„A balgaság dicsérete” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
(→‎A mű tartalma: kis bőv.)
 
A mű valójában a bölcsesség dicsérete, álarcban. Végig a Balgaság beszél benne, minden bekezdés egy-egy önálló téma. Erasmus megragadja az alkalmat, hogy mindent bíráljon, amivel a saját korában nem ért egyet. A [[király]] bolondjához hasonlítja magát, mert csak ő lehet őszinte az udvarban, ő mondhat igazat. Szerinte balgának kell lenni ahhoz, hogy bölcs legyen az ember. Formailag dicsér, valójában kárhoztat mindent, ami megmagyarázhatatlan a [[társadalom]] mindennapi életében. Beláttatja, hogy mindenkinek fontos, hogy tetszelegjen magának: "Mi más az emberi élet, mint egy nagy színdarab, melyben mindenki önmagától elütő álarcot borít magára?" A műben valamennyi társadalmi réteget érinti, a királyoktól a [[pap]]okig. Bírálja a [[Tudomány|tudósokat]]: "ezek duplán balgák: mert balga embereknek születtek, és mégis a halhatatlan istenek élete után nyúlkálnak, és ugyanakkor lázadó gigászok módjára harcolnak a természet ellen a tudomány ostromgépeivel". Iróniáját az általa is látogatott egyetemekre zúdítja, ahol a diákok [[sovinizmus]]ban versengenek egymással, mindegyik a saját [[nemzet]]ére, a saját [[város]]ára esküszik. "Az [[angolok]] a szép külsőt, a [[zene]]i ízlést és a bőséges vendéglátást vindikálják maguknak, (...) a [[skótok]] azzal hízelegnek, hogy előkelőek, s rokonságban állnak a királlyal, meg hogy kiválóan értenek a [[dialektika]] elménckedéseihez. (...) A [[párizs]]iak a teológia dicsőségét egyedül maguknak követelik, (...) a zsidók még most is kitartóan várják Messiásukat (...) a [[germánok]] óriás termetükkel és mágikus tudományukkal tetszelegnek". Észrevételei a [[pap]]okat és a [[Szerzetesrend|szerzeteseket]] sem kíméli, mert azok híveik hiszékenységével visszaélve kitalált csodákról mesélnek nekik. Karikírozza a [[templom]]i [[prédikáció]]kat, ahol mindenki ásít, szunyókál. Bírálja a [[Teológia|teológus]]okat, akik kényük-kedvük szerint alakítják a [[Biblia|Szentírás]]t.
 
== Hatása ==
 
A művet hamarosan lefordították [[francia nyelv|francia]] és a [[német nyelv]]re, majd követte ezeket az [[angol nyelv]]ű kiadás is. A mű befolyásolta a [[retorika]] tanítását a későbbi [[16. század]]ban. Hatott a [[Művészet|művészekre]], köztük [[rajz]]olásra ihlette az [[Hans Holbein, ifj.|ifjú Hans Holbeint.]]
 
== Jegyzetek ==
146 763

szerkesztés

Navigációs menü