„Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor: 9. sor:
| főegyházmegye = Kalocsa-Kecskeméti
| főegyházmegye = Kalocsa-Kecskeméti
| metropolita körzet =
| metropolita körzet =
| főesperességek =
| főesperességek = 4
| esperességek =
| esperességek = 10
| terület =
| terület =
| teljes lakosság =
| teljes lakosság =

A lap 2015. december 23., 13:25-kori változata

Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye
(Archidioecesis Colocensis-Kecskemetensis)
Elhelyezkedés
OrszágMagyarország
FőegyházmegyeKalocsa-Kecskeméti
Főesperesi körzetek4
Esperesi körzetek10
é. sz. 46° 31′ 60″, k. h. 18° 59′ 08″
Statisztikai adatok
Terület8372 km²
Lakosság
Teljes523 793
Egyházmegyéhez tartozók360 317
További jellemzők
Egyházrómai katolikus
Rítuslatin
Alapítás ideje1000
AlapítóI. István
SzékesegyházNagyboldogasszony érseki főszékesegyház
Vezetése
Térkép
Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye
Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye
Honlap
Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye weboldala
Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye témájú médiaállományokat.
A Nagyboldogasszony érseki főszékesegyház
Az érseki palota és a Nagyboldogasszony-főszékesegyház
Urunk Mennybemenetele-társszékesegyház

A kalocsai érsekség, hivatalos nevén Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye egyike az I. István által alapított egyházmegyéknek. Kezdetektől fogva érsekség volt ámbár az Esztergomi érsekség mind a mai napig megőrizte a vele szembeni előnyeit. Jelenlegi főpásztora dr. Bábel Balázs.

A Kalocsai Érsekség a második legmagasabb rangú egyházmegye Magyarországon.

Neve

Több névváltoztatáson is átment:

  • Neve eleinte Kalocsai Érsekség.
  • Később mikor Bács is érseki székhely lett, neve Kalocsa-Bácsi Érsekségre változott
  • A török uralom idején elpusztult Bács városa és újra a Kalocsai Érsekség nevet használták, de hivatalosan megmaradt a Kalocsa-Bácsi Érsekség név
  • A kiegyezéskor hivatalosan is Kalocsai Érsekség lett a név.
  • A trianoni békeszerződés után a Magyarországon maradt részek neve újra Kalocsa-Bácsi Érsekség lett, illetve az elszakított területek neve Bácsi Apostoli Közigazgatás melynek székhelye Szabadka volt.
  • Ez az állapot megváltozott, mikor 1968. január 25-ban az elszakított területek helyén megszervezték az új püspökséget a Szabadkai Egyházmegyét.
  • 1993-ban II. János Pál pápa rendezte a magyarországi helyzetet is. Ekkor lett a Kalocsa-Bácsi Érsekségből Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, melynek társszékhelye Kecskemét lett.

Története

A kalocsai érseki tartomány a 18. század elején

Jelenlegi püspöke

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek Gyón, 1950október 18. (73 éves) koadjuktor püspöknek kinevezve: 1999. február 24.
Megyés püspök: 1999. június 25.

Érsekek

A Kalocsai Érsekség területi beosztása

Az érsekség területe négy főesperességre oszlik:

Főszékesegyházi főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

  • Kalocsai Esperesség
  • Keceli Esperesség

Bácsi Főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

  • Bácsalmási Esperesség
  • Jánoshalmi Esperesség

Bodrogi Főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

  • Bajai Esperesség
  • Hajósi Esperesség

Kiskunsági Főesperesség

Területe négy esperességre oszlik:

  • Kecskeméti Esperesség
  • Félegyházi Esperesség
  • Majsai Esperesség
  • Solti Esperesség

Kapcsolódó szócikkek