„Hard science fiction” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
319 280 szerkesztés
a clean up, replaced: *[ → * [ (32), *{{ → * {{, fénysebesség → fénysebesség AWB
69. sor: 69. sor:
A "hard science fiction" megnevezése a tudományos tartalom és hozzáállás és a többi elbeszélés és (néhány olvasónak) a tudomány "keménységének" vagy merevségének kapcsolatától függ.<ref name="samuelson1993">{{cite journal |last=Samuelson |first=David N. | year=1993 | month=July | title=Modes of Extrapolation: The Formulas of Hard Science Fiction | journal=Science Fiction Studies | volume=part 2 | issue=60 |series=20 | url=http://www.depauw.edu/sfs/abstracts/a60.htm | accessdate=2007-10-07 }}</ref> A hard science fiction egyik követelménye értelemszerű: egy történetnek pontosnak, logikusnak, hihetőnek kell lennie és merevnek a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekben, abban, milyen technológia, jelenség és helyzet elméletileg és gyakorlatilag lehetséges, és olyan későbbi felfedezések, amik nem érvénytelenítik ezt a minősítést. Például, [[P. Schuyler Miller]] [[Arthur C. Clarke]] 1961-ban írt regényét, az ''[[A Fall of Moondust]]''-ot hard science fiction-nek-nek hívta,<ref name="jesse2005" /> és ez a megnevezés érvényes még most is, amikor tudjuk, hogy a "holdpor", egy kulcsfontosságú cselekményelem nem létezik.
A "hard science fiction" megnevezése a tudományos tartalom és hozzáállás és a többi elbeszélés és (néhány olvasónak) a tudomány "keménységének" vagy merevségének kapcsolatától függ.<ref name="samuelson1993">{{cite journal |last=Samuelson |first=David N. | year=1993 | month=July | title=Modes of Extrapolation: The Formulas of Hard Science Fiction | journal=Science Fiction Studies | volume=part 2 | issue=60 |series=20 | url=http://www.depauw.edu/sfs/abstracts/a60.htm | accessdate=2007-10-07 }}</ref> A hard science fiction egyik követelménye értelemszerű: egy történetnek pontosnak, logikusnak, hihetőnek kell lennie és merevnek a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekben, abban, milyen technológia, jelenség és helyzet elméletileg és gyakorlatilag lehetséges, és olyan későbbi felfedezések, amik nem érvénytelenítik ezt a minősítést. Például, [[P. Schuyler Miller]] [[Arthur C. Clarke]] 1961-ban írt regényét, az ''[[A Fall of Moondust]]''-ot hard science fiction-nek-nek hívta,<ref name="jesse2005" /> és ez a megnevezés érvényes még most is, amikor tudjuk, hogy a "holdpor", egy kulcsfontosságú cselekményelem nem létezik.


Van egy rugalmassági fok, milyen messzire mehet a "valódi tudománytól" egy történet, mielőtt elhagyja a hard science fiction világát.<ref name="Westfahl1993CloselyReasoned">{{cite journal|last=Westfahl|first=G.|date=July 1993|title="The Closely Reasoned Technological Story": The Critical History of Hard Science Fiction|journal=Science Fiction Studies|volume=20|issue=2|pages=157–175 |url=http://www.jstor.org/stable/4240246|accessdate=2009-04-28|publisher=SF-TH Inc}}</ref>Néhány szerző lelkiismeretesen elkerül olyan technológiákat, mint a fénysebességnél gyorsabb utazás, de mások elfogadják az ilyen eszméket (néha ezekre "lehetővé tevő berendezésekként" utalnak, mivel ezek jóvoltából történhet meg a cselekmény<ref>{{cite web|url=http://www.sfsignal.com/archives/2009/04/mind-meld-time-travel/|title=Az időutazás az egyik legtrükkösebben jól használható fikció/valóság szókép|last=Chiang|first=T.|date=April 15, 2009|accessdate=2009-04-28}}</ref>) de olyan világok ábrázolására fókuszálnak, amit ilyen technológia lehetővé tehet. Ilyen nézet alapján egy történet tudományos "keménysége" nem annyira a tudományos tartalom abszolút pontossága, mint a merevség és tömörség, amivel az ötleteket és lehetőségeket megvalósítják.<ref name="Westfahl1993CloselyReasoned" />
Van egy rugalmassági fok, milyen messzire mehet a "valódi tudománytól" egy történet, mielőtt elhagyja a hard science fiction világát.<ref name="Westfahl1993CloselyReasoned">{{cite journal|last=Westfahl|first=G.|date=July 1993|title="The Closely Reasoned Technological Story": The Critical History of Hard Science Fiction|journal=Science Fiction Studies|volume=20|issue=2|pages=157–175 |url=http://www.jstor.org/stable/4240246|accessdate=2009-04-28|publisher=SF-TH Inc}}</ref> Néhány szerző lelkiismeretesen elkerül olyan technológiákat, mint a [[fénysebesség]]nél gyorsabb utazás, de mások elfogadják az ilyen eszméket (néha ezekre "lehetővé tevő berendezésekként" utalnak, mivel ezek jóvoltából történhet meg a cselekmény<ref>{{cite web|url=http://www.sfsignal.com/archives/2009/04/mind-meld-time-travel/|title=Az időutazás az egyik legtrükkösebben jól használható fikció/valóság szókép|last=Chiang|first=T.|date=April 15, 2009|accessdate=2009-04-28}}</ref>) de olyan világok ábrázolására fókuszálnak, amit ilyen technológia lehetővé tehet. Ilyen nézet alapján egy történet tudományos "keménysége" nem annyira a tudományos tartalom abszolút pontossága, mint a merevség és tömörség, amivel az ötleteket és lehetőségeket megvalósítják.<ref name="Westfahl1993CloselyReasoned" />


A "kemény sci-fi" olvasói általában pontatlanságokat próbálnak felfedezni a történetekben, ezt a folyamatot hívják az írók "a játék"-nak, mondja Gary Westfahl. Például egy csoport az [[Massachusetts Institute of Technology|MIT]]-ben felfedezte, hogy a [[Hal Clement]] 1953-ban írt regényében, a ''[[Mission of Gravity]]''-ben a [[Mesklin]] bolygónak éles széle lenne az egyenlítőnél, egy [[florida]]i gimnázium osztálya pedig kiszámította, hogy [[Larry Niven]] 1970-ben írt regényében, a ''Ringworld ([[Gyűrűvilág]])''-ben a felső földréteg már pár ezer éve belecsúszott volna a tengerekbe.<ref>{{cite book
A "kemény sci-fi" olvasói általában pontatlanságokat próbálnak felfedezni a történetekben, ezt a folyamatot hívják az írók "a játék"-nak, mondja Gary Westfahl. Például egy csoport az [[Massachusetts Institute of Technology|MIT]]-ben felfedezte, hogy a [[Hal Clement]] 1953-ban írt regényében, a ''[[Mission of Gravity]]''-ben a [[Mesklin]] bolygónak éles széle lenne az egyenlítőnél, egy [[florida]]i gimnázium osztálya pedig kiszámította, hogy [[Larry Niven]] 1970-ben írt regényében, a ''Ringworld ([[Gyűrűvilág]])''-ben a felső földréteg már pár ezer éve belecsúszott volna a tengerekbe.<ref>{{cite book
81. sor: 81. sor:
Kiadási dátum szerint időrendi sorrendben.
Kiadási dátum szerint időrendi sorrendben.
===Novellák===
===Novellák===
*[[Hal Clement]], ''[[Uncommon Sense]]'' (1945)
* [[Hal Clement]], ''[[Uncommon Sense]]'' (1945)
*[[James Blish]], ''[[Surface Tension]]'' (1952), (A''[[The Seedling Stars]]'' harmadik könyve [1957])<ref name="hartwell1997">{{cite book |editor=David G. Hartwell, Kathryn Cramer |title=The Ascent of Wonder: The Evolution of Hard SF |url=http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/anth/Part1.html |isbn=978-0312855093 |year=1994 |publisher=Published by Tom Doherty Associates, Inc. |location=New York}}</ref>
* [[James Blish]], ''[[Surface Tension]]'' (1952), (A''[[The Seedling Stars]]'' harmadik könyve [1957])<ref name="hartwell1997">{{cite book |editor=David G. Hartwell, Kathryn Cramer |title=The Ascent of Wonder: The Evolution of Hard SF |url=http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/anth/Part1.html |isbn=978-0312855093 |year=1994 |publisher=Published by Tom Doherty Associates, Inc. |location=New York}}</ref>
*[[Tom Godwin]], ''[[The Cold Equations]]'' (1954)<ref name="hartwell1997"/>
* [[Tom Godwin]], ''[[The Cold Equations]]'' (1954)<ref name="hartwell1997"/>
*[[Poul Anderson]], ''Kyrie'' (1968)<ref name="hartwell1997"/> [http://www.nvcc.edu/home/ataormina/beyond/fiction/k/kyrie.html Hivatkozás információkkal a történetről (angol)]
* [[Poul Anderson]], ''Kyrie'' (1968)<ref name="hartwell1997"/> [http://www.nvcc.edu/home/ataormina/beyond/fiction/k/kyrie.html Hivatkozás információkkal a történetről (angol)]
*[[Frederik Pohl]], ''[[Day Million]]'' (1971)<ref name="hartwell1997"/>
* [[Frederik Pohl]], ''[[Day Million]]'' (1971)<ref name="hartwell1997"/>
*[[Larry Niven]], ''[[Inconstant Moon]]'' (1971) és ''[[The Hole Man]]'' (1974)<ref name="hartwell1997"/>
* [[Larry Niven]], ''[[Inconstant Moon]]'' (1971) és ''[[The Hole Man]]'' (1974)<ref name="hartwell1997"/>
*[[Geoffrey A. Landis]], ''[[A Walk in the Sun]]'' (1991)<ref name="hartwell2002">{{cite book
* [[Geoffrey A. Landis]], ''[[A Walk in the Sun]]'' (1991)<ref name="hartwell2002">{{cite book
|last=Hartwell |first=David G. |authorlink=David G. Hartwell |coauthors=[[Kathryn Cramer]] |title=The Hard SF Renaissance |year=2002 |isbn=0-312-87635-1 |publisher=Tor |location=New York}}</ref>
|last=Hartwell |first=David G. |authorlink=David G. Hartwell |coauthors=[[Kathryn Cramer]] |title=The Hard SF Renaissance |year=2002 |isbn=0-312-87635-1 |publisher=Tor |location=New York}}</ref>
*[[Vernor Vinge]], ''[[Fast Times at Fairmont High]]'' (2001)<ref name="hartwell2002"/>
* [[Vernor Vinge]], ''[[Fast Times at Fairmont High]]'' (2001)<ref name="hartwell2002"/>


===Regények===
===Regények===
96. sor: 96. sor:
Arthur C. Clarke, 2001: Ends in LSD trip, by consensus (talk page) not hard sf, Fall of Moondust is better ACC hard sf example
Arthur C. Clarke, 2001: Ends in LSD trip, by consensus (talk page) not hard sf, Fall of Moondust is better ACC hard sf example
...in order to prevent history from repeating. -->
...in order to prevent history from repeating. -->
*[[Hal Clement]], ''[[Mission of Gravity]]'' (1953)<ref name="hartwell1997"/>
* [[Hal Clement]], ''[[Mission of Gravity]]'' (1953)<ref name="hartwell1997"/>
*[[Arthur C. Clarke]], ''[[A Fall of Moondust]]'' (1961)<ref name="westfahl1996" />
* [[Arthur C. Clarke]], ''[[A Fall of Moondust]]'' (1961)<ref name="westfahl1996" />
*[[Stanisław Lem]], ''[[Solaris (regény)|Solaris]]'' (1961)
* [[Stanisław Lem]], ''[[Solaris (regény)|Solaris]]'' (1961)
*[[Poul Anderson]], ''[[Tau Zero]]'' (1970)
* [[Poul Anderson]], ''[[Tau Zero]]'' (1970)
*[[James P. Hogan (writer)|James P. Hogan]], ''The Two Faces of Tomorrow'' (1979)<ref name="westfahl1996" />
* [[James P. Hogan (writer)|James P. Hogan]], ''The Two Faces of Tomorrow'' (1979)<ref name="westfahl1996" />
*[[Robert L. Forward]], ''[[Dragon's Egg]]'' (1980)<ref>{{cite web |title=The Humans Were Flat but the Cheela Were Charming in 'Dragon's Egg' |author=Chris Aylott |url=http://www.space.com/sciencefiction/books/dragons_egg_000330.html |accessdate=2009-01-27}} Some editions also inclide a preface by [[Larry Niven]], admitting that "I couldn't have written it; it required too much real physics"</ref>
* [[Robert L. Forward]], ''[[Dragon's Egg]]'' (1980)<ref>{{cite web |title=The Humans Were Flat but the Cheela Were Charming in 'Dragon's Egg' |author=Chris Aylott |url=http://www.space.com/sciencefiction/books/dragons_egg_000330.html |accessdate=2009-01-27}} Some editions also inclide a preface by [[Larry Niven]], admitting that "I couldn't have written it; it required too much real physics"</ref>
*[[Charles Sheffield]], ''[[Between the Strokes of Night]]'' (1985)<ref name="westfahl1996" />
* [[Charles Sheffield]], ''[[Between the Strokes of Night]]'' (1985)<ref name="westfahl1996" />
*[[Kim Stanley Robinson]], A [[Mars trilógia]] (''Red Mars'' (1992), ''Green Mars'' (1993), ''Blue Mars'' (1996))<ref>{{cite web |url=http://www.space.com/sciencefiction/mars_three_visions_991130.html |title=The Vanishing Martian |accessdate=2008-07-20 |last=Alyott |first=Chris |date=2000-06-20 |publisher=SPACE.com}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.sff.net/people/richard.horton/bluemars.htm |title=Blue Mars review |accessdate=2008-07-20 |last=Horton |first=Richard R. |date=1997-02-21}} Review by Rich Horton]</ref>
* [[Kim Stanley Robinson]], A [[Mars trilógia]] (''Red Mars'' (1992), ''Green Mars'' (1993), ''Blue Mars'' (1996))<ref>{{cite web |url=http://www.space.com/sciencefiction/mars_three_visions_991130.html |title=The Vanishing Martian |accessdate=2008-07-20 |last=Alyott |first=Chris |date=2000-06-20 |publisher=SPACE.com}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.sff.net/people/richard.horton/bluemars.htm |title=Blue Mars review |accessdate=2008-07-20 |last=Horton |first=Richard R. |date=1997-02-21}} Review by Rich Horton]</ref>
*[[Ben Bova]], ''[[Grand Tour (regénysorozat)|Grand Tour]]'' series (1992-)
* [[Ben Bova]], ''[[Grand Tour (regénysorozat)|Grand Tour]]'' series (1992-)
*[[Nancy Kress]], ''[[Beggars in Spain]]'' (1993)<ref name="hartwell2002"/>
* [[Nancy Kress]], ''[[Beggars in Spain]]'' (1993)<ref name="hartwell2002"/>
*[[Greg Egan]], ''[[Schild's Ladder]]'' (2002)<ref>[http://www.gregegan.net/SCHILD/SCHILD.html Schild's Ladder by Greg Egan]</ref>
* [[Greg Egan]], ''[[Schild's Ladder]]'' (2002)<ref>[http://www.gregegan.net/SCHILD/SCHILD.html Schild's Ladder by Greg Egan]</ref>
*[[Gwyneth_Jones_(regényíró)|Gwyneth Jones]], ''Life'' (2004)
* [[Gwyneth Jones (regényíró)|Gwyneth Jones]], ''Life'' (2004)
*[[F.M. Busby]] The Star Rebel 1984
* [[F.M. Busby]] The Star Rebel 1984


==Lásd még==
==Lásd még==
*[[Hard science]]
* [[Hard science]]
*[[Soft science fiction]]
* [[Soft science fiction]]
*[[Hard fantasy]]
* [[Hard fantasy]]


==Hivatkozások==
==Hivatkozások==
120. sor: 120. sor:


==További olvasmányok==
==További olvasmányok==
*[http://www.depauw.edu/sfs/abstracts/a60.htm On Hard Science Fiction: A Bibliography], eredetileg itt kiadva: ''Science Fiction Studies'' #60 (1993 július).
* [http://www.depauw.edu/sfs/abstracts/a60.htm On Hard Science Fiction: A Bibliography], eredetileg itt kiadva: ''Science Fiction Studies'' #60 (1993 július).
*[http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/anth/Hartwell.html David G. Hartwell, "Hard Science Fiction,"], Introduction to ''The Ascent of Wonder: The Evolution of Hard Science Fiction'', 1994, ISBN 0-312-85509-5
* [http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/anth/Hartwell.html David G. Hartwell, "Hard Science Fiction,"], Introduction to ''The Ascent of Wonder: The Evolution of Hard Science Fiction'', 1994, ISBN 0-312-85509-5
*[http://cco.cambridge.org/extract?id=ccol0521816262_CCOL0521816262A018 Kathryn Cramer's chapter on hard science fiction in'' The Cambridge Companion to SF''], ed. [[Farah Mendlesohn]] & Edward James.
* [http://cco.cambridge.org/extract?id=ccol0521816262_CCOL0521816262A018 Kathryn Cramer's chapter on hard science fiction in'' The Cambridge Companion to SF''], ed. [[Farah Mendlesohn]] & Edward James.
*{{cite book|title=Cosmic Engineers: A Study of Hard Science Fiction (Contributions to the Study of Science Fiction and Fantasy)|author=Gary Westfahl|publisher=Greenwood Press|date=1996-02-28|isbn=0-313-29727-4}}
* {{cite book|title=Cosmic Engineers: A Study of Hard Science Fiction (Contributions to the Study of Science Fiction and Fantasy)|author=Gary Westfahl|publisher=Greenwood Press|date=1996-02-28|isbn=0-313-29727-4}}
*[http://www.catb.org/~esr/writings/sf-history.html A Political History of SF] by [[Eric Raymond]]
* [http://www.catb.org/~esr/writings/sf-history.html A Political History of SF] by [[Eric Raymond]]
*''The Science in Science Fiction'' by [[Brian Stableford]], [[David Langford]], & [[Peter Nicholls (writer)|Peter Nicholls]] (1982)
*''The Science in Science Fiction'' by [[Brian Stableford]], [[David Langford]], & [[Peter Nicholls (writer)|Peter Nicholls]] (1982)


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==
*[http://www.kheper.net/topics/scifi/grading.html Kheper realizmus-skála]
* [http://www.kheper.net/topics/scifi/grading.html Kheper realizmus-skála]
*[http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/aow.html The Ascent of Wonder] írta David G. Hartwell & Kathryn Cramer. Történet-feljegyzések és bevezetők.
* [http://ebbs.english.vt.edu/exper/kcramer/aow.html The Ascent of Wonder] írta David G. Hartwell & Kathryn Cramer. Történet-feljegyzések és bevezetők.
*[http://hardsciencefiction.rogerdeforest.com Hard Science Fiction exkluzív interjúk]
* [http://hardsciencefiction.rogerdeforest.com Hard Science Fiction exkluzív interjúk]
*[http://www.technologyreview.com/blog/editors/26836/ A tíz legjobb Hard Science Fiction könyv], az MIT szerkesztői által kiválasztva [[Technology Review]], 2011
* [http://www.technologyreview.com/blog/editors/26836/ A tíz legjobb Hard Science Fiction könyv], az MIT szerkesztői által kiválasztva [[Technology Review]], 2011


{{Sci-fi}}
{{Sci-fi}}




[[Kategória:Sci-fi]]
[[Kategória:Sci-fi]]

A lap 2012. július 5., 23:37-kori változata

A hard science fiction (szó szerint: „keményvonalas tudományos fantasztikum” vagy „kemény science fiction”) a science fiction egy kategóriája, aminek fő jellemzője a tudományos vagy műszaki részleteken, tudományos pontosságon vagy mindkettőn való nyomaték.[1][2] A kifejezést könyvben először 1957-ben használta P. Schuyler Miller, amikor ismertetőt írt John W. Campbell, Jr. Astounding Stories-ban található Islands of Space-ről.[3][4][5] A kiegészítő kifejezés soft science fiction(lágy science fiction) (a "hard science fiction" ellentéte[6]) először a késő 70-es években jelent meg, olyan science fiction-re utalva, aminek nem jellegzetessége a tudomány, vagy az írás idejében megsérti a tudományos megállapodásokat.

A kifejezés a "kemény" (természettudomány) és a "lágy" (társadalomtudomány) népszerű megfeleltetéséből ered. Egyik kifejezés sem merev rendszertan része, hanem olyan történetek jellemzésének megközelítő módjai, amiket az ismertetők hasznosnak találtak. Úgy szokás besorolni a science fiction történeteket, hogy nem csak "kemény" és "lágy" van, hanem elhelyezni a "keményebb"-től a "lágyabbig" tartó skálán.

Tudományos merevség

A "hard science fiction" megnevezése a tudományos tartalom és hozzáállás és a többi elbeszélés és (néhány olvasónak) a tudomány "keménységének" vagy merevségének kapcsolatától függ.[7] A hard science fiction egyik követelménye értelemszerű: egy történetnek pontosnak, logikusnak, hihetőnek kell lennie és merevnek a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekben, abban, milyen technológia, jelenség és helyzet elméletileg és gyakorlatilag lehetséges, és olyan későbbi felfedezések, amik nem érvénytelenítik ezt a minősítést. Például, P. Schuyler Miller Arthur C. Clarke 1961-ban írt regényét, az A Fall of Moondust-ot hard science fiction-nek-nek hívta,[3] és ez a megnevezés érvényes még most is, amikor tudjuk, hogy a "holdpor", egy kulcsfontosságú cselekményelem nem létezik.

Van egy rugalmassági fok, milyen messzire mehet a "valódi tudománytól" egy történet, mielőtt elhagyja a hard science fiction világát.[8] Néhány szerző lelkiismeretesen elkerül olyan technológiákat, mint a fénysebességnél gyorsabb utazás, de mások elfogadják az ilyen eszméket (néha ezekre "lehetővé tevő berendezésekként" utalnak, mivel ezek jóvoltából történhet meg a cselekmény[9]) de olyan világok ábrázolására fókuszálnak, amit ilyen technológia lehetővé tehet. Ilyen nézet alapján egy történet tudományos "keménysége" nem annyira a tudományos tartalom abszolút pontossága, mint a merevség és tömörség, amivel az ötleteket és lehetőségeket megvalósítják.[8]

A "kemény sci-fi" olvasói általában pontatlanságokat próbálnak felfedezni a történetekben, ezt a folyamatot hívják az írók "a játék"-nak, mondja Gary Westfahl. Például egy csoport az MIT-ben felfedezte, hogy a Hal Clement 1953-ban írt regényében, a Mission of Gravity-ben a Mesklin bolygónak éles széle lenne az egyenlítőnél, egy floridai gimnázium osztálya pedig kiszámította, hogy Larry Niven 1970-ben írt regényében, a Ringworld (Gyűrűvilág)-ben a felső földréteg már pár ezer éve belecsúszott volna a tengerekbe.[10] Ugyanebben a könyvben egy hatalmas pontatlanság volt: a könyv címét adó Ringworld nincs stabil űrpályán és aktív stabilizálás nélkül a napba csapódna. Niven a könyv folytatásában, a The Ringworld Engineersben kijavította ezeket a hibákat.

Jellegzetes művek

Kiadási dátum szerint időrendi sorrendben.

Novellák

Regények

Lásd még

Hivatkozások

  1. ↑ Nicholls, Peter.szerk.: John Clute, Peter Nicholls: Hard SF, The Encyclopedia of Science Fiction (1993) 
  2. ↑ Wolfe, Gary K.. Hard Science Fiction, Critical Terms for Science Fiction and Fantasy: A Glossary and Guide to Scholarship (1986) 
  3. ↑ a b hard science fiction n.. Science fiction citations. Jesse's word, 2005. július 25. (Hozzáférés: 2007. október 7.) „Legkorábbi idézet: P. Schuyler Miller az Astounding Science Fiction-ban ... az A Fall of Moondust-ot "hard" science fiction-nek hívta”
  4. ↑ Hartwell, David G., Kathryn Cramer. Introduction: New People, New Places, New Politics, The Hard SF Renaissance. New York: Tor (2002). ISBN 0-312-87635-1 
  5. ↑ a b c d Westfahl, Gary. Introduction, Cosmic Engineers: A Study of Hard Science Fiction (Contributions to the Study of Science Fiction and Fantasy). Greenwood Press, 2. o. (1996. február 28.). ISBN 0313297274. Hozzáférés ideje: 2007. október 7. „hard science fiction ... a kifejezést először P. Schuyler Miller használta in 1957” 
  6. ↑ soft science fiction n.. Science fiction citations. Jesse's word, 2005. július 25. (Hozzáférés: 2007. október 7.) „Soft science fiction, valószínűleg egy elvont kifejezés a Hard Science Fiction-ből”
  7. ↑ Samuelson, David N. (1993. July). „Modes of Extrapolation: The Formulas of Hard Science Fiction”. Science Fiction Studies part 2 (60). (Hozzáférés: 2007. október 7.)  
  8. ↑ a b Westfahl, G. (1993. július 1.). „"The Closely Reasoned Technological Story": The Critical History of Hard Science Fiction”. Science Fiction Studies 20 (2), 157–175. o, Kiadó: SF-TH Inc. (Hozzáférés: 2009. április 28.)  
  9. ↑ Chiang, T.: Az időutazás az egyik legtrükkösebben jól használható fikció/valóság szókép, 2009. április 15. (Hozzáférés: 2009. április 28.)
  10. ↑ Gary Westfahl.szerk.: David Seed: Hard Science Fiction, A Companion to Science Fiction. Blackwell, 195–198. o. (2005. május 10.). ISBN 1405112182. Hozzáférés ideje: 2008. december 18. 
  11. ↑ a b c d e f szerk.: David G. Hartwell, Kathryn Cramer: The Ascent of Wonder: The Evolution of Hard SF. New York: Published by Tom Doherty Associates, Inc. (1994). ISBN 978-0312855093 
  12. ↑ a b c Hartwell, David G., Kathryn Cramer. The Hard SF Renaissance. New York: Tor (2002). ISBN 0-312-87635-1 
  13. ↑ Chris Aylott: The Humans Were Flat but the Cheela Were Charming in 'Dragon's Egg'. (Hozzáférés: 2009. január 27.) Some editions also inclide a preface by Larry Niven, admitting that "I couldn't have written it; it required too much real physics"
  14. ↑ Alyott, Chris: The Vanishing Martian. SPACE.com, 2000. június 20. (Hozzáférés: 2008. július 20.)
  15. ↑ Horton, Richard R.: Blue Mars review, 1997. február 21. (Hozzáférés: 2008. július 20.) Review by Rich Horton]
  16. ↑ Schild's Ladder by Greg Egan

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hard science fiction című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További olvasmányok

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hard_science_fiction&oldid=11972491”