„Szlovákiai görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő kategória cseréje: Görög katolikus egyházak erre: Görögkatolikus egyházak |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyház infobox |
{{egyház infobox |
||
|név= Szlovákiai |
|név= Szlovákiai görögkatolikus egyház |
||
|saját név =Slovenská gréckokatolícka cirkev |
|saját név =Slovenská gréckokatolícka cirkev |
||
|kép = |
|kép = |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
|keresztény = igen |
|keresztény = igen |
||
|irányzat= [[Keleti katolikus egyházak|keleti katolikus]] |
|irányzat= [[Keleti katolikus egyházak|keleti katolikus]] |
||
|eredet = [[magyar |
|eredet = [[magyar görögkatolikus egyház]], [[ruszin görögkatolikus egyház]] |
||
|lelkészi vezető= Ján Babjak |
|lelkészi vezető= Ján Babjak |
||
|lelkészi tisztség= [[érsek]] |
|lelkészi tisztség= [[érsek]] |
||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''szlovákiai |
A '''szlovákiai görögkatolikus egyház''' bizánci rítusú [[katolikus egyház]] [[Szlovákia|Szlovákiában]] [[Róma|Rómával]] egységben. A CNEWA (Katolikus Közel-Kelet Jóléti Társaság) statisztikái alapján [[2005]]-ben 225 000 hívő tartozott az egyházhoz. |
||
== Felépítése == |
== Felépítése == |
||
A szlovákiai |
A szlovákiai görögkatolikus egyháztartomány: |
||
*[[Eperjesi |
*[[Eperjesi görögkatolikus főegyházmegye|Eperjesi archieparchia]] |
||
**[[Pozsonyi |
**[[Pozsonyi görögkatolikus egyházmegye|Pozsonyi eparchia]] |
||
**[[Kassai |
**[[Kassai görögkatolikus egyházmegye|Kassai eparchia]] |
||
Szlovákián kívül található szlovák |
Szlovákián kívül található szlovák görögkatolikus egyház a [[torontói szlovák görögkatolikus egyházmegye|torontói szlovák eparchia]] (közvetlenül a Szentszék alá rendelve). |
||
== Története == |
== Története == |
||
=== [[1918]]-ig === |
=== [[1918]]-ig === |
||
:''bővebben lásd a [[Ruszin |
:''bővebben lásd a [[Ruszin görögkatolikus egyház]] cikknél.'' |
||
[[1646]]-ban a [[ruszinok]] (rutének) az [[ungvári unió]]ban kimondták egyesülésüket Rómával. A mai szlovák és [[magyar |
[[1646]]-ban a [[ruszinok]] (rutének) az [[ungvári unió]]ban kimondták egyesülésüket Rómával. A mai szlovák és [[magyar görögkatolikus egyház]] hívei is lényegében egykori ruszinokból kerültek ki. Ez alól csak a későbbiekben csatlakozott néhány település képez kivételt. A [[Magyar Királyság]]ban nem voltak külön részegyházaik a [[magyarok]]nak, [[szlovákok]]nak és a ruszinoknak. A [[ruszinok]] nemzetiségi öntudata már a [[18. század|18]]–[[19. század]]ban sem volt erős, ennek következtében erősen elszlovákosodtak vagy elmagyarosodtak. |
||
=== [[1918]] után === |
=== [[1918]] után === |
||
| 50. sor: | 50. sor: | ||
narancssárgával azon helyek, melyeken liturgiát tartanak, de nem önállóak<br /> |
narancssárgával azon helyek, melyeken liturgiát tartanak, de nem önállóak<br /> |
||
halványkékkel a jövőben kialakítandó új egyházközségek]] |
halványkékkel a jövőben kialakítandó új egyházközségek]] |
||
Az egyházakkal kapcsolatos problémákat az [[első világháború]] hozta meg. Mindkét egykori ruszin |
Az egyházakkal kapcsolatos problémákat az [[első világháború]] hozta meg. Mindkét egykori ruszin görögkatolikus püspökség ([[eperjesi görögkatolikus főegyházmegye|Eperjes]], [[Munkács]]) is [[Csehszlovákia|csehszlovák]] uralom alá került. A Csehszlovák Köztársaság megnehezítette a katolikusok életét. Novák István eperjesi püspököt a legtöbb latin rítusú püspökhöz hasonlóan kitagadták. Helyére csak [[1927]]-ben neveztek ki új püspököt Gojdics Péter Pál személyében. Addig Russnák Miklós és Nyáradi Dénes<ref>Nyárádi Dénes (született: Ruski Kerestur [Bácskeresztúr] 1874-, Krizevci [Kőrösi] segédpüspök 1915-, Presovi [eperjesi] apostoli adminisztrátor 1922-1927, elhunyt: 1940)</ref> végeztek adminisztrátori feladatokat. A csehszlovák hatalom azonban szívesebben ápolt jó kapcsolatokat az [[ortodox kereszténység]]gel, mint a katolikusokkal. Így a görögkatolikus híveket arra buzdították, hogy utasítsák el az uniót Rómával. A mozgalom nem ért el nagy sikert, de ez volt az első komoly támadás a görögkatolikus egyház ellen. [[XI. Piusz pápa]] [[1937]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] '''Ad ecclesiastici regiminis incrementum''' apostoli bullájában megszünteti az eperjesi és munkácsi püspökség függését a magyar egyházmegyéktől és közvetlenül a [[Szentszék]] alá rendeli őket. A második világháború után Munkácsot a [[Szovjetunió]]hoz csatolják. Csehszlovákiában csak az eperjesi püspökség marad meg a görögkatolikusok igazgatására. [[1950]]. [[április]]ában összehívják az [[Eperjes (Szlovákia)|eperjes]]i "Szobort" (gyűlés), melyen a kommunista hatóságok felszámolják a [[Keleti katolikus egyházak|görögkatolikus egyház]]at, és minden vagyonát a moszkvai patriarchátus által képviselt [[Ortodox kereszténység|görögkeleti egyház]] veszi át. A görögkatolikusok legnagyobb része ezt elutasította. Két legfőbb képviselőjüket boldog Gojdics Péter Pált és boldog Hopko Vazult letartóztatták. Enyhülést csak [[1968]] hozott, amikor újra engedélyezték a [[görögkatolikus egyház]]at. Ingatlanjait azonban nem kapta vissza, közösen használhatta az ortodox egyházzal. A meglévő 292 egyházközség közül 205 támogatta a [[Róma|Rómával]] való unió visszaállítását. Ezt a változás aztán a szovjet invázió után is megmaradt. [[1980]]. [[október 13.|október 13-án]] [[II. János Pál pápa]] létrehozta a [[torontói szlovák görögkatolikus egyházmegye|torontói szlovák eparchiát]], melyet a torontói ukrán görögkatolikus eparchiától különített el. A rendszerváltozás után az egyház helyzete javult, bár birtokait csak [[1993]]-ban kapta vissza. Ezután a templomok közös használatát felszámolták és az ortodox híveket kiutasították a templomokból. [[Csehszlovákia]] szétválásával [[Csehország]]ban maradt mintegy 9000 hívő, akik számára [[1996]]-ban apostoli exarchátust hozott létre [[II. János Pál pápa]]. [[1997]]-ben II. János Pál pápa apostoli exarchátust hozott létre [[Kassa|Kassán]] [[kassai görögkatolikus exarchátus]] néven. [[2008]]. [[január 30.|január 30-án]] [[XVI. Benedek pápa]] megalapította a pozsonyi székhelyű [[pozsonyi görögkatolikus egyházmegye|görögkatolikus püspökséget]], ezzel egyidőben egyházmegyei rangra emelte a [[kassai görögkatolikus egyházmegye|kassai apostoli exarchátust]], és az addigi [[eperjesi görögkatolikus főegyházmegye|eperjesi görögkatolikus püspökséget]] érsekséggé emelte, így létrejött a szlovákiai görögkatolikus egyháztartomány, mely az előbbi három egyházmegyéből áll. |
||
A szlovákiai |
A szlovákiai görögkatolikus egyháztartomány: |
||
*[[Eperjesi |
*[[Eperjesi görögkatolikus főegyházmegye|Eperjesi archieparchia]] |
||
**[[Pozsonyi |
**[[Pozsonyi görögkatolikus egyházmegye|Pozsonyi eparchia]] |
||
**[[Kassai |
**[[Kassai görögkatolikus egyházmegye|Kassai eparchia]] |
||
Az új egyházmegyei felosztás ellenérzéseket váltott ki a szlovákiai magyar kisebbségen kívül a [[ruszinok|rutén]] kisebbségből is. Míg a magyarok a latin rítusú egyházmegyék elrendezését és magyar püspök hiányát kifogásolják, addig a [[ruszinok|rutének]] elsősorban azt, hogy az [[1950-es évek]] óta fennálló állapoton (ettől fogva nem tartanak ruszin nyelvű |
Az új egyházmegyei felosztás ellenérzéseket váltott ki a szlovákiai magyar kisebbségen kívül a [[ruszinok|rutén]] kisebbségből is. Míg a magyarok a latin rítusú egyházmegyék elrendezését és magyar püspök hiányát kifogásolják, addig a [[ruszinok|rutének]] elsősorban azt, hogy az [[1950-es évek]] óta fennálló állapoton (ettől fogva nem tartanak ruszin nyelvű görögkatolikus istentiszteletet) nem kívánnak változtatni. Az eperjesi görögkatolikus főegyházmegye elutasítja a ruszinok ezen kérését.<ref>[http://aktualne.centrum.sk/domov/zdravie-skolstvo-spolocnost/clanek.phtml?id=227335 Cikk a rutének kéréseiről] {{sk}}</ref> |
||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
A lap 2018. január 21., 12:41-kori változata
| Szlovákiai görögkatolikus egyház (Slovenská gréckokatolícka cirkev) | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | keleti katolikus |
| Eredet | magyar görögkatolikus egyház, ruszin görögkatolikus egyház |
| Lelkészi vezető | Ján Babjak |
| Tisztsége | érsek |
| Szertartás | bizánci |
| Tagság | 219 831 (2001) |
| Nyelv | szlovák, ruszin, magyar |
| Alapítva | 1818 |
| Rómához csatlakozott | 1646 |
| Ország |  Szlovákia |
| Székhely | Eperjes |
| A Szlovákiai görögkatolikus egyház weboldala | |
A szlovákiai görögkatolikus egyház bizánci rítusú katolikus egyház Szlovákiában Rómával egységben. A CNEWA (Katolikus Közel-Kelet Jóléti Társaság) statisztikái alapján 2005-ben 225 000 hívő tartozott az egyházhoz.
Felépítése
A szlovákiai görögkatolikus egyháztartomány:
Szlovákián kívül található szlovák görögkatolikus egyház a torontói szlovák eparchia (közvetlenül a Szentszék alá rendelve).
Története
1918-ig
- bővebben lásd a Ruszin görögkatolikus egyház cikknél.
1646-ban a ruszinok (rutének) az ungvári unióban kimondták egyesülésüket Rómával. A mai szlovák és magyar görögkatolikus egyház hívei is lényegében egykori ruszinokból kerültek ki. Ez alól csak a későbbiekben csatlakozott néhány település képez kivételt. A Magyar Királyságban nem voltak külön részegyházaik a magyaroknak, szlovákoknak és a ruszinoknak. A ruszinok nemzetiségi öntudata már a 18–19. században sem volt erős, ennek következtében erősen elszlovákosodtak vagy elmagyarosodtak.
1918 után
feketével vannak jelölve az önálló egyházközségek
narancssárgával azon helyek, melyeken liturgiát tartanak, de nem önállóak
halványkékkel a jövőben kialakítandó új egyházközségek
Az egyházakkal kapcsolatos problémákat az első világháború hozta meg. Mindkét egykori ruszin görögkatolikus püspökség (Eperjes, Munkács) is csehszlovák uralom alá került. A Csehszlovák Köztársaság megnehezítette a katolikusok életét. Novák István eperjesi püspököt a legtöbb latin rítusú püspökhöz hasonlóan kitagadták. Helyére csak 1927-ben neveztek ki új püspököt Gojdics Péter Pál személyében. Addig Russnák Miklós és Nyáradi Dénes[1] végeztek adminisztrátori feladatokat. A csehszlovák hatalom azonban szívesebben ápolt jó kapcsolatokat az ortodox kereszténységgel, mint a katolikusokkal. Így a görögkatolikus híveket arra buzdították, hogy utasítsák el az uniót Rómával. A mozgalom nem ért el nagy sikert, de ez volt az első komoly támadás a görögkatolikus egyház ellen. XI. Piusz pápa 1937. szeptember 2-án Ad ecclesiastici regiminis incrementum apostoli bullájában megszünteti az eperjesi és munkácsi püspökség függését a magyar egyházmegyéktől és közvetlenül a Szentszék alá rendeli őket. A második világháború után Munkácsot a Szovjetunióhoz csatolják. Csehszlovákiában csak az eperjesi püspökség marad meg a görögkatolikusok igazgatására. 1950. áprilisában összehívják az eperjesi "Szobort" (gyűlés), melyen a kommunista hatóságok felszámolják a görögkatolikus egyházat, és minden vagyonát a moszkvai patriarchátus által képviselt görögkeleti egyház veszi át. A görögkatolikusok legnagyobb része ezt elutasította. Két legfőbb képviselőjüket boldog Gojdics Péter Pált és boldog Hopko Vazult letartóztatták. Enyhülést csak 1968 hozott, amikor újra engedélyezték a görögkatolikus egyházat. Ingatlanjait azonban nem kapta vissza, közösen használhatta az ortodox egyházzal. A meglévő 292 egyházközség közül 205 támogatta a Rómával való unió visszaállítását. Ezt a változás aztán a szovjet invázió után is megmaradt. 1980. október 13-án II. János Pál pápa létrehozta a torontói szlovák eparchiát, melyet a torontói ukrán görögkatolikus eparchiától különített el. A rendszerváltozás után az egyház helyzete javult, bár birtokait csak 1993-ban kapta vissza. Ezután a templomok közös használatát felszámolták és az ortodox híveket kiutasították a templomokból. Csehszlovákia szétválásával Csehországban maradt mintegy 9000 hívő, akik számára 1996-ban apostoli exarchátust hozott létre II. János Pál pápa. 1997-ben II. János Pál pápa apostoli exarchátust hozott létre Kassán kassai görögkatolikus exarchátus néven. 2008. január 30-án XVI. Benedek pápa megalapította a pozsonyi székhelyű görögkatolikus püspökséget, ezzel egyidőben egyházmegyei rangra emelte a kassai apostoli exarchátust, és az addigi eperjesi görögkatolikus püspökséget érsekséggé emelte, így létrejött a szlovákiai görögkatolikus egyháztartomány, mely az előbbi három egyházmegyéből áll.
A szlovákiai görögkatolikus egyháztartomány:
Az új egyházmegyei felosztás ellenérzéseket váltott ki a szlovákiai magyar kisebbségen kívül a rutén kisebbségből is. Míg a magyarok a latin rítusú egyházmegyék elrendezését és magyar püspök hiányát kifogásolják, addig a rutének elsősorban azt, hogy az 1950-es évek óta fennálló állapoton (ettől fogva nem tartanak ruszin nyelvű görögkatolikus istentiszteletet) nem kívánnak változtatni. Az eperjesi görögkatolikus főegyházmegye elutasítja a ruszinok ezen kérését.[2]
Hivatkozások
- ↑ Nyárádi Dénes (született: Ruski Kerestur [Bácskeresztúr] 1874-, Krizevci [Kőrösi] segédpüspök 1915-, Presovi [eperjesi] apostoli adminisztrátor 1922-1927, elhunyt: 1940)
- ↑ Cikk a rutének kéréseiről (szlovákul)