„Esterházy Miklós (1765–1833)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Külső hivatkozások → További információk AWB |
|||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
Rendkívül művelt főúr volt, mielőtt katonai szolgálatba lépett volna, körbeutazta [[Európa|Európát]], járt [[Anglia|Angliában]], [[Franciaország]]ban és [[Itália|Itáliában]]. [[Kismarton]]i zenekara élén [[1795]]-ben [[Joseph Haydn]], majd [[Johann Nepomuk Hummel|J. N. Hummel]] állt. A kismartoni kastélyon is gyökeres felújítást hajtott végre: ő építtette meg a Haydn-termet. [[Charles Moreau]] tervezte a kismartoni kastély klasszikus stílusú átépítését, valamint egy operaházzal és galériával történő kibővítését is. A [[barokk]] kertet angol tájkertté építették át. Részt vett építési tervekben [[Bécs]]ben is (Várszínház, Bécsi Színház). Gazdag képtárat hagyott hátra, amit [[1871]]-ben vásárolt meg a [[Magyar Tudományos Akadémia]], ez lett az alapja a későbbi [[Szépművészeti Múzeum]]nak. |
Rendkívül művelt főúr volt, mielőtt katonai szolgálatba lépett volna, körbeutazta [[Európa|Európát]], járt [[Anglia|Angliában]], [[Franciaország]]ban és [[Itália|Itáliában]]. [[Kismarton]]i zenekara élén [[1795]]-ben [[Joseph Haydn]], majd [[Johann Nepomuk Hummel|J. N. Hummel]] állt. A kismartoni kastélyon is gyökeres felújítást hajtott végre: ő építtette meg a Haydn-termet. [[Charles Moreau]] tervezte a kismartoni kastély klasszikus stílusú átépítését, valamint egy operaházzal és galériával történő kibővítését is. A [[barokk]] kertet angol tájkertté építették át. Részt vett építési tervekben [[Bécs]]ben is (Várszínház, Bécsi Színház). Gazdag képtárat hagyott hátra, amit [[1871]]-ben vásárolt meg a [[Magyar Tudományos Akadémia]], ez lett az alapja a későbbi [[Szépművészeti Múzeum]]nak. |
||
==További információk== |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
* [http://www.esterhazy.at/hu/kultur/NikolausII.htm Esterházy Miklós] |
* [http://www.esterhazy.at/hu/kultur/NikolausII.htm Esterházy Miklós] |
||
A lap 2014. május 11., 19:52-kori változata
Esterházy Miklós birodalmi herceg (Bécs, 1765. december 12. – Como, 1833. november 25.) az Esterházy család tagja, táborszernagy és műgyűjtő, Esterházy Antal tábornok (1738–1794) fia, a „pompakedvelő” Esterházy Miklós (1714–1790) unokája. Maria Josefa Hermenegilde von Liechtenstein hercegnőt vette feleségül.
Élete
Az Esterházy birtokok hitbizományát rendkívül fiatalon, 29 évesen elnyerte (1794-1833). Pályafutását katonaként kezdte II. József idején a birodalom hadseregében. 1791-ben a nemesi testőrség kapitánya lett. 1792-ben II. Ferenc császár koronázóküldöttségének tagjaként szerepelt. 1794-ben ezredessé, 1796-ban pedig tábornokká nevezték ki a császári hadseregben. A napóleoni háborúk idején végig a császári hadseregben szolgált. 1797-ben saját költségén szerelt fel egy önkéntes ezredet. 1804-ben megszerezte az edelstetteni (birodalmi hercegi rangú) grófságot Bajorországban, és ezzel elnyerte a birodalmi herceg címet is. 1809-ben Napóleon őt akarta Magyarország királyává koronáztatni, ezt azonban a Habsburgokhoz lojális herceg nem fogadta el. 1817-ben a császári hadsereg táborszernagya lett. Az Aranygyapjas rend lovagja és a Szent István-rend nagykeresztese.
Mecénás
Rendkívül művelt főúr volt, mielőtt katonai szolgálatba lépett volna, körbeutazta Európát, járt Angliában, Franciaországban és Itáliában. Kismartoni zenekara élén 1795-ben Joseph Haydn, majd J. N. Hummel állt. A kismartoni kastélyon is gyökeres felújítást hajtott végre: ő építtette meg a Haydn-termet. Charles Moreau tervezte a kismartoni kastély klasszikus stílusú átépítését, valamint egy operaházzal és galériával történő kibővítését is. A barokk kertet angol tájkertté építették át. Részt vett építési tervekben Bécsben is (Várszínház, Bécsi Színház). Gazdag képtárat hagyott hátra, amit 1871-ben vásárolt meg a Magyar Tudományos Akadémia, ez lett az alapja a későbbi Szépművészeti Múzeumnak.
