„Konzervativizmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
4 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Edmund Burke2 c.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|[[Edmund Burke]] ([[1729]]–[[1797]])]] |
[[Fájl:Edmund Burke2 c.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|[[Edmund Burke]] ([[1729]]–[[1797]])]] |
||
A '''konzervativizmus''' szociális és politikai eszmerendszer. A szó a [[latin nyelv|latin]] ''conservare''-ből származik, jelentése megőrizni, megmenteni. Ezt mi sem tükrözi jobban, mint Roger Scruton által megfogalmazott definíció, mely így szól: ''<ref>[[Roger Scruton]] Hír TV-nek adott interjújában hangzott el.</ref>"A konzervativizmus nem más, mint a megteremtett értékek megőrzése, annak az alapnak a megóvása, melyre építeni lehet."'' Mindennapi szóhasználatban a [[status quo]] fenntartását jelenti. Már [[Jean-Jacques Rousseau]] kései - [[1772]]-ben elkészült - [[A lengyel kormány figyelmébe (esszé)|A lengyel kormány figyelmébe]] című esszéje is mutat konzervatív elemeket. Politikai eszmerendszerként azonban a [[francia forradalom]] után alakult ki, először a [[Franciaország|francia]] politikus [[François-René de Chateaubriand|Chateaubriand]] alkalmazta a kifejezést [[1819]]-ben.<ref> |
A '''konzervativizmus''' szociális és politikai eszmerendszer. A szó a [[latin nyelv|latin]] ''conservare''-ből származik, jelentése megőrizni, megmenteni. Ezt mi sem tükrözi jobban, mint Roger Scruton által megfogalmazott definíció, mely így szól: ''<ref>[[Roger Scruton]] Hír TV-nek adott interjújában hangzott el.</ref>"A konzervativizmus nem más, mint a megteremtett értékek megőrzése, annak az alapnak a megóvása, melyre építeni lehet."'' Mindennapi szóhasználatban a [[status quo]] fenntartását jelenti. Már [[Jean-Jacques Rousseau]] kései - [[1772]]-ben elkészült - [[A lengyel kormány figyelmébe (esszé)|A lengyel kormány figyelmébe]] című esszéje is mutat konzervatív elemeket. Politikai eszmerendszerként azonban a [[francia forradalom]] után alakult ki, először a [[Franciaország|francia]] politikus [[François-René de Chateaubriand|Chateaubriand]] alkalmazta a kifejezést [[1819]]-ben.<ref>{{Cite web |url=http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Khah/0/32575/1# |title=http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Khah/0/32575/1 |accessdate=2009-08-09 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091022075712/http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Khah/0/32575/1# |archivedate=2009-10-22 }}</ref> Egyik legfontosabb alapvetésének [[Edmund Burke]] ''[[Töprengések a francia forradalomról]]'' című műve tekinthető. [[Russell Kirk]] a konzervativizmust az [[ideológia]] ellentéteként definiálta. |
||
== Mint politikai ideológia == |
== Mint politikai ideológia == |
||
74. sor: | 74. sor: | ||
* [[Gyurgyák János]] (szerk.): ''Mi a politika?'' (Osiris, [[2004]]) {{ISBN|963-389-593-6}} |
* [[Gyurgyák János]] (szerk.): ''Mi a politika?'' (Osiris, [[2004]]) {{ISBN|963-389-593-6}} |
||
* [http://www.katolikusradio.hu/?m_id=4&m_op=viewmusor&id=117935&k_kat=musorok&kulcsszo=konzervativizmus ''Mi a konzervativizmus''?] – ''Délutáni találkozás''; (beszélgetés Egedy Gergellyel, a Corvinus Egyetem Államigazgatási karának tanárával ); Magyar Katolikus Rádió. |
* [http://www.katolikusradio.hu/?m_id=4&m_op=viewmusor&id=117935&k_kat=musorok&kulcsszo=konzervativizmus ''Mi a konzervativizmus''?] – ''Délutáni találkozás''; (beszélgetés Egedy Gergellyel, a Corvinus Egyetem Államigazgatási karának tanárával ); Magyar Katolikus Rádió. |
||
* Antal János: ''[http://www.krater.hu/krater.php?do=3&action=a&pp=841 Konzervativizmus és modernitás]''. (Polisz cikk). |
* Antal János: ''[https://web.archive.org/web/20070312194520/http://www.krater.hu/krater.php?do=3&action=a&pp=841 Konzervativizmus és modernitás]''. (Polisz cikk). |
||
*{{Cite journal|author=John T.|last=Napier|first=Jaime L.|date=2008-06-01|title=Why Are Conservatives Happier Than Liberals?|language=en|journal=Psychological Science|volume=19|issue=6|pages=565–572|doi=10.1111/j.1467-9280.2008.02124.x|url=https://doi.org/10.1111/j.1467-9280.2008.02124.x|issn=0956-7976}} |
*{{Cite journal|author=John T.|last=Napier|first=Jaime L.|date=2008-06-01|title=Why Are Conservatives Happier Than Liberals?|language=en|journal=Psychological Science|volume=19|issue=6|pages=565–572|doi=10.1111/j.1467-9280.2008.02124.x|url=https://doi.org/10.1111/j.1467-9280.2008.02124.x|issn=0956-7976}} |
||
*{{Cite journal|author=Jim|last=Pratto|first=Felicia|coauthors=Lisa M.|date=1994|title=Social dominance orientation: A personality variable predicting social and political attitudes.|journal=Journal of Personality and Social Psychology|volume=67|issue=4|pages=741–763|doi=10.1037//0022-3514.67.4.741|url=http://dx.doi.org/10.1037//0022-3514.67.4.741|issn=0022-3514}} |
*{{Cite journal|author=Jim|last=Pratto|first=Felicia|coauthors=Lisa M.|date=1994|title=Social dominance orientation: A personality variable predicting social and political attitudes.|journal=Journal of Personality and Social Psychology|volume=67|issue=4|pages=741–763|doi=10.1037//0022-3514.67.4.741|url=http://dx.doi.org/10.1037//0022-3514.67.4.741|issn=0022-3514}} |
||
84. sor: | 84. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [http://konzervativizmus.lap.hu konzervativizmus.lap.hu] |
* [http://konzervativizmus.lap.hu konzervativizmus.lap.hu] |
||
* [http://konzervatorium.hu Konzervatórium - Online Konzervatív Magazin] |
* [https://web.archive.org/web/20170324173937/http://konzervatorium.hu/ Konzervatórium - Online Konzervatív Magazin] |
||
* [ |
* [https://web.archive.org/web/20090816025148/http://kommentar.info.hu/schlett_istvan_mi_a_konzervativizmus_mint_politikai_pozicio_adott_helyen_adott_idoben.pdf] |
||
* [http://konzervativok.blogspot.com Konzervatív Tea-Kör] |
* [http://konzervativok.blogspot.com Konzervatív Tea-Kör] |
||
A lap 2018. november 17., 04:20-kori változata
A konzervativizmus szociális és politikai eszmerendszer. A szó a latin conservare-ből származik, jelentése megőrizni, megmenteni. Ezt mi sem tükrözi jobban, mint Roger Scruton által megfogalmazott definíció, mely így szól: [1]"A konzervativizmus nem más, mint a megteremtett értékek megőrzése, annak az alapnak a megóvása, melyre építeni lehet." Mindennapi szóhasználatban a status quo fenntartását jelenti. Már Jean-Jacques Rousseau kései - 1772-ben elkészült - A lengyel kormány figyelmébe című esszéje is mutat konzervatív elemeket. Politikai eszmerendszerként azonban a francia forradalom után alakult ki, először a francia politikus Chateaubriand alkalmazta a kifejezést 1819-ben.[2] Egyik legfontosabb alapvetésének Edmund Burke Töprengések a francia forradalomról című műve tekinthető. Russell Kirk a konzervativizmust az ideológia ellentéteként definiálta.
Mint politikai ideológia
Dogmatikája
A konzervativizmus legfontosabb jellemvonása a tradicionalizmus, amely a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tiszteletét jelenti. Eszerint az intézmények hosszú idő alatt formálódnak, és a konzervatívok szerint az így kialakult hagyományok, szokások és előítéletek jobban irányítják a társadalmat, mint a racionalitásra hivatkozva a társadalmat (sokszor erőszakosan) absztrakt elméletekbe gyömöszölő általános ideológiák. Részben emiatt utasítják el az észre hivatkozó forradalmi változásokat és az egalitarizmust.
A konzervatív dogmatika szerint az emberek alapvetően nem egyenlőek fizikai és szellemi képességeikben, lehetőségeikben (a jogi egyenlőség természetesen ettől függetlenül fennáll). A társadalmi hierarchia létezése egyszerre szükségszerű illetve törvényszerű, és a mesterséges egyenlősítő kísérletek csak erőszakkal képesek elérni céljukat, ezért helytelenek. Ennek megfelelően szükség van az úgynevezett uralkodó elitre.[forrás?]
Típusai
A konzervativizmusnak történetileg két típusa alakult ki:
- az angolszász, amely evolutív (reformképes)
- a kontinentális, amely alapvetően forradalomellenes.
Ideológiai felosztás szerint számtalan irányzata létezik, pl.
- tradicionális (ill. romantikus) konzervativizmus (19. század)
- paternalista (vagy szociális) konzervativizmus
- liberális konzervativizmus
- forradalmi konzervativizmus
- neokonzervativizmus
Problémái
Problémát jelenthet, hogy az egyenlőtlenség elvének vallása könnyen válhat önigazolássá, azaz az elit gyakran úgy érzi, hogy helyzete törvényszerű, a természettől fogva adott, és hogy az elitből kiesettek csak tehetségtelenségük miatt szorultak ki onnan. Továbbá kérdéses, hogy kialakulhat-e a konzervativizmus olyan társadalmakban, ahol valami miatt megszakadt a kontinuitás (például hosszantartó idegen katonai megszállás miatt), vagy eleve nem is léteztek olyan tradíciók, amelyekre modern társadalmat lehetne építeni=konzervatív paradoxon, hiszen ebben az esetben organikus intézmények felállítása a cél, miközben már meglévő intézményeket kívánnak lerombolni.
Ez a paradoxon mindazonáltal feloldható, ha figyelembe vesszük, hogy a konzervativizmus, bár nem ideológia, rendelkezik olyan alapokkal, amelyek árnyalt módon ideológiai formába is önthetők, illetve rendelkezik a múltbeli példákkal, amelyekkel kapcsolatban megőrző-felújító és újraértelmezve előteremtő jelleget ölthet, szemben a kontinuitást leromboló erőkkel.
Tágabb értelmezés
Mint minden ideológiánál, a konzervativizmus esetében is lehetséges egy tágabb értelmezés, mint önálló tudatforma, társadalmi attitűdök, minták és viselkedésformák együttese.
Konzervativizmus és Pszichológia
A konzervativizmus nem csak politikai konzervativizmusként értelmezhető, felfogható személyiségvonásként is, melynek része a tradíciók, a kötelesség és az erkölcsi tartás tisztelete.
A szociálpszichológia a 2. világháború után kezdett el foglalkozni a konzervativizmus kutatásával. Az első tudományos írások egyike a témában a Theodor W. Adorno 1950-ben megjelent Tekintélyelvű személyiség című könyve volt. A mű áttörést hozott a pszichológia kutatásában főleg témáját tekintve, azonban módszertana és megkérdőjelezhető teoretikus megállapításai miatt már a megjelenése után is sokan kritizálták.[3] Az 1970-es években a pszichológusok bizonyítékokat találtak arra, hogy a konzervatív gondolkodás egy átfogó faktorba szervezhető, amit több alfaktor határoz meg (intolerancia, kétértelműség). [4]
Bob Altemeyer kutatásai alapján kimondható, hogy a politikailag konzervatív egyének magasabb pontszámot érnek el a Jobboldali Tekintélyelvűség skálán, ami azt jelenti, hogy hajlamosabbak alárendelni magukat egy magasabb tekintélynek és fontosabbnak tartják a társadalmi normák és szabályok pontos és kritikátlan betartását.[5] Később további kutatások megállapították, hogy bár valóban van kapcsolat a két változó között, ez csekélyebb, mint ahogyan azt az eredeti vizsgálatok előre vetítették. [6]
Felicia Pratto és kutatótársai a politikai konzervativizmus és a szociális dominancia orientáció kapcsolatát vizsgálták, melynek során megállapították, hogy a két változó erősen korrelál egymással.[7] Kenneth Minogue erősen kritizálta Pratto munkáját, mivel szerinte a konzervatív személyek hagyománytisztelete nem negatív tulajdonság, segít a negatív változások és impulzusok akadályozásában. Véleménye szerint a radikalizmus inkább a fiatalságra jellemző, míg a konzervativizmus a megszilárdult értékrendű idősebb korosztály között figyelhető meg.[8]
Egy 2008-as kutatás megállapította továbbá, hogy a konzervatívok boldogabbak liberális embertársaiknál. [9]
Konzervatív politikai filozófusok
Magyarországon
Reformkori aulikus személyiségek
- lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757- 1832), zalai alispán, aulikus vezető.
- gróf várkonyi és bősi Amade Antal (1760 – 1835) Zala vármegye főispánja, aulikus vezető.
- gróf kis-rhédey Rhédey Lajos (1761 – 1831), császári és királyi kamarás, főispáni helytartó és országgyűlési követ, aulikus.
- gróf ciráki és dénesfalvai Cziráky Antal Mózes (1772 – 1852), országbíró, aulikus vezető.
- felsőőri Pyrker János (1772– 1847) szepesi püspök, az egri főegyházmegye érseke, aulikus érzelmű főpap.
- nagy-kállói Kállay István (†1845), királyi udvari tanácsos, csanádi főispán.
- forintosházi Forintos György (1792-1857), zalai Deák Ferenc pártja ellenzője, nemesi adóztatás elutasítója.
- rumi és rábadoroszlói Rumy Károly (1807-1877) Zala vármegyei főszolgabíró, forintosházi Forintos György alvezére.
- gróf zicsi és vazsonkői Zichy Domonkos (1808-1879) veszprémi püspök, forintosházi Forintos György támogatója.
- verbói Szluha Imre (1786-1873), Fejér megyei főszolgabíró, jászkun főkapitány, királyi tanacsos.
- branyicskai báró Jósika Sámuel (1805–1860) erdélyi kancellár, aulikus.
- magyar-szőgyéni és szolgaegyházi Szőgyény-Marich László (1806–1893) cs. és kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos.
- kissennyei báró Sennyey Pál (1824 – 1888), Magyarország országbírája, az MTA igazgató tagja.
- Makar, A. B., M. (1975. június 1.). „Formate assay in body fluids: application in methanol poisoning”. Biochemical Medicine 13 (2), 117–126. o. ISSN 0006-2944. PMID 1.
Mai konzervatív személyiségek
- Béndek Péter (1968–) konzervatív politikai filozófus.
- Egedy Gergely (történész)
- Horkai-Hörcher Ferenc
- Dr. Lánczi András (1956– ) konzervatív filozófus.
Jegyzetek
- ↑ Roger Scruton Hír TV-nek adott interjújában hangzott el.
- ↑ http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Khah/0/32575/1. [2009. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)
- ↑ Makar, A. B., M. (1975. június 1.). „Formate assay in body fluids: application in methanol poisoning”. Biochemical Medicine 13 (2), 117–126. o. ISSN 0006-2944. PMID 1.
- ↑ Makar, A. B., M. (1975. június 1.). „Formate assay in body fluids: application in methanol poisoning”. Biochemical Medicine 13 (2), 117–126. o. ISSN 0006-2944. PMID 1.
- ↑ Ward, Dana (1982. szeptember 1.). „Right-Wing Authoritarianism. By Altemeyer Bob. (Winnipeg: University of Manitoba Press, 1981. Pp. 352. $30.00.)”. American Political Science Review 76 (03), 737–738. o. DOI:10.1017/s0003055400189488. ISSN 0003-0554.
- ↑ Crowson, H Michael, Nita (2005. szeptember 1.). „Is Political Conservatism Synonymous With Authoritarianism?”. The Journal of Social Psychology 145 (5), 571–592. o. DOI:10.3200/socp.145.5.571-592. ISSN 0022-4545.
- ↑ Pratto, Felicia, Lisa M. (1994. április 26.). „Social dominance orientation: A personality variable predicting social and political attitudes.”. Journal of Personality and Social Psychology 67 (4), 741–763. o. DOI:10.1037//0022-3514.67.4.741. ISSN 0022-3514.
- ↑ The Social science encyclopedia. Kuper, Adam–Kuper, Jessica. 1985. ISBN 0710200080 Hozzáférés: 2018. október 10.
- ↑ Napier, Jaime L. (2008. június 1.). „Why Are Conservatives Happier Than Liberals?” (angol nyelven). Psychological Science 19 (6), 565–572. o. DOI:10.1111/j.1467-9280.2008.02124.x. ISSN 0956-7976.
Források
- Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? (Osiris, 2004) ISBN 963-389-593-6
- Mi a konzervativizmus? – Délutáni találkozás; (beszélgetés Egedy Gergellyel, a Corvinus Egyetem Államigazgatási karának tanárával ); Magyar Katolikus Rádió.
- Antal János: Konzervativizmus és modernitás. (Polisz cikk).
- Napier, Jaime L. (2008. június 1.). „Why Are Conservatives Happier Than Liberals?” (angol nyelven). Psychological Science 19 (6), 565–572. o. DOI:10.1111/j.1467-9280.2008.02124.x. ISSN 0956-7976.
- Pratto, Felicia, Lisa M. (1994. április 26.). „Social dominance orientation: A personality variable predicting social and political attitudes.”. Journal of Personality and Social Psychology 67 (4), 741–763. o. DOI:10.1037//0022-3514.67.4.741. ISSN 0022-3514.
- The Social science encyclopedia. Kuper, Adam–Kuper, Jessica. 1985. ISBN 0710200080 Hozzáférés: 2018. október 10.
- Ward, Dana (1982. szeptember 1.). „Right-Wing Authoritarianism. By Altemeyer Bob. (Winnipeg: University of Manitoba Press, 1981. Pp. 352. $30.00.)”. American Political Science Review 76 (03), 737–738. o. DOI:10.1017/s0003055400189488. ISSN 0003-0554.
- Crowson, H Michael, Nita (2005. szeptember 1.). „Is Political Conservatism Synonymous With Authoritarianism?”. The Journal of Social Psychology 145 (5), 571–592. o. DOI:10.3200/socp.145.5.571-592. ISSN 0022-4545.
- Makar, A. B., M. (1975. június 1.). „Formate assay in body fluids: application in methanol poisoning”. Biochemical Medicine 13 (2), 117–126. o. ISSN 0006-2944. PMID 1.