„Király István (irodalomtörténész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
jav. |
|||
3. sor: | 3. sor: | ||
{{Életrajz infobox |
{{Életrajz infobox |
||
| név = Király István |
| név = Király István |
||
| kép = |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = |
|||
| születési név = |
|||
| születés helye = [[Ragály (település)|Ragály]] |
|||
| születés dátuma = [[1921]]. [[július 15.]] |
|||
| halál helye = [[Budapest]] |
|||
| halál dátuma = [[1989]]. [[október 19.]] {{életkor-holt|1921|7|15|1989|10|19}} |
|||
| nemzetiség = magyar |
| nemzetiség = magyar |
||
| házastárs = |
|||
| szakma = irodalomtörténész, országgyűlési képviselő, pedagógus |
| szakma = irodalomtörténész, országgyűlési képviselő, pedagógus |
||
⚫ | |||
| művésznév = |
|||
| becenév = |
|||
| szerepei = |
|||
| munkái = |
|||
⚫ | |||
| kitüntetés = |
|||
| hivatalos oldala = |
|||
| blogja = |
|||
| MySpace = |
|||
| IMDb = |
|||
| PORT.hu = |
|||
}} |
}} |
||
30. sor: | 11. sor: | ||
==Életpályája== |
==Életpályája== |
||
Apja református lelkész volt. A középiskolát a [[Sárospatak]]i Református Gimnáziumban végezte |
Apja református lelkész volt. A középiskolát a [[Sárospatak]]i Református Gimnáziumban végezte 1931–1939 között, majd a [[Pázmány Péter Tudományegyetem]] bölcsészkarán tanult magyar–német szakon, [[Eötvös József Collegium|Eötvös-kollégistaként]]. Eközben állami ösztöndíjjal a berlini egyetemen is tanult. 1944-ben tanári diplomát szerzett. |
||
1945-ig Debrecenben tanított, ezután 1947-ig Budapesten az Országos Köznevelési Tanács volt titkára, majd 1948-ig könyvtáros az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ban. 1948-ban az [[Eötvös József Collegium]]ban tanított a kollégium megszűnéséig. 1949-től az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] irodalomtörténeti tanszékén dolgozott docensként. |
1945-ig Debrecenben tanított, ezután 1947-ig Budapesten az Országos Köznevelési Tanács volt titkára, majd 1948-ig könyvtáros az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ban. 1948-ban az [[Eötvös József Collegium]]ban tanított a kollégium megszűnéséig. 1949-től az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] irodalomtörténeti tanszékén dolgozott docensként. 1957–1959 között a [[szeged]]i egyetemen tanított. 1959-ben visszakerült az ELTE-re: a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszéken volt egyetemi tanár, majd tanszékvezető, 1988-ig. |
||
Király István |
Király István 1953–1956 közt a [[Csillag (folyóirat)|Csillag]] folyóiratot szerkesztette, 1962–1969 között a [[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]], 1970–1989 között pedig a [[Szovjet Irodalom (folyóirat)|Szovjet Irodalom]] című folyóiratot. 1970-től haláláig a [[Világirodalmi lexikon]] főszerkesztője volt, 1967-től a [[Magyar életrajzi lexikon]] szakszerkesztője. |
||
==Kutatási területe== |
==Kutatási területe== |
||
Fő kutatási és tanítási téméja Ady Endre volt. Fő műve négy kötetes Ady-monográfiája. Jelentős irodalomtörténeti alkotás korai Mikszáth monográfiája és a kései Kosztolányi monográfia. Komját |
Fő kutatási és tanítási téméja [[Ady Endre]] volt. Fő műve négy kötetes Ady-monográfiája. Jelentős irodalomtörténeti alkotás korai Mikszáth monográfiája és a kései Kosztolányi monográfia. [[Komját Aladár]]ról 1960-ban jelent meg tanulmánya a Társadalmi Szemlében (Az első magyar kommunista költő - Komját Aladár költői fejlődése). |
||
==Művei== |
==Művei== |
||
60. sor: | 41. sor: | ||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
67. sor: | 48. sor: | ||
==További információk== |
==További információk== |
||
* {{MÉL|4||ABC07165/07908.htm}} |
* {{MÉL|4||ABC07165/07908.htm}} |
||
* [http://mek.niif.hu/00000/00019/html/k/i006714.htm Kortárs magyar írók] |
* [http://mek.niif.hu/00000/00019/html/k/i006714.htm Kortárs magyar írók] |
||
* [http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/97-11/vekerdi.pdf Értékelés Király István munkásságáról a Tiszatáj 1997. novemberi számában] |
* [http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/97-11/vekerdi.pdf Értékelés Király István munkásságáról a Tiszatáj 1997. novemberi számában] |
||
* Ungvári Tamás: Az életem enciklopédiája. Scolar Kiadó, Bp., 2012. |
* [[Ungvári Tamás]]: Az életem enciklopédiája. Scolar Kiadó, Bp., 2012. |
||
==Kapcsolódó szócikkek== |
==Kapcsolódó szócikkek== |
A lap 2016. szeptember 15., 13:34-kori változata
Király István | |
Született | 1921. július 15.[1] Ragály |
Elhunyt | 1989. október 19. (68 évesen)[2] Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Király Júlia |
Foglalkozása | irodalomtörténész, országgyűlési képviselő, pedagógus |
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1980. június 8. – 1985) |
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1944) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (20. körönd-24. fülke)[4][5] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Király István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Király István (Ragály, 1921. július 15. – Budapest, 1989. október 19.[6]) magyar irodalomtörténész, Ady Endre-szakértő, országgyűlési képviselő (1971-től), a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Testvére Király Kálmán. Második felesége Landler Mária, Landler Ernő lánya volt.[7] Lánya Király Júlia közgazdász, 2007-től a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Életpályája
Apja református lelkész volt. A középiskolát a Sárospataki Református Gimnáziumban végezte 1931–1939 között, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán tanult magyar–német szakon, Eötvös-kollégistaként. Eközben állami ösztöndíjjal a berlini egyetemen is tanult. 1944-ben tanári diplomát szerzett.
1945-ig Debrecenben tanított, ezután 1947-ig Budapesten az Országos Köznevelési Tanács volt titkára, majd 1948-ig könyvtáros az Országos Széchényi Könyvtárban. 1948-ban az Eötvös József Collegiumban tanított a kollégium megszűnéséig. 1949-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékén dolgozott docensként. 1957–1959 között a szegedi egyetemen tanított. 1959-ben visszakerült az ELTE-re: a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszéken volt egyetemi tanár, majd tanszékvezető, 1988-ig.
Király István 1953–1956 közt a Csillag folyóiratot szerkesztette, 1962–1969 között a Kortárs, 1970–1989 között pedig a Szovjet Irodalom című folyóiratot. 1970-től haláláig a Világirodalmi lexikon főszerkesztője volt, 1967-től a Magyar életrajzi lexikon szakszerkesztője.
Kutatási területe
Fő kutatási és tanítási téméja Ady Endre volt. Fő műve négy kötetes Ady-monográfiája. Jelentős irodalomtörténeti alkotás korai Mikszáth monográfiája és a kései Kosztolányi monográfia. Komját Aladárról 1960-ban jelent meg tanulmánya a Társadalmi Szemlében (Az első magyar kommunista költő - Komját Aladár költői fejlődése).
Művei
- Mikszáth Kálmán (monográfia, 1952)
- Az első magyar kommunista költő - Komját Aladár költői fejlődése (tanulmány, 1960)
- Világirodalmi Lexikon I-XI. (főszerkesztő, 1970-1989)
- Ady Endre I-II. kötet (monográfia, 1970)
- Hazafiság és forradalmiság (tanulmány, 1974)
- Irodalom és társadalom (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1976)
- Intés az őrzőkhöz. Ady Endre költészete a világháború éveiben (monográfia, 1982)
- Kosztolányi. Vita és vallomás (monográfia, 1986)
- Kultúra és politika (cikkek, interjúk, tanulmányok, elemzések, 1987)
- Útkeresések (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1989)
- Király és Tandori (szerkesztette Zsoldos Sándor, 1996)
Díjai, elismerései
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1963)
- Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
- Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981)
- Németh László-emlékérem (1989)
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07908.htm, Király István, 2017. október 9.
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Babus Antal: A mű védelme megkerült „függeléke” és egyéb, kiadatlan Németh László-levelek – Kiadatlan levelek
Forrás
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
További információk
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kortárs magyar írók
- Értékelés Király István munkásságáról a Tiszatáj 1997. novemberi számában
- Ungvári Tamás: Az életem enciklopédiája. Scolar Kiadó, Bp., 2012.