgerinchúros]], mások szerint [[gerincesek|gerinces]], de még több más állatkör is szóba jöhet. E kis maradványok fogalakúak, [[kalcit]]os [[kalciumfoszfát]] az építőanyaguk. Lehettek akár fogak is, de éppúgy pikkelyek, vagy valamilyen szilárd váz elemei. Hasonlíthatóak akár a [[puhatestűek]] radulájához ([[reszelőnyelv]]), vagy a [[sertelábú féreg]] állkapcsához. Sokszor kitűnő megtartásúnak gondolt leletekről is kiderül, hogy valójában a teljes szervezetnek csak kis részéről van szó. |
||
Maradványaik kiváló [[korjelző fosszília|korjelzők]], mivel [[mészapatit]] ([[kalcium-foszfát]]) vázuk gyakran fennmaradt az ősi kőzetrétegekben és változataik megjelenése vagy eltűnése alapján alkalmasak a különböző földtörténeti periódusok elkülönítésére. |
Maradványaik kiváló [[korjelző fosszília|korjelzők]], mivel [[evolúció]]juk gyors volt, [[mészapatit]] ([[kalcium-foszfát]]) vázuk gyakran fennmaradt az ősi kőzetrétegekben és változataik megjelenése vagy eltűnése alapján alkalmasak a különböző földtörténeti periódusok elkülönítésére. |
||
Méretük általában apró, 0,2-6 milliméter volt (egy különösen nagy testű fajuk, a késő [[ordovícium]] időszak idején élt ''[[Promissum]]'' azonban elérhette a 40 centiméteres testnagyságot is). Kétoldali részarányos maradványaik lemez, fog, vagy fogsorszerűek. Egyes elméletek szerint a belülről kifelé való növekedés jeleit mutatják és a lágy részek beburkolták őket, mások szerint a lágy részek inkább belül helyezkedhettek el, a mészváz pedig védelemre szolgált. |
Méretük általában apró, 0,2-6 milliméter volt (egy különösen nagy testű fajuk, a késő [[ordovícium]] időszak idején élt ''[[Promissum]]'' azonban elérhette a 40 centiméteres testnagyságot is). Kétoldali részarányos maradványaik lemez, fog, vagy fogsorszerűek. Egyes elméletek szerint a belülről kifelé való növekedés jeleit mutatják és a lágy részek beburkolták őket, mások szerint a lágy részek inkább belül helyezkedhettek el, a mészváz pedig védelemre szolgált. |
||
A lap 2020. július 10., 12:51-kori változata
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: 495–199,6 Ma késő kambrium–késő triász | ||||||||
| ||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Szinonimák | ||||||||
| ||||||||
| Csoportok | ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Conodonta témájú kategóriát. |
A konodonták (Conodonta, illetve néha konodontoforidák) korai gerinchúros állatok egy kihalt osztálya, amely a kambrium földtörténeti időszak idején jelent meg először és a késő triász korig élt. Rendszertani besorolásuk vitatott. Valószínűleg úszó életmódot folytattak. Az állatok testfelépítésével kapcsolatban valójában minden csak feltételezés. Egyes vélemények szerint félgerinchúros, mások szerint gerinces, de még több más állatkör is szóba jöhet. E kis maradványok fogalakúak, kalcitos kalciumfoszfát az építőanyaguk. Lehettek akár fogak is, de éppúgy pikkelyek, vagy valamilyen szilárd váz elemei. Hasonlíthatóak akár a puhatestűek radulájához (reszelőnyelv), vagy a sertelábú féreg állkapcsához. Sokszor kitűnő megtartásúnak gondolt leletekről is kiderül, hogy valójában a teljes szervezetnek csak kis részéről van szó.
Maradványaik kiváló korjelzők, mivel evolúciójuk gyors volt, mészapatit (kalcium-foszfát) vázuk gyakran fennmaradt az ősi kőzetrétegekben és változataik megjelenése vagy eltűnése alapján alkalmasak a különböző földtörténeti periódusok elkülönítésére.
Méretük általában apró, 0,2-6 milliméter volt (egy különösen nagy testű fajuk, a késő ordovícium időszak idején élt Promissum azonban elérhette a 40 centiméteres testnagyságot is). Kétoldali részarányos maradványaik lemez, fog, vagy fogsorszerűek. Egyes elméletek szerint a belülről kifelé való növekedés jeleit mutatják és a lágy részek beburkolták őket, mások szerint a lágy részek inkább belül helyezkedhettek el, a mészváz pedig védelemre szolgált.
Magyarországon is számos fosszíliájukat találták meg, ismertek például a Mecsek triász időszaki kőzeteiben talált Gondolella nem maradványai.
