„Óasszír és hettita ékjelek listája” változatai közötti eltérés

	hettita ékírás
	egy korai nyelvemlék
	egy korai nyelvemlék
Típus	szótagírás ékírás
Nyelvek	hettita
Időszak	i. e. 2. évezred
Állapot	kihalt
Felmenő írásrendszerek	sumer; akkád; óbabiloni; óasszír
Rokon írásrendszerek	újasszír
Leszármazott írásrendszerek	ugariti, föníciai
Unicode-tartomány	U+12000 – U+12500
	A Wikimédia Commons tartalmaz hettita ékírás témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. április 8., 22:36-kori változata

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a cikkben az ékjelek eddigi legteljesebb listája alapján a hettita nyelvre alkalmazott ékírásos jelkészlet ismert, vagy feltételezett hangértékű szótagjelei találhatók. A determinatívumként, ideogrammaként használt, vagy ismeretlen hangértékű jeleket lásd a teljes listában. Az ékjelek csoportosítása is ennek – a második oszlopban közölt sorszámai – alapján történt. Borger az ékjeleket az „AŠ” (vízszintes jel) előfordulása és használata, a „DIŠ” (függőleges ékjel), a „GE₂₃” (45°-ban elforgatott ékjel) és „U” (nagy ékjel) alapján rendezte csoportokba.

Rövidítések:

MZL = Mesopotamisches Zeichenlexikon, Borger, 2004.
ŠL = P. Anton Deimel Šumerisches Lexikon, 1928.
aBZL = Altbabylonische Zeichenliste der Sumerisch-literarischen Texte sorszámai
HeZL = Hethitisches Zeichenlexikon
Æ = René Labat Akkád epigráfia, 1947.

A táblázatban csak a sumer és hettita átírás szerepel.

A hettita ékírás az óasszír ékírás közvetlen átvételével született. Körülbelül 600 jelet használtak, amelynek mintegy fele szótagjel, a másik fele pedig logogram vagy determinatívum. Az átírásban a szótagjeleket dőlt kisbetűvel, az akkád eredetű logogramokat dőlt nagybetűvel, a sumer eredetűeket álló nagybetűvel írjuk át. Az ismeretlen hangértékű szótagjeleket szintén az akkád vagy sumer eredet szerint hangzósítjuk.

Az átírás az adott szóban elfoglalt hely szerint változhat. Így például a sumer GI (𒄁 determinatívum helyzetben ^GI, az akkád eredetű qe₃-ru-ub szóban QÈ, csakúgy mint a „közel” jelentésű elöljárószóban, hettita szótagjelként pedig -gi- vagy -ge-. A magyar folyószövegben alkalmazott magyaros átírásra vonatkozó érvényes irányelv a Wikipédia:Hettita nevek átírása. A jelformák az óasszír kereskedelmi dokumentumokban az eredeti sumer–akkád verziók kurzivált, helyenként egyszerűsített változatai. A hettiták néhány kivétellel ezeket változatlanul átvették, majd történelmük során néhány jel tovább változott, egyszerűsödött.

Az MZL sorszámai szerinti lista

AŠ

óasszír	óhettita	közép- és klasszikus	késői	MZL	ŠL	aBZL	HeZL	Æ		sumer	hettita	unicode	megjegyzés
𒀸	𒀸			1	001	001	1			AŠ	aš	U+12038
𒄬	𒄬			3	002	007	2			ḪAL	ḫal	U+1212C
𒁁	–	–	–	4	002a	002	-			EŠ₆	3 (szám)	U+12401	"3"
𒁄	𒁄			5	009	003	4			BAL	bal, pal	U+12044
𒄈	𒄈	𒄈		6	010	008	6			UL₄		U+12108
𒋻	𒋻	𒋻	𒋻	9	012	231	7			TAR	tar, ḫaš	U+122FB
𒀭	𒀭			10	013	009	8			DINGIR (DIĜIR, AN)	an	U+1202D
𒀸𒋩	𒀸𒋩			11	014	–	–			AŠ.SUR		U+12038+U122E9
𒈮	𒈮	–	–	12	003	012	22			MUG		U+1222E
𒁀	𒁀	𒁀		14	005	303	205			BA	ba (pá)	U+12040
𒍪	𒍪	𒍪		15	006	304	209			ZU.GÍN	zu	U+1236A
𒋢	𒋢	𒋢		16	007	305	213			SU		U+122E2
𒊿	𒊿			17	008	306	230			ŠEN		U+122BF
𒀴	𒀴			18	050	016	16			AR₂	ardu	U+12034
𒌚	𒌗			20	052	334	84			ITI		U+12317
𒋚	𒋚	𒋚		22–23		053	004	-		ŠAḪ	šaḫ	U+122DA
𒅗	𒅗	𒅗		24	015	312	133			KA	ka	U+12157
𒌷	𒌷	𒌷		71	038	181	229			URU		U+12337
𒇷	𒇷	𒇷		85	059	381	343			LI, LE	li, le	U+121F7
𒌅	𒌅			86	058	382	346			TU	tu (dú)	U+12305
𒋽	𒋽	–	–	88	058	283	315			GUR₈		U+122FD
𒆷	𒆷	𒆷		89	055	177	95			LA	la	U+121B7
𒀳	𒀳	𒀳		90	056	005	9			APIN		U+12033
𒈤	𒈤	𒈤	𒈤	91	057	006	10			MAḪ	maḫ	U+12224
𒉽	𒉽	𒉽	–	92	060	249	256-1			KUR₂		U+1227D
𒉽𒄬	𒉽𒄬	𒉽𒄬	–	93	–	–	256-2			PUŠ₂		U+1227D–U+1212C
𒉽𒉽	𒉽𒉽	𒉽𒉽	–	94	–	264	257			BULUG₃, DIM₄		2×U+1227D
𒉽𒅖	𒉽𒅖	𒉽𒅖	–	95	–	–	–			PA₆		U+1227D–U+12156
𒉽𒂊	𒉽𒂊	𒉽𒂊	–	96	–	–	–			PA₆		U+1227D–U+1208A
𒈬	𒈬			98	061	020	17			MU		U+1222C
𒋡	𒋡	𒋡		99	062	269	21			SÁL	ka₄, qa, ga₅	U+122E1
𒄃	𒄃	–	–	105	067	250	258			GI		U+12103
𒋺	𒋺	–	–	106	063d	058	227			KID₂		U+122FA
𒈾	𒈾			110	070	024	15			NA	na	U+1223E
𒊒	𒊒	𒊒		111	068	060	43			RU	ru	U+12292
𒉡	𒉡			112	075	019	11			NU	nu	U+12261
𒁁	𒁁			113	069	025	13			BAD, BE	pát/pád, pít/píd, pé, pí	U+12041
𒋓	𒋓			115	071	028	5			ŠIR, SIR₄	šir	U+122D3
𒆰	𒆰	𒆰		117	072	026	12			KUL	kul	U+121B0
𒋾	𒋾			118	073	023	37			TI, TÁL	ti, di₃	U+122FE
𒁷	𒁷			119	465	361	330			DIN, TIN	tin, tén (tan_x)	U+12077
𒈦	𒈦		𒈦	120	074	029	20			MAŠ	pár, bar, maš	U+12226
𒁇	𒁇			121		057				BAR, MAŠ		U+12047
𒑏	–	–	–	122		029				BAN₂		U+1244F
𒀝	𒀝	𒀝		127	097	052	81			AG, AK	ag/ak/aq	U+1201D
𒀞	𒀞	𒀞		129	098	053	82			AG×ERIN₂		U+1201E
𒈧	𒈧			130	076	031	38			MAŠ₂		U+12227
𒆲	𒆲	𒆲	𒆲	131	077	032	35			KUN		U+121B2
𒄷	𒄷			132	078	034	24			ḪU, MUŠEN	ḫu	U+12137
𒉆	𒉆			134	079	042	39			NAM		U+12246
𒅅	𒅅	𒅅		136	080	061	67			IG)	ig/ik/iq, eg/ek/eq	U+12145
𒄷	𒄷𒄭			137	081	035	26			MUD	(mut)	U+12137–U+1212D
𒋥	𒋥			139	083	038	29			ŠĪTA (RAD)	rad/rat	U+122E5
𒍣	𒍣			140	084	041	33			ZI	zi, ze	U+12363
𒄀	𒄀	𒄀		141	085	040	30			GI	gi/ge	U+12100
–	𒄁			141	085n2(v)	-	31				gi×e	U+12101	hettita és hurri, utóbbiban ge_e
𒊑	𒊑			142	086	039	32			RI	ri, re, tal/dal	U+12291
𒉣	𒉣	𒉣	𒉣	143	087	047	36			NUN		U+12263
𒆏	𒆏 vagy 𒄸			148	088	226	49			KAB	kab/kap, gáb/gáp	U+1218F
𒄽	𒄽			150	089	446	50			ḪUB	ḫub/ḫup	U+1213D
𒋩	𒋩			151	101	056	42			SUR (ŠUR)	šur	U+122E9
𒈹	𒈹			153	103v	044	41			INNIN	ištar	U+12239
𒈺	𒈺			154	103a	046	27			SE₂₄, ŠE₁₂, SED₂		U+1223A
𒃰	𒃰	𒃰		157	090	299	173			GAD(A)	gad/kat/kad/gat	U+120F0
–	𒌢	𒌢	–	160	092b	301	166			UMBIN		U+12322
–	𒋒	–	–	162	093	302	85			ŠINIG		U+122D2
𒂗	𒂗	𒂗	𒂗	164	099	062	40			EN, ENSI		U+12097
𒂘	𒂘	–	–	165	054	063	274			BURU₁₄, BAR₈		U+12098
𒁰	𒁰			166	100+073x	365	71			DAR₂	b/pir	U+120F0
𒁴	𒁴	𒁴 167		094	014	14			DIM	dim/tim	U+12074
𒁵	𒁵	𒁵			168	095; 095v	015	18			MUN		U+12075
𒁑	–	–	–	169	096	018	–			BULUG		U+12051
𒋭	𒋭	𒋭		170	109	124	170			LAL₃		U+122ED
𒆯	𒆯	𒆯		171	110	070	184			KU₇		U+121AF
𒊓	𒊓	𒊓		172	104	147	200			SA		U+12293
𒀿	𒀿	𒀿		173	104/6	443	80			AŠGAB		U+1203F
𒃷	𒃷			174	105	106	61			GÁN	gán/kán	U+120F7
𒄘	𒄘	𒄘		176	106	089	201			GU₂		U+12118
𒄙	𒄙	𒄙		178	108	088	202			DUR	dur/túr	U+12119
𒄥	𒄥	𒄥			180	111	092	185			GUR	gur/kúr	U+12125
𒋛	𒋛	𒋛	𒋛	181	112	164	(28;86)			SI	ši, šé	U+122DB
𒁯	𒁯			183	113	037	83			DAR		U+1206F
𒊕	𒊕	𒊕		184	115	309	192			SAG, SUR₁₄, ZARAḪ	šag/šak/šaq, riš	U+12295
𒈣	𒈣			201	122	050	87			MA₂		U+12223
𒍚	𒍚			203	122b	054	23			UZ₃		U+1235A
–	􀀀			–	–	-	-					U+100000

TAB (két AŠ)

óasszír	óhettita	közép- és klasszikus	késői	MZL	ŠL	aBZL	HeZL	Æ	sumer	hettita	unicode	megjegyzés
𒋰	𒋰			209	124	109	90		TAB	tap/tab	U+122F0	"2"
𒐻	–	–	–	210	124a	–	–		EŠ₂₁		U+1243B	"3"
𒃾	𒃾			212	210	077	131		GEŠTIN	wi₅	U+120FE
𒐂	𒋰𒋰			215	124/42	110	–		LIMMU₂		U+12402	"4"
𒐃	–	–	–	216	128	125b	–		IA₇		U+12403	"5"
𒐄	–	–	–	217	125c	–	–		AŠ₄		U+12404	"6"
𒐅	–	–	–	218	125d	–	–		IMIN₂		U+12405	"7"
𒐆	–	–	–	219	125e	–	–		USSU₂		U+12406	"8"
𒐇	–	–	–	220	125f	–	–		ILIMMU₂		U+12407	"9"
𒋳	𒋳			221	126	122	91		TAG		U+122F3
𒆍	𒆍	𒆍		222	133	175	167		KA₂		U+1218D
𒀊	𒀊	𒀊		223	128	125	97		AB	ap/ab	U+1200A
–	𒍏			230	132	111	109		URUDU		U+1234F
𒀔	𒀔			232	195	129	–		UNU, ERI₁₁		U+12014
𒌝	𒌝			238	134	113	98		UM	um	U+1231D
𒍐	–	–	–	239	132n1	–	109		URUDU×U		U+12350
𒁾	𒁾	𒁾		242	138	112b	99		DUB	tub/tup	U+1207E
–	􀀁	–	–	–	–						U+100001
–	􀀂	–	–	–	–						U+100002
–	􀀃	–	–	–	–						U+100003
–	􀀄	–	–	–	–						U+100004
–	􀀅	–	–	–	–						U+100005
𒀮	𒀮			246	129	-	100		NAB	nab/nap	U+1202E
𒀯	𒀯			247	129a	010	101		MUL		U+1202F
𒋫	𒋫	𒋫		248	139	123	160		TA	ta, da₂	U+122EB
𒋭	𒋭	𒋭		250	141	–	–		TA×ḪI		U+122ED
𒄿	𒄿			252	142	192	217		I(.A)	i, ya	U+1213F
𒃶	𒃶	𒃶		253	143	120	113		GAN, ḪÉ	ḫé (ḫí)	U+120F6
𒌉	𒌉	𒌉		255	144	393	237		TUR		U+12309
𒀜	𒀜	𒀜		258	145	132	105		AD	ad/at	U+1201C
𒍢	𒍢			259	147	126	108		ZI₂	zé (zí)	U+12362
–	𒅀			260	142a	193	218		IA	ya	U+12140
𒅔	𒅔			261	148	386	354		IN	in (en₆)	U+12154
–	𒊐			262	149	221b	–		RAB		U+12290
𒈗	𒈗			266	151	221a	115		LUGAL		U+12217
𒈢	𒈢			270	146	218	219		ḪAḪŠUR		U+12222
𒂡	–	–	–	271–272	152(8b)	–	106		EZEN		U+120A1
𒂦	𒂦	𒂦		275	152_8	153	114		BAD₃		U+120A6
𒀜𒊺	􀀉	–	–	282	152_9n	-	107		EZEN₄	ezen×še	U+100009
𒋧	𒋧			292	164	388	350		SUM		U+122E7
𒉀	𒉀	𒉀	𒉀	293	165	377	352		NAGA		U+12240
𒊋	𒊋			295	131a	–	94		NIB		U+1228B
𒊌	𒊌	𒊌	𒊌	296	130	179	93		UG	ug/uk/uq	U+1228C
𒊍	𒊍	𒊍	𒊍	297	131	180	92		AZ	az	U+1228D
𒂃	𒂃			298	167	141	164		GAB		U+12083
𒃮	𒃮										U+120EE
𒂃	𒂃										U+12083
𒂔	𒂔			300	168	115	–		EDIM_x		U+12094
𒈭	𒈭	𒈭		301	169	142	171		TAḪ/DAḪ (MU)	taḫ/daḫ, túḫ	U+1222D
𒆜	𒆜			302	166	271	259		KASKAL		U+1219C
𒄠	𒄠			309	170	119	118		AM		U+12120
𒂔	𒂔			309	170	119	118		AM		U+12094
𒍜	𒍜			311	171	134	203		UZU		U+1235C
–	𒉋	𒉋		312	173	117	172		BIL₂	píl/bíl, (pél)	U+1224B
𒉈	𒉈			313	172	116	169		NE	ne (ni₅)	U+12248
𒉒	𒉒	𒉒		316	176	135	119		NINDA₂		U+12252
𒉓	𒉓			320	178aa	-	103		ŠÁM	šám	U+12253
𒉙	𒉙			324	181v	–	104		AZU		U+12259
𒉘	𒉘			326	183	136	121		AG₂		U+12258
𒉚	𒉚			333	187v5	–	–		NINDA₂×ŠE		U+1225A
𒉛	–	–	–	333	187v1	–	–		NINDA₂×ŠE.A.AN		U+1225B
𒃴	–	–	–	338	190kv	–	–		GALAM		U+120F4
𒄣	𒄣			339	191	138	120		KUM	kum (gum)	U+12123
𒄤	𒄤			340	192	139	122		GAZ (KUM×ŠE)	gaz	U+12124
𒌫	𒌫	𒌫		341	203	072	124		ÚR	úr	U+1232B
𒅋	𒅋	𒅋		348	205	78	117		IL		U+1214B
𒁺	𒁺	𒁺		350	206	064; 197	128		DU	du	U+1207A
𒁻	𒁻			350	206a	–	–		LAḪ₄, DU		U+1207B
𒁽	𒁽	𒁽		352	202	066	129		KAŠ₄		U+1207D
𒀲	𒀲			353	208	292	302		ANŠE		U+12032
𒌈	𒌈			354	207	075	125		ÍB, TU₄	tum/dum (tu₄)	U+12308
𒂕	𒂕			356	209	076	126		EGIR		U+12095
𒅖	𒅖			357	212	162	151		KUŠ₇, SAḪAR	iš, eš₁₅, mil/mel	U+12156
𒁉	𒁉			358	214	079	153		BI, KAŠ	pí/bi, pé/be, kaš/gaš	U+12049
𒁃	–	–	–	–	–	–	–				U+12043
𒋆	𒋆			362	215	083	154		ŠIM		U+122C6
𒋋	𒋋	–	–	373	225	085	163		BAPPIR		U+122CB
–	𒄒			378	296n2	274	260		KIB	kib/kip	U+12112	ősi jel, LAK 276.
𒆕	𒆕			379	230	260	75		DU₂		U+12195
𒉌	𒉌	𒉌		380	231	261	72		NI	ni, né	U+1224C
–	𒉍			(380) 231n2(v)	-	76				ni×e	U+1224D	hettita és hurrita, utóbbi né_é
𒍑	𒍑			381	211	068	132		UŠ, ÚS	uš	U+12351
𒂷	𒂷			387	233	093	56		GA₂		U+120B7
𒂼	𒂼			392	237	094	57		AMA	eme₄	U+120BC
𒃢	𒃢	𒃢		408	252	097	54		SILA₄		U+120E2
𒃡	𒃡			411	255	099	58		UR₃		U+120E1
𒃥	𒃥			418	261	100	59		ARAḪ₂, ESAG₂		U+120E5
𒃌	𒃌			431	278	105	60		GALGA		U+120CC
𒆦	𒆦	𒆦		435	249	161	228		KISAL		U+121A6
𒅕	𒅕			437	232	263	77		IR (GAG-gunû)	ir, er	U+12155
𒁖	𒁖	𒁖		438	280	168	243		DAG	tág/ták/táq, dag/dak/daq	U+12056
𒁤	𒁤			441	282	–	232+280		LAḪTA		U+12064
𒁟	𒁟			452	289	–	188+281		UTUL₅		U+1205F
𒁛	𒁛	𒁛		455	291	171	–		UBUR		U+1205B
𒁗	𒁗			461	294b	–	190+285		DAG.KISIM₅		U+12057
𒉺	𒉺			464	295	143	174		PA	pa, ḫad/ḫat	U+1227A
𒉽	𒉺𒁽	𒉺𒁽		464	295	143	176		MAŠKIM		U+1227A–U+1207D
𒑐	–	–	–	465	295	143	–		BANMIN	pa	U+12450
𒄑	𒄑			469	296	160	178		GIŠ	ez, iz, niš	U+12111
𒄞	𒄞			472	297	118	157		GU₄		U+1211E
𒀠	𒀠	𒀠		474	298	108	183		AL	al	U+12020
𒀦	–	–	–	481	303	–	–		AL×KI		U+12026
𒈥	𒈥			483	307	144	191		MAR	mar	U+12225
𒆤	𒆤			484	313	163	194		KID		U+121A4
𒋃	𒋃	𒋃		485	314	–	231		ŠID		U+122C3
𒉠	–	–	–	485	337xx	–	–		SAG₅		U+12260
𒈩	𒈩			486	314	112a	112		MES	miš	U+12229
𒌑	𒌑			490	318	146	195		U₂	ú, šam	U+12311
𒂵	𒂵			491	319	201	159		GA	ga	U+120B5
𒅍	𒅍			493	320	204	161		IL₂		U+1214D
𒈛	𒈛	𒈛		494	321	196	198		LUḪ	luḫ	U+1221B
𒂍	𒂍	𒂍		495	324	107	199		E₂		U+1208D
𒆗	𒆗	𒆗		496	322	176	196	-	KAL(A/AG)	kal/gal₉, dan/tan	U+12197
𒂊	𒂊	𒂊		498	308	167	187		E		U+1208A
𒂁	𒂁			499	309	080	162		DUG		U+12081
𒌦	𒌦	𒌦		500	312	169	–		KALAM		U+12326
–	𒌧			501	312	169	197		UN	un	U+12327
𒉪	𒉪			502	325	148	204		NIR (NUN)	nir (nár)	U+1226A
𒄧	𒄧			503	310	145	193		GURUN		U+12127
𒌒	𒌒			504	306	288	152		UB	up/ub	U+12312

EŠ₁₆ (három AŠ)

óasszír	óhettita	közép- és klasszikus	késői	MZL	ŠL	aBZL	HeZL	sumer	hettita	unicode
𒀼	–	–	–	505	325a	–	–	EŠ₁₆		U+1203C
𒊏	𒊏	𒊏	𒊏	511	328	192	233	RA	ra	U+1228F
𒊬	𒊬	𒊬	𒊬	541	331e, 152iv	385	353	SAR, SAKAR, MÚ, KIRI₆	šar (šir₉)	U+122AC
𒃼	𒃼	𒃼	𒃼	543	333	209	240	GÀR (QAR)	gàr/kàr	U+120FC
𒀾	𒀾	𒀾	𒀾	548	339	211	241	AŠ₂		U+1203E
𒃲	𒃲	𒃲	𒃲	553	343	213	242	GAL	gal/kál	U+120F2
𒁈	𒁈	𒁈	𒁈	554	344	217	235	BAR₂	par₂, bar	U+12048
𒄫	𒄫	𒄫	𒄫	558	346	222	244A	GIR (ḪA-gunû), ḪA₆	gir/kir, piš/paš, púš, biš	U+1212B
𒁓	𒁓	𒁓	𒁓	559	349	223	245	BUR (NÍG-gunû)	bur/pur	U+12053
𒀉	𒀉	𒀉	𒀉	560	334	230	215	Á, TI₈	id/it, ed/et	U+12009
𒁕	𒁕	𒁕	𒁕	561	335	229	214	DA, TÁ	da/tá	U+12055
𒁆	𒁆	𒁆	𒁆	565	352	195	225	DUB₂	tur₂, tur	U+12046
𒁆	𒂀	𒂀	𒂀	565	352	082	–	DUB₂	tur₂, tur	U+12080
𒊭	𒊭	𒊭	𒊭	566	353	203	158	ŠA	ša	U+122AD
–	􀀊	–	–	570	–	–	351	KA₅	ka₅, lul, nar	U+10000A

GE₂₃ (DIŠ-tenû)

óasszír	óhettita	közép- és klasszikus	késői	MZL	ŠL	aBZL	HeZL	sumer	hettita	unicode	megjegyzés
𒀹	𒀹	𒀹	𒀹	575	360	–	–	GE₂₃		U+12039
𒆳	𒆳	𒆳	𒆳	578	366	369	329	KUR	KUR, kur	U+121B3
𒊺	𒊺	𒊺	𒊺	579	367	378	338	ŠE	še	U+122BA
𒁍	𒁍	𒁍	𒁍	580	371	265	339	BU (GÍD)	pu, bu (gít)	U+1204D
–	𒊻	𒊻	𒊻	(583)			340	UZ	uz	U+122BB
𒌁	𒌁	𒌁	𒌁	587	375	380	344	TIR	tir, ter	U+12301
𒋼	𒋼	𒋼	𒋼	589	376	289	249	TE	te (ti₇, de₄)	U+122FC	TEMEN, TEN, MUL₂, TEĜ₃
𒋼𒀀	𒋼𒀀	𒋼𒀀	𒋼𒀀	590	376x	290	250	KAR	kar (kir₈)	U+122FC–U+12000
𒇺	𒇺	𒇺	𒇺	591	377	232	286	LIŠ	liš, li₁₂	U+121FA
𒑢	𒑢	𒑢	𒑢	594	378an	-	-	1/4 (szám, Kültepe)		U+12462	"1/4"
𒆚	𒆚	𒆚	𒆚	595	406v2	-	-	KAM, variáció		U+1219A	lásd MZL 640.
𒉿	𒉿	𒉿	𒉿	598	383	370	317	PI	wa	U+1227F
	𒊁	𒊁	𒊁		383n2(v)	-	318		pi×ab	U+12281	hurrita wa_ap
	𒊅	𒊅	𒊅		383n3(v)	-	319		pi×i	U+12285	hurri wi_i
	𒊂	𒊂	𒊂		383n4(v)	-	320		pi×bi	U+12282	hurri wi_pi
	𒊈	𒊈	𒊈		–	-	321		pi×ú	U+12288	hurri wu_ú
	𒊄	𒊄	𒊄		383n5(v)	-	322		pi×e	U+12284	hurri we_e
	𒊃	𒊃	𒊃		383n7(v)	-	324		pi×bu	U+12283	hurri wu_pu
	𒊇	𒊇	𒊇		383n8(v)	-	323		pi×u	U+12287	hurri wu_u
	𒊆	𒊆	𒊆		383n9(v)	-	325		pi×ib	U+12286	hurri wi_ip
	𒊀	𒊀	𒊀		383n10(v)	-	326		pi×a	U+12280	hurri wa_a
𒀖	𒀖	𒀖	𒀖	615	694+420	-	–	NUNUZ.AB₂		U+12016
𒑡	𒑡	𒑡	𒑡	630	395an	-	-	1/6 (szám, Kültepe)		U+12461	"1/6"
𒄭	𒄭	𒄭	𒄭	631	396	277	335	ḪI	ḫi, ḫe	U+1212D
𒀪	𒀪	𒀪	𒀪	635	397	–	332	KAZ₈		U+1202A
𒄴	𒄴	𒄴	𒄴	636	398	280	332	AḪ, UḪ	aḫ, eḫ, iḫ, uḫ	U+12134
𒈨	𒄴𒈨	𒄴𒈨	𒄴𒈨	639	398_72	-	-	U	u	U+12134–U+12228–U+1230B
𒄰	𒄰	𒄰	𒄰	640	406v1	279	355	KAM	kam/gám	U+12130	595. KAM (ḪI×BAD)
𒀺	–	–	–	647	361	–	–	GE₂₂		U+1203A
𒌋	𒌋	𒌋	𒌋	661	411	337	261	U/BÚR	10 (szám)	U+1230B	"10"
𒌋𒁹	𒌋𒁹	𒌋𒁹	𒌋𒁹	(661)			287	U.DIŠ	11 (szám)	U+1230B–U+12079	"11"
𒌋𒈬	𒌋𒈬	𒌋𒈬	𒌋𒈬	665	415	340	17/264	UDUN (U.MU)	mu	U+1230B–U+1222C
𒁯	𒁯	𒁯	𒁯	670	418	–	263	AŠDAR	ištar	U+1206F
𒆧	𒆧	𒆧	𒆧	678	425	291a	273	KIŠ	kiš	U+121A7
–	􀀈	–	–	680	426a	-	284		áb×a	U+100008
𒄢	𒄢	𒄢	𒄢	682	429	343	271	GUL	gul/kúl	U+12122
𒁶	𒁶	𒁶	𒁶	686	440	67	165	GIM, DIM₂		U+12076
–	􀀇	–	–	687	–	–	283	KISIM₅×Ú.MAŠ		U+100007
𒇴	𒇴	𒇴	𒇴	693	435	244	306	LAM	lam	U+121F4
–	􀀆	–	–	697	438n	-	276	AMAR×KU₆	amar×kug	U+100006
–	𒌌	𒌌	𒌌	698	441	344	275	UL (DU₇)	ul	U+1230C
𒂂	𒂂	𒂂	𒂂	704	445	349	268	DUGUD		U+12082
𒌋𒌋	𒌋𒌋	𒌋𒌋	𒌋𒌋	708	471	363	296	MAN	man	U+1230B–U+1230B	"20"; U+1240F 𒐏
𒌍	𒌍 vagy 𒐏	𒌍 𒐏	𒌍 𒐏	711	472	366	331	EŠ, ÚŠU	eš (iš) 30 (szám)	U+1230D / U+1240F	"30"
𒐏	𒐏	𒐏	𒐏	712	473	374	335	NIMIN	40 (szám)	U+1240F	"40"
𒐐	𒐐	𒐐	𒐐	714	475	376	-	NINNU	50 (szám)	U+12410	"50"
𒐒				716	477	-	-	7×U		U+12412	"70"
𒐓				717	478	-	-	8×U		U+12413	"80"
𒐔				718	479	-	-	9×U		U+12414	"90"
𒅆	𒅆	𒅆	𒅆	724	449	233	288	IGI, ŠI, LIM	ši (li, še₂₀)	U+12146
𒅆𒊒	𒅆𒊒	𒅆𒊒	𒅆𒊒	725	450	235	292	PÁD	pá	U+12146–U+12292
𒅈	𒅈	𒅈	𒅈	726	451	234	289	AR	ar	U+12148
𒂍	𒂍	𒂍	𒂍	728	449+145	236	–	U₆		U+1208D
𒌨	𒅆𒌨	𒅆𒌨	𒅆𒌨	733	456	240	290	ḪUL	ḫul	U+12146–U+12328
𒁲	𒁲	𒁲	𒁲	736	457	431	312	DI	di, de (ti₄)	U+12072
𒆠	𒆠	𒆠	𒆠	737	461	432	313	KI	ki/ke (gi₅/ge₅)	U+121A0
𒂄	𒂄	𒂄	𒂄	744	467	ŠUL:438	46	ŠUL	zul	U+12084
𒌋𒐊	𒌋𒐊	𒌋𒐊	𒌋𒐊	747	470	-	-	U.IÂ		U+1230B–U+1240A	"15"

DIŠ

óasszír	óhettita	közép- és klasszikus	késői	MZL	ŠL	aBZL	HeZL	sumer	hettita	unicode / kód és név	megjegyzés
𒁹	𒁹	𒁹	𒁹	748	480	390	356	DIŠ, GÉŠ, GIŠ	diš, tiš, daš, táš	U+12079	DIŠ "1", GEŠ₂ "60"
𒇲	𒇲	𒇲	𒇲	750	481	391	358	LAL (LÁ)	lal	U+121F2
𒈨	𒈨	𒈨	𒈨	753	532	392	357	ME, IŠIB	me, mi 100 (szám)	U+12228	"100"
𒈨𒌍	𒈨𒌍	𒈨𒌍	𒌍	754	533;533v1	-	360	MEŠ (ME.EŠ)	meš (eš₁₇)	U+12228–U+1230D	"90"
𒆸	𒆸	𒆸	𒆸	755	483	402	179	GUD₈, GUR₄, ḪAB, LAGAB, LÚGUD, NÍGIN, RIN	ḫab/ḫap	U+121B8
𒆪𒌋𒆕	𒆪𒌋𒆕	𒆪𒌋𒆕	𒆪𒌋𒆕	(755)			207	MUD₄ (KU^!.U.KAK)	ḫab/ḫap	U+121AA–U+1230B–U+12195
𒇇	𒇇	𒇇	𒇇	766	494	399	45	U₈ (LAGAB× GU₄), US₅, USDUḪA	u	U+121C7
𒇥	𒇥	𒇥	𒇥	786	511	410	180	TÚL (LAGAB×U), GÍGIR, PÚ	túl	U+121E5
𒅁	𒅁	𒅁	𒅁	807	535	394	44	IB, URAŠ, URTA	ib/ip, eb/ep	U+12141
𒆪	𒆪	𒆪	𒆪	808	536	415	206	KU, DÚR, DÚRU, DURUN, TUKUL, TUŠ	ku (gu₅)	U+121AA
𒂉	𒂉	𒂉	𒂉	808	536	415	206	KU, DÚR, DÚRU, DURUN, TUKUL, TUŠ	ku (gu₅)	U+12089
𒇻	𒇻	𒇻	𒇻	812	537	416	210	LU, UDU	lu	U+121FB
𒁳	𒁳	𒁳	𒁳	813	537	419	210?	DIB, DAB, DUL₈	lu	U+12073
𒌨	𒌨	𒌨	𒌨	828	575	400	51	TÉŠ, UR	ur, lik/lig/liq	U+12328
𒂅	𒂆	𒂆	𒂆	836	347	223	–	NIR₂		U+12086
	𒂇	𒂇	𒂇	836	347	223	96	UKU		U+12087
	–	–	–	(836)	595	–	–	TUN₂		U+12085
𒍝	𒍝	𒍝	𒍝	851	586	474	366	ZA, GUG, NÍR	za	U+1235D
𒄩	𒄩	𒄩	𒄩	856	589	475	367	ḪA, KU₆, ZÁḪ	ḫa	U+12129
𒃻	𒃻	𒃻	𒃻	859	597	473	369	NÍG, GAR, NINDA, ŠÁ	šá	U+120FB
𒐼 𒐉	𒐼 𒐉	𒐼 𒐉	𒐼 𒐉	860	597	472	370	LIMMU ("NÎG", 4)	4 (szám)	U+1243C	"4"; variánsai: 𒐾𒐿 U+1243E–U+1243F
𒐊	𒐊	𒐊	𒐊	861	598a	476	371	IÁ (5)	5 (szám)	U+1240A	"5"
𒐋	𒐋	𒐋	𒐋	862	598b	477	372	ÁŠ	6 (szám)	U+1240B	"6"
𒐍	𒐍	𒐍	𒐍	864	598n2	479	374	USSU (8)	8 (szám)	U+1240D	"8"; lásd még 867.
𒋙	𒋙	𒋙	𒋙	869	545	422	251	ŠÚ, ÉN	šú	U+122D9
𒂈	𒂈	𒂈	𒂈	876	549	–	–	ŠÚDUN		U+12088
𒊩	𒊩	𒊩	𒊩	883	554	450	297	MUNUS, SAL, MÍ, NÁTA	šal	U+122A9
𒍮	𒍮	𒍮	𒍮	884	555	456	300	SÚM, ZUM	zum	U+1236E
𒈠	𒈠	𒈠	𒈠					MA, PÉŠ, SAL.MA	ma	U+12220	újasszír
𒁮	𒁮	𒁮	𒁮	889	557	454	298	DAM	dam/tám	U+1206E
𒄖	𒄖	𒄖	𒄖	891	559	458	304	GU	gu	U+12116
𒂖	𒂖	𒂖	𒂖	899	564	455	307	EL, SIKIL	el (il₅)	U+12096
𒈝	𒈝	𒈝	𒈝	900	565	248	310	GUZ, ḪUM, LUM	ḫum	U+1221D

Funkció szerinti csoportosítás

A hettiták többnyire szótagjelekként használták az óasszír írásjeleket. Egy szótagjel egyetlen szótagot jelenthet, ami nagyban megkönnyítette a hettita írnokok dolgát. A szótagjelek mellett azonban hagyományos értelmű sumer–akkád szójeleket és komplementumokat is alkalmaztak, de ezek ritkábban fordulnak elő.

Szótagjelek

Mássalhangzó + magánhangzó

			b-		d-		g-		ḫ-		k-		l-		m-		n-		p-		r-		š-		t-		w-		y-		z-
-a	a	𒀀	ba	𒁀	da	𒁕	ga	𒂵	ḫa	𒄩	ka	𒅗	la	𒆷	ma	𒈠	na	𒈾	pa	𒉺	ra	𒊏	ša	𒊭	ta	𒋫	wa*	𒉿	ya*	𒄿𒀀	za	𒍝
-e	e	𒂊	be	𒁁	de/i	𒁲	ge/i	𒄀	ḫe/i	𒄭	ke/i	𒆠	le/i	𒇷	me	𒈨	ne	𒉈	–		re/i	𒊑	še	𒊺	te	𒋼	–				ze/i	𒍣
-e₂	é	𒂍	–						ḫé	𒃶	–				mé	𒈪	né	𒉌	pé/pí/bi	𒁉	–										zé	𒍢
-i	i	𒄿	bi/pí/pé	𒁉	di/e	𒁲	gi/e	𒄀	ḫi/e	𒄭	ki/e	𒆠	li/e	𒇷	mi	𒈪	ni	𒉌	–		ri/e	𒊑	ši	𒅆	ti	𒋾	wi₅*	𒃾	–		zi/e	𒍣
-i₂	–																		pí/pé/bi	𒁉	–
-u	u	𒌋	b/pu	𒁍	du	𒁺	gu	𒄖	ḫu	𒄷	ku	𒆪	lu	𒇻	mu	𒈬	nu	𒉡	p/bu	𒁍	ru	𒊒	šu	𒋗	tu	𒌅	–				zu	𒍪
u₂	ú	𒌑	–																				šú	𒋙	–

Megjegyzés: A -ya- valójában nem szótagjel, hanem egy gyakran előforduló diftongus. Ennek hangtani eredetével maguk a hettiták is tisztában voltak, önálló írásjele nincs, az -i- + -a- összetétele. Hasonlóképpen a -wa- is diftongus (u+a), de erre volt önálló írásjel. A -wi₅- hurri írásjel, csak a késői korban kezdték alkalmazni.

Magánhangzó + mássalhangzó

	–		-b/p		-d		-g/k		-ḫ		-l		-m		-n		-r		-š		-t		-z
a-	a	𒀀	ab/p	𒀊	ad	𒀜	ag/k	𒀝	aḫ	𒀪	al	𒀠	am	𒄠	an	𒀭	ar	𒅈	aš	𒀸	at	𒀜	az	𒊍
e-	e	𒂊	eb/p	𒅁	ed	𒀉	eg/k	𒅅	eḫ		el	𒂖	em	𒅎	en	𒂗	er	𒅕	eš	𒌍 𒐁	et	𒀉	ez	𒄑
i-	i	𒄿	ib/p	𒅁	id	𒀉	ig/k	𒅅	iḫ		il	𒅋	im	𒅎	in	𒅔	ir	𒅕	iš	𒅖	it	𒀉	iz	𒄑
u-	u	𒌋	ub/p	𒌒	ud	𒌓	ug/k	𒊌	uḫ		ul	𒌌	um	𒌝	un	𒌦	ur	𒌨	uš	𒍑	ut	𒌓	uz	𒍖
u₂	ú	𒌑	–														úr	𒌫	–

Háromhangzós szótagjelek

Ḫ: ḫal 𒄬; ḫab/p 𒆸; ḫaš 𒋻; ḫad/t 𒉺 (=pa, PA „jogar”); 𒅆𒌨 ḫul (=ḪUL „gonosz”); ḫub/p 𒄽; ḫur 𒄯 (ḪUR=„vastag”, MUR „tüdő”), ḫum 𒈝
K/G: gal 𒃲 (=GAL „nagy”); kal/gal₉ 𒆗; kam/gám 𒄰 (=TU₇ „leves”); k/gán 𒃷 (=GÁN „mező”); kab/p,gáb/p 𒆏 (=KAB „bal”); kar 𒋼𒀀 (=KAR „talál”); k/gàr 𒃼; k/gaš 𒁉 (=bi, KAŠ „sör”); k/gad/t 𒃰 (=GAD „ágynemű”); k/gaz 𒄤 (=GAZ „gyilkos”); kib/p; k/gir 𒄫; kiš 𒆧 (=KIŠ „világ”); kid/t₉ 𒃰 (=gad); kal 𒆗 (=KAL „erő”); kul 𒆰 (=KUL „utód”); kúl*gul 𒄢 (=GUL „törés”); k/gum 𒄣; kur 𒆳 (=KUR „föld”); kùr/gur 𒄥
L: lal 𒇲 (=LAL „köt”); lam 𒇴; lig/k 𒌨 (=ur); liš 𒇺 (=LIŠ „kanál”); luḫ 𒈛 (=LUḪ „miniszter”); lum 𒈝
M: maḫ 𒈤 (=MAḪ „nagy”); man 𒌋𒌋 (=MAN „20”); mar 𒈥; maš 𒈦 (=MAŠ „fél” (nem egész)); meš (=„90”) ; mil/mel 𒅖 (=iš); miš 𒈩 ; mur 𒄯 (=ḫur); mut 𒄷𒄭 (=MUD „vér”)
N: nam 𒉆 (=NAM „negyed”); nab/p 𒀮; nir 𒉪; niš (=man)
P/B: p/bal 𒁄; pár/bar 𒈦 (=maš); paš; pád/t,píd/t 𒁁; p/bíl 𒉋 (=GIBIL, BIL₂ „új”); pir ; p/biš,pùš 𒄫 (=gir); p/bur
R: rad/t 𒋥; riš 𒊕 (=šag)
Š: šag/k 𒊕 (=SAG „fej”); šal 𒊩 (=MUNUS „asszony”, „nő”); šam 𒌑 (=ú); šàm ; šab/p 𒉺𒅁 (ŠAB, „zárópecsét”); šar 𒊬 (=SAR „növény”); šat (mat) 𒆳, šìp ; šir 𒋓 (=ŠIR „here”); šum 𒋳; šur 𒋩
T/D: t/daḫ/túḫ 𒈭; tág/k/dag/k 𒁖; t/dal 𒊑 (=ri); tám/dam 𒁮 (=DAM „feleség”); t/dan 𒆗 (=kal); tab/p/dáb/p 𒋰 (=TAB "2", LIMMU) ; tar 𒋻; t/dáš,t/diš 𒁹 vagy 𒐕 („1”) ; tàš 𒀾; tin/tén 𒁷; t/dim 𒁴; dir 𒁰 (=DARA₂ „piros”) ; tir/ter 𒌁 (=TIR „erdő”) ; tíš; túl 𒇥; t/dum 𒌈; t/dub/p 𒁾 (=DUB „tábla”); túr/dur 𒄙 (=DUR „szalag”)
Z: zul 𒂄; zum 𒍮

Determinatívumok, logogramok

központozó jel az egyes szótagjelek elválasztására (nem mindig alkalmazták): 𒁹
m, diš („1”, DIŠ) 𒁹 vagy 𒐕, férfi személynév
DIDLI 𒀸 többes szám
DIDLI.ḪI.A 𒀸𒄭𒀀 többes szám
DINGIR, ^{D, d} 𒀭 istenség, DINGIR^LIM, papi funkciójú személyre utaló determinatívum
DUG 𒂁 hajó
DUMU 𒌉 gyermek (fiú, leány)
E₂ 𒂍 ház, templom
GAD 𒃰 ágynemű, ruha
GI 𒄀 cső, nád
GIŠ 𒄑 fa
GU₄ 𒄞 kutya, oroszlán
GUD 𒄞 sivatag, sivatagi állat, ökör, bika
ḪI.A 𒄭𒀀 többes szám
ḪUR.SAG 𒄯𒊕 hegy(ség)
ID₂ 𒀀𒇉 folyó
IM 𒅎 agyag
ITU 𒌚 hónap
KAM 𒄰 számok utótagja
ki 𒆠 egyes helynevek utótagja, általában nem determinatívumi helyzetben
KU₆ 𒄩 hal
KUR 𒆳 föld
KUŠ 𒋢 prém, rejtett
LU (ld. UDU)
LU₂ 𒇽 ember
MAŠ 𒈦 állatáldozat, jósjel
MEŠ 𒈨𒌍 többes szám
MEŠ.ḪI.A 𒈨𒌍𒄭𒀀 többes szám
MUL 𒀯 csillag (šittar)
MUNUS (^f), 𒊩 asszony, női személynév
MUŠ 𒈲 kígyó
MUŠEN 𒄷 madár
NA₄ 𒉌 kő
NINDA 𒃻 kenyér
PU₂, TUL₂ 𒇥 forrás
ŠAḪ 𒋚 disznó
SAR 𒊬 növény
SI 𒋛 szarv
SIG₁ 𒋠 gyapjú
TU₇ 𒄰 leves
TUG₂ 𒌆 ruházat
U₂ 𒌑 növény
UDU 𒇻 bárány
UMBIN 𒌢 szabás, vágás típusának utótagja
URU 𒌷 város, település
URUDU 𒍐 réz
UZU 𒍜 hús

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Külső hivatkozások

sign list at sumerisches-Glossar.de PDF file of the complete sign list with Neo-Assyrian glyphs by M. Studt, with an introduction by R. Borger.
Unicode 5.0 Cuneiform
Unicode 5.0 Cuneiform Numbers
CDLI online sign lists
ETCSL sign list
ePSD (electronic Pennsylvania Sumerian Dictionary)