„Hermetizmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
jav. |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{más|hermeneutika}} |
{{más|hermeneutika}} |
||
A '''hermetizmus''' vagy másképp '''hermeticizmus''' a |
A '''hermetizmus''' vagy másképp '''hermeticizmus''' a hermetikus irodalom által közvetített eszmék és gyakorlatok egésze.{{refhely|Mircea Eliade}} |
||
Két fő kategóriája {{refhely|Mircea Eliade}}ː |
|||
* a népszerű hermetizmushoz tartozó írások ([[asztrológia]], [[mágia]], [[Okkultizmus|okkult]] tudományok, [[alkímia]]) |
|||
* tudós hermetikus irodalom, elsősorban a ''[[Corpus Hermeticum]]'' {{Wd|Q205612}} 17 görög nyelvű értekezése. |
|||
Az első hermetikus iratok Kr. e. 3. század és Kr. u. 1. század között a hellenista Egyiptomban írt misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a természetfeletti hatalmakkal való kapcsolatra tanító iratok (18 könyv). Megírásukat, illetve megírásuk sugallatát [[Hermész Triszmegisztosz|Triszmegisztosz (Hermész)]]nek tulajdonítják. {{refhely|Új Magyar Lexikon, 1962}} |
Az első hermetikus iratok Kr. e. 3. század és Kr. u. 1. század között a hellenista Egyiptomban írt misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a természetfeletti hatalmakkal való kapcsolatra tanító iratok (18 könyv). Megírásukat, illetve megírásuk sugallatát [[Hermész Triszmegisztosz|Triszmegisztosz (Hermész)]]nek tulajdonítják. {{refhely|Új Magyar Lexikon, 1962}} |
A lap 2019. március 22., 10:11-kori változata
A hermetizmus vagy másképp hermeticizmus a hermetikus irodalom által közvetített eszmék és gyakorlatok egésze.[1]
Két fő kategóriája [1]ː
- a népszerű hermetizmushoz tartozó írások (asztrológia, mágia, okkult tudományok, alkímia)
- tudós hermetikus irodalom, elsősorban a Corpus Hermeticum 17 görög nyelvű értekezése.
Az első hermetikus iratok Kr. e. 3. század és Kr. u. 1. század között a hellenista Egyiptomban írt misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a természetfeletti hatalmakkal való kapcsolatra tanító iratok (18 könyv). Megírásukat, illetve megírásuk sugallatát Triszmegisztosz (Hermész)nek tulajdonítják. [2]
A Corpus Hermeticum szövegei az egyiptomi Thot istent a görög Hermésszel azonosítják, akit Hermész Triszmegisztosznak, azaz Háromszor Nagynak is neveznek. A Triszmegisztosz neve alatt elterjedt iratok korai újplatonista háttérrel rendelkeznek. [3]
Miután a szövegek nagy részét Itáliában latinra fordították, a hermetizmus, és maga a Corpus óriási hatást fejtett ki a reneszánszban. [4] Néhány szintén Hermész nevét viselő asztrológiai és alkímiai munkával együtt ezek az értekezések a reneszánsz alapvető írásaivá váltak, amelyeket együtt hermeticizmusnak neveztek, míg magának a Corpus Hermeticumnak a tanítását hermetizmusnak.[5]
A reneszánsz kori hermetizmus, mint filozófiai irányzat nem egységes, megkülönböztetünk korai- és kései-hermetizmust. A korai-hermetizmus a Corpus Hermeticum-ban található tanításokat elemezte és interpretálta; a kései-hermetizmus pedig beemelte rendszerébe korának ezoterikus, gondolati rendszereit (az újgnoszticizmust, az újplatonizmust, az alkímiát, a kabbalát, az asztrológiát, a mágiát).
Etimológia
A hermetizmus kifejezés a középkori latin hermeticus-ból származik, amely pedig Hermész görög isten nevéből ered.
Nevezetes hermetikusok
- Dzsábir ibn Hajján, 8-9. századi iszlám tudós, polihisztor, alkímista;
- Arnoldus de Villa Nova , templomos lovag, orvos és alkimista, aki megjelentette a Tabula Smaragdina latin szövegét;
- Marsilio Ficino, a Corpus Hermeticum latin nyelvű fordítója;
- Giovanni Pico della Mirandola, aki összekapcsolta a Hermetika tanítását Kabbalával;
- Agrippa von Nettesheim, a De Occulta Philosophia szerzője;
- Paracelsus, okkultista, orvos, metafizikus;
- John Dee, okkultista, matematikus, asztrológus
- Aleister Crowley, angol okkultista
- Franz Bardon, okkultista, gyógyító
Hermetikus társaságok
- Arany Hajnal Hermetikus Rendje
- Ezüst Csillag [Argentinum Astrum (A.:A.:)]
- Voluntas Voreginis Hermetikus Lovagrend [(V.:V.:)]
Jegyzetek
- ↑ a b Mircea Eliade
- ↑ Új Magyar Lexikon, 1962
- ↑ Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve, 22. old., 2000
- ↑ Akadémiai Kiadó: Világvallások a-zs, 2007
- ↑ Corpus Hermeticum - Hermész Triszmegisztosz tanításai