Atlasz (hegység)

Atlasz
Magas-Atlasz
Magasság	4165 m
Hely	Marokkó, Algéria, Tunézia
Hegység	Eurázsiai-hegységrendszer
Legmagasabb pont	Dzsebel Túbkal (4167 m)
Típus	üledékes kőzetek
Hosszúság	2550 km
Szélesség	300 km
Elhelyezkedése
Atlasz Pozíció Marokkó térképén
é. sz. 31° 03′ 43″, ny. h. 7° 54′ 58″31.061944444444, -7.9161111111111
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Atlasz témájú médiaállományokat.

A Dzsebel Túbkal Marokkóban

Az Atlasz hegység Afrikában, vörössel jelölve

Az Atlasz (arabul جبال الأطلس – Ǧibāl al-Aṭlas, magyarosan Dzsibál al-Atlasz) 2400 kilométer hosszúságban és 300–400 km szélesen elnyúló hegylánc Észak-Afrikában, Marokkó, Algéria és Tunézia területén. Az Alpi-himalájai-hegységrendszer legnyugatibb tagja, az afrikai kontinens egyetlen alpi típusú hegysége. Hozzátartoznak Gibraltár hegyei is. Zömében az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, de variszkuszi, sőt még ősibb kőzetek is előfordulnak területén. Fiatal lánchegység, amely több vonulatból áll.

Geológiája

Az Afrika és Európa között egykor húzódó Tethys-óceánban lerakódott üledékekből gyűrődött fel a krétában és a harmadidőszakban. Földtani felépítés szerint két Atlasz-hegység létezik: a) a Parti-Atlasz az északi, Földközi-tenger menti vonulatokból áll. A fiatalon (oligocén, miocén) takaróredőkbe gyűrődött mezozoós és harmadidőszaki üledékekből ősi (Nagy Kabilia) és fiatal gránitmagok, vulkáni takarók emelkednek ki. A vonulatok között medencék mélyülnek; b) déli vonulatait Szaharai-Atlasz néven foglalják össze. A prekambriumi és variszkuszi kristályos tömegekhez mezozoós üledékek gyűrődtek a krétában és főleg az eocénban. Vonulatainak mai helyzete és magassága a miocén utáni földkéregmozgások hatására alakult ki. A déli lábánál húzódó nagy-szerkezeti vonalat tekintik geológiailag Afrika határának.

Részei

Marokkóban nyugati része a Ríf-Atlasz,s a Magas-Atlasz, ami közel 800 km hosszan nyúlik el délnyugat-északkelet irányban, az Atlanti-óceán partjától (Agadir környéke). Legmagasabb csúcsa a 4167 méter magas Dzsebel Túbkal (é. sz. 31° 03′ 43″, ny. h. 7° 54′ 58″31.061944444444, -7.9161111111111),a második legmagasabb csúcsa a 4071 méteres M'Goun. Mindkettő Marokkó délnyugati részén található. A Magas-Atlaszt a kevésbé magas Antiatlasztól a Sous, a Dadès és a Todra völgye választja el. Az északra fekvő Középső-Atlasztól pedig az El-Abid vádi és a Moulouya felső folyásának völgye különíti el. Az Atlasz választó vonalat képez a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partjai és a Szahara sivatag között. Algéria északi részén, a hegyvidék mondhatni közepén, két vonulata van: az északi Tell-Atlasz és a déli Szaharai-Atlasz. Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, Algírtól keletre, a vad, szakadékos Kabil-földön van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a Sott-fennsíkig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett sott van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a Massif d'Aurès (2328 m).A hegység lakói Marokkóban főleg berberek, Algériában pedig arabok.

Lásd még

• Dadès-szurdok

Források

• Magyar Larousse : Enciklopédikus szótár I. (A–Gy). Főszerk. Bakos Ferenc, Szávai János. Budapest: Akadémiai. 1991. 182. o. ISBN 963-05-5857-2
• Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 489. o. ISBN 963-05-6612-5  
• Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 552. o. ISBN 963-05-6800-4  
• Ezerarcú világunk. Afrika 40.o. Duna Könyvkiadó 1994. ISBN 963-7961-34-8

A Wikimédia Commons tartalmaz Atlasz (hegység) témájú médiaállományokat.