„Orosz–török háborúk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kivettem azokat a dátumokat, amelyek nem elég valószínűek, ugyanis az első vitathatatlanul orosz-török fegyveres konfliktus az Korhely Szelim idején zajlott le Asztrahánynál |
Így pontosabb |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Az [[Oszmán Birodalom]] szultánja [[II. Bajazid|II. Bajezid]] uralma alá vetette a [[Krími Tatár Kánság|Krími kánságot]] ([[1475]]) és annak seregei a törököket segítették a háborúkban. A 16. századtól kezdett kelet felé fokozottabb érdeklődést tanúsítani az Oszmán Birodalom, míg Moszkva magát [[Konstantinápoly]] örökösének, a ''harmadik Rómá''-nak tekintette, ezért az ortodox keresztények vezetését is magának követelve fordult a törökök kezén levő területek felé. A török uralom alatt álló ortodox román, szerb, bolgár és görög népek is elsősorban Oroszországtól várták a török kiűzését, erősítette ezt Moszkva szláv jellege is. |
Az [[Oszmán Birodalom]] szultánja [[II. Bajazid|II. Bajezid]] uralma alá vetette a [[Krími Tatár Kánság|Krími kánságot]] ([[1475]]) és annak seregei a törököket segítették a háborúkban. A 16. századtól kezdett kelet felé fokozottabb érdeklődést tanúsítani az Oszmán Birodalom, míg Moszkva magát [[Konstantinápoly]] örökösének, a ''harmadik Rómá''-nak tekintette, ezért az ortodox keresztények vezetését is magának követelve fordult a törökök kezén levő területek felé. A török uralom alatt álló ortodox román, szerb, bolgár és görög népek is elsősorban Oroszországtól várták a török kiűzését, erősítette ezt Moszkva szláv jellege is. |
||
Az egyes apró hadjáratokat és portyázó támadásokat leszámítva az igazi háborúk csak a [[16. század]] |
Az egyes apró hadjáratokat és portyázó támadásokat leszámítva az igazi háborúk csak a [[16. század]] második felében indultak el. Az orosz–török háborúk azonban nemcsak fegyveres harcokban, hanem egymás zsarolásában és fenyegetésében nyilvánultak meg eleinte leginkább. |
||
== Orosz–török háborúk == |
== Orosz–török háborúk == |
||
A lap 2016. október 28., 22:48-kori változata
Az Orosz–török háborúk Oroszország és az Oszmán Birodalom háborúi a 16.–20. század között. Az oroszok a tatár hódítók lerázása után keletnek és délnek terjeszkedtek. Az Oszmán Birodalom szultánja II. Bajezid uralma alá vetette a Krími kánságot (1475) és annak seregei a törököket segítették a háborúkban. A 16. századtól kezdett kelet felé fokozottabb érdeklődést tanúsítani az Oszmán Birodalom, míg Moszkva magát Konstantinápoly örökösének, a harmadik Rómá-nak tekintette, ezért az ortodox keresztények vezetését is magának követelve fordult a törökök kezén levő területek felé. A török uralom alatt álló ortodox román, szerb, bolgár és görög népek is elsősorban Oroszországtól várták a török kiűzését, erősítette ezt Moszkva szláv jellege is.
Az egyes apró hadjáratokat és portyázó támadásokat leszámítva az igazi háborúk csak a 16. század második felében indultak el. Az orosz–török háborúk azonban nemcsak fegyveres harcokban, hanem egymás zsarolásában és fenyegetésében nyilvánultak meg eleinte leginkább.
Orosz–török háborúk
- Orosz–török háború (1568–70)
- Orosz–török háború (1570–74)
- Lengyel–török háború (1672–76)
- Orosz–török háború (1676–81)
- Orosz–török háború (1686–1700)
- Pruti hadjárat (1710–11)
- Orosz–török háború (1735–39)
- Orosz–török háború (1768–74)
- Orosz–török háború (1787–92)
- Orosz–török háború (1806–12)
- Görög szabadságharc
- Orosz–török háború (1828–29)
- Krími háború (1853–56)
- Orosz–török háború (1877–78)
- Első világháború (1914–18)
- Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban (1917-22)
Érdekességek
A 20. században még számos esetben fennállt lehetséges szovjet–török háborúk veszélye. A tengelyhatalmakkal a második világháború előtt és azalatt állandó kacérkodó Törökország, amely az egyik nyersanyagszállítójuk volt, többször állt azon a ponton, hogy hadat üzen a Szovjetuniónak, így megkönnyítette volna a németek helyzetét, ami által kijuthattak volna a közel-keleti olajmezőkre.
A hidegháború éveiben a NATO rakétaállásokat telepített Törökországba, s a kaukázusi határon gyakran felvonultak a török és szovjet csapatok, amelyek gyakran összetűztek egymással.
Forrás
- Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum, 2004.
