„Atlasz (hegység)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
22. sor: | 22. sor: | ||
== Részei == |
== Részei == |
||
Marokkóban nyugati része a [[Ríf-Atlasz]] és a [[Magas-Atlasz]], ami közel 800 km hosszan nyúlik el délnyugat-északkelet irányban, az [[Atlanti-óceán]] partjától ([[Agadir]] környéke). Legmagasabb csúcsa a 4167 méter magas [[Toubkal|Dzsebel Túbkal]], a második legmagasabb csúcsa a 4071 méteres [[M'Goun]]. Mindkettő Marokkó délnyugati részén található. A Magas-Atlaszt a kevésbé magas [[Antiatlasz]]tól a [[Sous]], a [[Dadès]] és a [[Todra]] völgye választja el. Az északra fekvő [[Középső-Atlasz]]tól pedig az [[El-Abid]] [[vádi]] és a [[Moulouya]] felső folyásának völgye különíti el. Az Atlasz választó vonalat képez a [[Földközi-tenger]] és az [[Atlanti-óceán]] partjai és a [[Szahara (sivatag)|Szahara]] között. [[Algéria]] északi részén, a hegyvidék mondhatni közepén, két vonulata van: az északi [[Tell-Atlasz]] és a déli [[Szaharai-Atlasz]]. Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, [[Algír]]tól keletre, a vad, szakadékos [[Kabilia|Kabil-földön]] van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a [[Sott-fennsík]]ig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett ''sott'' van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a [[Massif d'Aurès]] (2328 m). A hegység lakói Marokkóban főleg [[berberek]], Algériában pedig [[arabok]]. |
Marokkóban, az Atlasz nyugati része a [[Ríf-Atlasz]] és a [[Magas-Atlasz]], ami közel 800 km hosszan nyúlik el délnyugat-északkelet irányban, az [[Atlanti-óceán]] partjától ([[Agadir]] környéke). Legmagasabb csúcsa a 4167 méter magas [[Toubkal|Dzsebel Túbkal]], a második legmagasabb csúcsa a 4071 méteres [[M'Goun]]. Mindkettő Marokkó délnyugati részén található. A Magas-Atlaszt a kevésbé magas [[Antiatlasz]]tól a [[Sous]], a [[Dadès]] és a [[Todra]] völgye választja el. Az északra fekvő [[Középső-Atlasz]]tól pedig az [[El-Abid]] [[vádi]] és a [[Moulouya]] felső folyásának völgye különíti el. Az Atlasz választó vonalat képez a [[Földközi-tenger]] és az [[Atlanti-óceán]] partjai és a [[Szahara (sivatag)|Szahara]] között. [[Algéria]] északi részén, a hegyvidék mondhatni közepén, két vonulata van: az északi [[Tell-Atlasz]] és a déli [[Szaharai-Atlasz]]. Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, [[Algír]]tól keletre, a vad, szakadékos [[Kabilia|Kabil-földön]] van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a [[Sott-fennsík]]ig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett ''sott'' van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a [[Massif d'Aurès]] (2328 m). A hegység lakói Marokkóban főleg [[berberek]], Algériában pedig [[arabok]]. |
||
== Képek == |
== Képek == |
A lap 2016. május 19., 07:24-kori változata
Atlasz | |
Magas-Atlasz | |
Magasság | 4165 m |
Hely | Marokkó, Algéria, Tunézia |
Hegység | Eurázsiai-hegységrendszer |
Legmagasabb pont | Dzsebel Túbkal (4167 m) |
Típus | üledékes kőzetek |
Hosszúság | 2550 km |
Szélesség | 300 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 31° 03′ 43″, ny. h. 7° 54′ 58″31.061944°N 7.916111°WKoordináták: é. sz. 31° 03′ 43″, ny. h. 7° 54′ 58″31.061944°N 7.916111°W | |
Térkép | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Atlasz témájú médiaállományokat. |
Az Atlasz (arabul جبال الأطلس – Ǧibāl al-Aṭlas, magyarosan Dzsibál al-Atlasz) 2400 kilométer hosszúságban és 300–400 km szélesen elnyúló hegylánc Észak-Afrikában, Marokkó, Algéria és Tunézia területén. Az Alpi-himalájai-hegységrendszer legnyugatibb tagja, az afrikai kontinens egyetlen alpi típusú hegysége. Hozzátartoznak Gibraltár hegyei is. Zömében az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, de variszkuszi, sőt még ősibb kőzetek is előfordulnak területén. Fiatal lánchegység, amely több vonulatból áll.
Geológiája
Az Afrika és Európa között egykor húzódó Tethys-óceánban lerakódott üledékekből gyűrődött fel a krétában és a harmadidőszakban. Földtani felépítés szerint két Atlasz-hegység létezik:
- a Parti-Atlasz az északi, Földközi-tenger menti vonulatokból áll. A fiatalon (oligocén, miocén) takaróredőkbe gyűrődött mezozoós és harmadidőszaki üledékekből ősi (Nagy Kabilia) és fiatal gránitmagok, vulkáni takarók emelkednek ki. A vonulatok között medencék mélyülnek;
- déli vonulatait Szaharai-Atlasz néven foglalják össze. A prekambriumi és variszkuszi kristályos tömegekhez mezozoós üledékek gyűrődtek a krétában és főleg az eocénban. Vonulatainak mai helyzete és magassága a miocén utáni földkéregmozgások hatására alakult ki. A déli lábánál húzódó nagy-szerkezeti vonalat tekintik geológiailag Afrika határának.
Részei
Marokkóban, az Atlasz nyugati része a Ríf-Atlasz és a Magas-Atlasz, ami közel 800 km hosszan nyúlik el délnyugat-északkelet irányban, az Atlanti-óceán partjától (Agadir környéke). Legmagasabb csúcsa a 4167 méter magas Dzsebel Túbkal, a második legmagasabb csúcsa a 4071 méteres M'Goun. Mindkettő Marokkó délnyugati részén található. A Magas-Atlaszt a kevésbé magas Antiatlasztól a Sous, a Dadès és a Todra völgye választja el. Az északra fekvő Középső-Atlasztól pedig az El-Abid vádi és a Moulouya felső folyásának völgye különíti el. Az Atlasz választó vonalat képez a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partjai és a Szahara között. Algéria északi részén, a hegyvidék mondhatni közepén, két vonulata van: az északi Tell-Atlasz és a déli Szaharai-Atlasz. Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, Algírtól keletre, a vad, szakadékos Kabil-földön van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a Sott-fennsíkig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett sott van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a Massif d'Aurès (2328 m). A hegység lakói Marokkóban főleg berberek, Algériában pedig arabok.
Képek
-
A Dzsebel Túbkal, az Atlasz legmagasabb csúcsa
-
Berber falu Marokkóban, a Magas-Atlaszban, Imlil völgyben
Források
- Magyar Larousse : Enciklopédikus szótár I. (A–Gy). Főszerk. Bakos Ferenc, Szávai János. Budapest: Akadémiai. 1991. 182. o. ISBN 963-05-5857-2
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 489. o. ISBN 963-05-6612-5
- Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 552. o. ISBN 963-05-6800-4
- Ezerarcú világunk. Afrika 40.o. Duna Könyvkiadó 1994. ISBN 963-7961-34-8