Jean-Luc Mélenchon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean-Luc Mélenchon
SzületettJean-Luc Antoine Pierre Mélenchon
1951. augusztus 19. (72 éves)[1][2][3][4]
Tanger[1][5]
ÁlneveSanterre
Állampolgárságafrancia
ÉlettársaSophia Chikirou[6]
Foglalkozása
  • politikus
  • újságíró
  • korrektor
  • gimnáziumi tanár
  • editorial cartoonist
Tisztsége
  • megyei tanács tagja (1985. március 23. – 1992. április 2., Essonne)
  • Senator of the French Fifth Republic (1986. szeptember 28. – 1995, Essonne)
  • Senator of the French Fifth Republic (1995. szeptember 24. – 2000. április 27., Essonne)
  • megyei tanács tagja (1998. március 23. – 2004. április 2., Essonne)
  • deputy minister (2000. március 27. – 2002. május 6., szakmai képzés)
  • Senator of the French Fifth Republic (2004. szeptember 26. – 2010. január 7., Essonne)
  • az Európai Parlament képviselője (2009. július 14. – 2014. július 1.)
  • az Európai Parlament képviselője (2014. július 1. – 2017. június 18.)
  • a francia nemzetgyűlés tagja (2017. június 21. – 2022. június 21.)
Iskolái
  • Lycée Regnault
  • Lycée Pierre-Corneille
  • University of Franche-Comté (1969. szeptember – 1972, Bachelor of Philosophy)
KitüntetéseiGrand Officer of the Order of May (1988)[7][8][9][10]
Magassága175 cm[11]
Jean-Luc Mélenchon aláírása
Jean-Luc Mélenchon aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Luc Mélenchon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jean-Luc Mélenchon (Tanger, 1951. augusztus 19. –) francia radikális baloldali politikus, a 2017-es franciaországi elnökválasztás egyik legnépszerűbb jelöltje.

Miután 1976-ban belépett a Szocialista Pártba, fokozatosan emelkedett a ranglétrán. 1983-ban a Párizs szélén fekvő Massy város képviselő-testületének lett a tagja, majd 1985-ben ugyanezen megye, Essonne képviselő-testületének. 1986-ban a megyéből szenátornak választották, és ezt a mandátumot 1995-ben és 2004-ben is elnyerte. 2000 és 2002 között a szakképzésért felelős miniszterhelyettes volt Jack Lang oktatási miniszter alatt, Lionel Jospin kohabitációs kormányában.

A 2008-as kongresszusig a Szocialist Párt balszárnyához tartozott. Ekkor elhagyta a pártot, és Marc Dolez-vel megalapította a Baloldali Pártot.[12][13] A párt elnöke volt, majd társelnöke Martine Billard-ral, 2014 augusztusáig.[14]

A Baloldali Párt vezetőjeként a 2009-es európai parlamenti választások előtt csatlakozott a Baloldali front nevű választási koalícióhoz. A délnyugati választókerületben el is nyerte a mandátumot. (2014-ben újraválasztották.) A 2010-es nyugdíjreform elleni tiltakozó mozgalom során nyilvános megjelenései és televíziós szereplései miatt megnőtt az ismertsége. Indult a 2012-es elnökválasztáson és negyedik lett, a szavazatok 11,1 százalékát megszerezve. 2016 februárjában megalapította az Engedetlen Franciaország mozgalmat, amely támogatja elnökjelölti kampányát a 2017-es választáson.

A 2017. április 23-án tartott első elnökválasztási fordulón Mélenchon az előzetes adatok szerint a szavazatok 19,6%-át szerezve a negyedik helyen végzett és nem jutott a második fordulóba, ahová a francia törvények szerint csak az első két helyen végzett jelöltek kerülnek. Az első helyen végzett Dordogne és Ariége megyékben, Párizs Seine-Saint-Denis választókerületében, Francia Guyanában, Réunionon, Martinique-ban.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Sycomore (francia nyelven)
  2. ↑ Roglo
  3. ↑ GeneaStar
  4. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Who's Who in France (francia nyelven)
  6. ↑ Fabrice Arfi – Michel Deléan – Antton Rouget: Les premières découvertes des perquisitions Mélenchon (francia nyelven), 2018. október 19.
  7. ↑ https://www.nouvelobs.com/rue89/rue89-jean-luc-melenchon/20111207.RUE6227/douze-trucs-a-savoir-sur-jean-luc-melenchon.html, 2022. április 9.
  8. ↑ https://lafranceinsoumise.fr/2017/04/18/jlm-droits-humains/, 2022. április 9.
  9. ↑ https://archive.org/stream/Boletin_Oficial_Republica_Argentina_1ra_seccion_1988-11-11/1988-11-11_djvu.txt, 2022. április 9.
  10. ↑ Decreto 1591/88, 1988. november 11. (Hozzáférés: 2022. április 9.)
  11. ↑ Si on aime le peuple, on fait l’union !, 2023. szeptember 17. (Hozzáférés: 2023. szeptember 17.)
  12. ↑ Statement by Jean‑Luc Mélenchon made after he left the Socialist Party Archiválva 2010. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (franciául)
  13. ↑ Speech by Jean-Luc Mélenchon at the creation congress of the Left Party Archiválva 2011. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (franciául)
  14. ↑ Sulzer, Alexandre (24 August 2014), Quelle mouche a piqué Jean‑Luc Mélenchon?, Paris, ISSN 0245-9949, <http://www.lexpress.fr/actualite/politique/quelle-mouche-a-pique-jean-luc-melenchon_1569845.html>. Hozzáférés ideje: 2017-04-18
  15. ↑ Előzetes belügyminisztériumi adatok a 2017-es elnökválasztás első fordulójának eredményeiről

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jean-Luc Mélenchon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jean-Luc_Mélenchon&oldid=26558196”