„Girolamo Fracastoro” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
botok
101 034 szerkesztés
a egyértelműsítés - Verona
20. sor: 20. sor:


== Élete ==
== Élete ==
Gazdag [[Verona (Olaszország)|veronai]] családba született. A [[padova]]i egyetemen [[matematika|matematikát]], [[filozófia|filozófiát]] és [[orvostudomány]]t tanult. Itt találkozott [[Nikolausz Kopernikusz|Nikolaus Kopernikusszal]] is.<ref>[http://www.britannica.com/biography/Girolamo-Fracastoro Girolamo Fracastoro], Encyclopedia Britanica.</ref> Tanulmányai befejeztével [[III. Pál pápa]] orvosa lett. Fracostoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában.
Gazdag [[Verona (Olaszország)|veronai]] családba született. A [[padova]]i egyetemen [[matematika|matematikát]], [[filozófia|filozófiát]] és [[orvostudomány]]t tanult. Itt találkozott [[Nikolausz Kopernikusz|Nikolaus Kopernikusszal]] is.<ref>[http://www.britannica.com/biography/Girolamo-Fracastoro Girolamo Fracastoro], Encyclopedia Britanica.</ref> Tanulmányai befejeztével [[III. Pál pápa]] orvosa lett. Fracastoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában.


== Tudományos munkája ==
== Tudományos munkája ==
=== Orvostudomány ===
=== Orvostudomány ===
A legtöbbet tanulmányozott szakterülete a [[szifilisz]] volt. A középkor végén és az újkor elején a szifilisz Itáliából és Franciaországból meglepő gyorsasággal minden európai országba elterjedt. „Syphilis” eredetileg Girolamo Fracastoro (1530) latin nyelvű versének címe volt. Ez a hosszú, mitologikus költemény egy Syphilus nevű pásztort említ, aki megsértette a napistent, ezért ezzel a betegséggel bünhődött. Ezt a szerző is „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezi, amely kifejezést aztán a következő évszázadokban széleskörűen alkalmazták. A franciák persze ugyanezt olasz betegségnek hívták (a hollandok spanyol, az oroszok lengyel, a törökök keresztény, a japánok pedig portugál betegségnek).
Legtöbbet tanulmányozott szakterülete a [[szifilisz]] volt. A középkor végén és az újkor elején a szifilisz Itáliából és Franciaországból meglepő gyorsasággal minden európai országba elterjedt. „Syphilis” eredetileg Girolamo Fracastoro (1530) latin nyelvű versének címe volt. Ez a hosszú, mitologikus költemény egy Syphilus nevű pásztort említ, aki megsértette a napistent, ezért ezzel a betegséggel bünhődött. Ezt a szerző is „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezi, amely kifejezést aztán a következő évszázadokban széleskörűen alkalmazták. A franciák persze ugyanezt olasz betegségnek hívták (a hollandok spanyol, az oroszok lengyel, a törökök keresztény, a japánok pedig portugál betegségnek).

⚫
Mindenesetre a szifilisz ijesztő terjedése hamar véget vetett a középkori szexuális hanyagságnak. A korábban népszerű nyilvános fürdőket bezárták, a nép pedig egyre prűdebbé vált. Fracastoro a fertőző betegségek elterjedésének három féle módozatát határozza meg:
*közvetlen
*közvetett
*távolsági módon


⚫
A szifilisz ijesztő terjedése hamar véget vetett a középkori szexuális hanyagságnak. A korábban népszerű nyilvános fürdőket bezárták, a nép pedig egyre prűdebbé vált. Fracastoro a fertőző betegségek elterjedésének három féle módozatát határozta meg: közvetlen, közvetett és távolsági módon.
=== Csillagászat ===
=== Csillagászat ===
Kiállt a [[Nikolausz Kopernikusz|kopernikuszi]] [[heliocentrikus világkép]] mellett, és vizsgálta a [[Föld]] mágnesességet is. Sokan Fracastoronak tulajdonítják a távcső feltalálását, mivel egyik művében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételéről beszél, amik által nagyobb képeket kapott.
Kiállt a [[Nikolausz Kopernikusz|kopernikuszi]] [[heliocentrikus világkép]] mellett, és vizsgálta a [[Föld]] mágnesességét is. Sokan Fracastorónak tulajdonítják a távcső feltalálását, mivel egyik művében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételéről beszél, ami által nagyobb képeket kapott.


=== Művei ===
=== Művei ===
39. sor: 35. sor:
*[[1535]]: Homocentricorum sive de Stellis, de Causis Criticorum Dierum Libellus
*[[1535]]: Homocentricorum sive de Stellis, de Causis Criticorum Dierum Libellus
*[[1538]]: Homocentrica
*[[1538]]: Homocentrica
⚫
*[[1539]]: Syphilis sive de morbo gallico.
*[[1546]]: De contagione, contagionis morbis et eorum curratione
*[[1546]]: De contagione, contagionis morbis et eorum curratione
⚫
*[[1539]]: Syphilis sive de morbo gallico.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2017. január 8., 09:43-kori változata

Girolamo Fracastoro
Tiziano Vecellio: Girolamo Fracastoro portréja 1528 körül
Tiziano Vecellio: Girolamo Fracastoro portréja 1528 körül
Született1478
Verona
Elhunyt1553. augusztus 6.
Verona
Állampolgárságavelencei
Nemzetiségeolasz
Foglalkozásaorvos, költő, humanista, természettudós
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Girolamo Fracastoro témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Girolamo Fracastoro (Verona, 1478 – Verona, 1553. augusztus 6.) olasz orvos, költő, humanista és természettudós, a fertőző patológia és az összehasonlító orvostudomány atyja.[1] A fertőző betegségek terjedéséről alkotott elméletével, valamint a szifilisz fogalmának bevezetésével vált híressé.

Élete

Gazdag veronai családba született. A padovai egyetemen matematikát, filozófiát és orvostudományt tanult. Itt találkozott Nikolaus Kopernikusszal is.[2] Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett. Fracastoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában.

Tudományos munkája

Orvostudomány

Legtöbbet tanulmányozott szakterülete a szifilisz volt. A középkor végén és az újkor elején a szifilisz Itáliából és Franciaországból meglepő gyorsasággal minden európai országba elterjedt. „Syphilis” eredetileg Girolamo Fracastoro (1530) latin nyelvű versének címe volt. Ez a hosszú, mitologikus költemény egy Syphilus nevű pásztort említ, aki megsértette a napistent, ezért ezzel a betegséggel bünhődött. Ezt a szerző is „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezi, amely kifejezést aztán a következő évszázadokban széleskörűen alkalmazták. A franciák persze ugyanezt olasz betegségnek hívták (a hollandok spanyol, az oroszok lengyel, a törökök keresztény, a japánok pedig portugál betegségnek).

A szifilisz ijesztő terjedése hamar véget vetett a középkori szexuális hanyagságnak. A korábban népszerű nyilvános fürdőket bezárták, a nép pedig egyre prűdebbé vált. Fracastoro a fertőző betegségek elterjedésének három féle módozatát határozta meg: közvetlen, közvetett és távolsági módon.

Csillagászat

Kiállt a kopernikuszi heliocentrikus világkép mellett, és vizsgálta a Föld mágnesességét is. Sokan Fracastorónak tulajdonítják a távcső feltalálását, mivel egyik művében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételéről beszél, ami által nagyobb képeket kapott.

Művei

  • 1530: Syphilis sive Morbus Gallicus
  • 1534: Di Vini Temperatura
  • 1535: Homocentricorum sive de Stellis, de Causis Criticorum Dierum Libellus
  • 1538: Homocentrica
  • 1539: Syphilis sive de morbo gallico.
  • 1546: De contagione, contagionis morbis et eorum curratione

Jegyzetek

  1. ↑ Radu Iftimovici Istoria universală a medicinei și farmaciei, i. m. 243-244. o.
  2. ↑ Girolamo Fracastoro, Encyclopedia Britanica.

Források

  • Radu Iftimovici: Istoria universală a medicinei și farmaciei, Editura Academiei Române, București, 2008, ISBN 978-973-27-1708-0

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Girolamo Fracastoro című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Girolamo_Fracastoro&oldid=18322329”