Jean-Luc Mélenchon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jean-Luc Mélenchon
Melenchon, 6ème République - MG 6513 (cropped).jpg
Született 1951. augusztus 19. (67 éves)[1]
Tanger[1]
Álneve Santerre
Állampolgársága francia
Foglalkozása
  • politikus
  • újságíró
  • corrector
  • középiskolai tanár
  • editorial cartoonist
Tisztség
  • az Európai Parlament képviselője (2009. július 14. – 2014. július 1.)
  • member of the Senate of France (1986. szeptember 28. – , Essonne)
  • member of the general council (1985. március 23. – 1992. április 2., Essonne)
  • francia nemzetgyűlés tagja (2017. június 21. – )
  • member of the general council (1998. március 23. – 2004. április 2., Essonne)
  • member of the Senate of France (1995. szeptember 24. – 2000. április 27., Essonne)
  • member of the Senate of France (2004. szeptember 26. – 2010. január 7., Essonne)
  • az Európai Parlament képviselője (2014. július 1. – 2017. június 18.)
  • miniszter
Iskolái
  • University of Franche-Comté (1969. szeptember – , Bachelor of Philosophy)
  • Lycée Regnault

Jean-Luc Mélenchon aláírása
Jean-Luc Mélenchon aláírása

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Luc Mélenchon témájú médiaállományokat.

Jean-Luc Mélenchon (Tanger, 1951. augusztus 19. –) francia radikális baloldali politikus, a 2017-es franciaországi elnökválasztás egyik legnépszerűbb jelöltje.

Miután 1976-ban belépett a Szocialista Pártba, fokozatosan emelkedett a ranglétrán. 1983-ban a Párizs szélén fekvő Massy város képviselő-testületének lett a tagja, majd 1985-ben ugyanezen megye, Essonne képviselő-testületének. 1986-ban a megyéből szenátornak választották, és ezt a mandátumot 1995-ben és 2004-ben is elnyerte. 2000 és 2002 között a szakképzésért felelős miniszterhelyettes volt Jack Lang oktatási miniszter alatt, Lionel Jospin kohabitációs kormányában.

A 2008-as kongresszusig a Szocialist Párt balszárnyához tartozott. Ekkor elhagyta a pártot, és Marc Dolez-vel megalapította a Baloldali Pártot.[2][3] A párt elnöke volt, majd társelnöke Martine Billard-ral, 2014 augusztusáig.[4]

A Baloldali Párt vezetőjeként a 2009-es európai parlamenti választások előtt csatlakozott a Baloldali front nevű választási koalícióhoz. A délnyugati választókerületben el is nyerte a mandátumot. (2014-ben újraválasztották.) A 2010-es nyugdíjreform elleni tiltakozó mozgalom során nyilvános megjelenései és televíziós szereplései miatt megnőtt az ismertsége. Indult a 2012-es elnökválasztáson és negyedik lett, a szavazatok 11,1 százalékát megszerezve. 2016 februárjában megalapította az Engedetlen Franciaország mozgalmat, amely támogatja elnökjelölti kampányát a 2017-es választáson.

A 2017. április 23-án tartott első elnökválasztási fordulón Mélenchon az előzetes adatok szerint a szavazatok 19,6%-át szerezve a negyedik helyen végzett és nem jutott a második fordulóba, ahová a francia törvények szerint csak az első két helyen végzett jelöltek kerülnek. Az első helyen végzett Dordogne és Ariége megyékben, Párizs Seine-Saint-Denis választókerületében, Francia Guyanában, Réunionon, Martinique-ban.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jean-Luc Mélenchon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.