„2017-es franciaországi elnökválasztás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Az első forduló előzetes eredményei: Ötödik Köztársaság (Franciaország) link
alkotmányos háttér
2. sor: 2. sor:
[[File:Élection présidentielle de 2017 par département T1.svg|thumb|250px|Az első forduló eredményei megyénként.]]
[[File:Élection présidentielle de 2017 par département T1.svg|thumb|250px|Az első forduló eredményei megyénként.]]
A '''2017-es franciaországi elnökválasztás''' első fordulóját [[Április 23.|április 23]]-án tartották. Mivel ezen egy jelölt se nyerte el az abszolút többséget, [[Május 7.|május 7]]-én második fordulót rendeznek. Ezen a francia törvények szerint az első két helyen végzett jelölt, [[Emmanuel Macron]] és [[Marine Le Pen]] vehet részt.
A '''2017-es franciaországi elnökválasztás''' első fordulóját [[Április 23.|április 23]]-án tartották. Mivel ezen egy jelölt se nyerte el az abszolút többséget, [[Május 7.|május 7]]-én második fordulót rendeznek. Ezen a francia törvények szerint az első két helyen végzett jelölt, [[Emmanuel Macron]] és [[Marine Le Pen]] vehet részt.

[[Franciaország]] [[félelnöki rendszer]], ahol az [[Franciaország elnöke|elnök]] nevezi ki a [[Franciaország miniszterelnöke|miniszterelnököt]], menesztheti is, és egy év alatt egyszer a [[nemzetgyűlés]]t, a [[Franciaország parlamentje|parlament]] [[alsóház]]át is feloszlathatja.


==Az első forduló előzetes eredményei==
==Az első forduló előzetes eredményei==

A lap 2017. április 24., 19:00-kori változata

Az első forduló eredményei megyénként.

A 2017-es franciaországi elnökválasztás első fordulóját április 23-án tartották. Mivel ezen egy jelölt se nyerte el az abszolút többséget, május 7-én második fordulót rendeznek. Ezen a francia törvények szerint az első két helyen végzett jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen vehet részt.

Franciaország félelnöki rendszer, ahol az elnök nevezi ki a miniszterelnököt, menesztheti is, és egy év alatt egyszer a nemzetgyűlést, a parlament alsóházát is feloszlathatja.

Az első forduló előzetes eredményei

Emmanuel Macron és Marine Le Pen

Macron az előzetes adatok szerint az első fordulóban a szavazatok 23,9 %-át szerezte meg, Le Pen 21.4 %-ot, François Fillon 19,9 %-ot, Jean-Luc Mélenchon 19,6 %-ot, Benoît Hamon 6,4 %-ot szerzett. [1]

Macron és Le Pen eredménye nem okozott meglepetést és a várakozásoknak megfelelő eredmény az euró öthónapos csúcsra ugrását eredményezte a dollár ellen. Voltak ugyanis aggodalmak, hogy a 2016-os brit népszavazáshoz és amerikai elnök választásokhoz hasonlóan itt is a közvéleménykutatásokkal ellentétes eredmény születhet.

Le Pen és Mélenchon EU- és euróellenes platformon kampányolt. Le Pen 7,66 millió szavazatot kapott az első fordulóban, ami az ő számára és, pártja, a jobboldali radikális Nemzeti Front számára is rekord. A szélsőjobb és a Mélenchon vezette szélsőbal mindösszesen a szavazatok 41 %-át szerezte meg. A választás ugyanakkor a Charles de Gaulle alapította Ötödik Köztársaság hagyományos mérsékelt pártjainak súlyos vereségét hozta, hiszen a győztes Macron is egy 2016-ban alapított párt jelöltje volt. A hagyományos konzervatív és szocialista párt jelöltjei Macron támogatására szólították fel híveiket a második fordulóra, ami kevés esélyt hagy Le Pennek a győzelemre, mivel neki nincs hasonló tartaléka.

A hivatalos elsőfordulós eredményeket április 26-án jelenti be az Alkotmánytanács.

Háttér

A szocialista párti François Hollande, aki 2012 és 2017 közt betöltötte az elnöki posztot a francia törvények szerint indulhatna egy újabb elnöki periódusért, de 2016 decemberében úgy döntött, hogy nem száll ringbe. Pártja előválasztásain 2017 január 29-én Benoît Hamon vívta ki a jogot az indulásra a nemzeti elnökválasztáson.

A közvéleménykutatások 2016 végén és 2017 elején még azt mutatták, hogy François Fillon, a republikánusok és Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje vezet. (Fillon a Republikánusok 2016 novemberi előválasztásain győzött, a korábban esélyesebbnek vélt Nicolas Sarkozy és Alain Juppé helyett.)

Január végén és február elején a közvéleménykutatási eredmények megváltoztak, és már azt mutatták, hogy Emmanuel Macron, a 2016-ban alapított En Marche! szociálliberális párt jelöltje bejuthat a második fordulóba, valamint hogy Hamon népszerűsége is növekszik. Macron megelőzte Fillont, miután a szatirikus hetilap Le Canard enchaîné megírta, hogy Fillont családtagokat alkalmazhatott fiktív állásokban, parlamenti asszisztensekként. A Penelopegate néven elhíresült ügy ellenére Fillon nem mondott le az elnökjelöltségről. A szocialista Hamon jelölésekor a negyedik helyen lépett a közvéleménykutatásokba. Március végétől azonban jó vitaszereplései megdobták a radikális baloldali jelölt Jean-Luc Mélenchon támogatottságát, és meg is előzte Hamont. A második fordulóra vonatkozó közvéleménykutatások Macron előnyét mutatták: Fillon, Macron és Mélenchon is megvernék Le Pent, Macron és Mélenchon megverné Fillont, és Macron megverné Mélenchont.

Az elnökválasztást a francia törvények szerint néhány héttel követik a nemzetgyűlési választások.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a French presidential election, 2017 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.