„Az értelemtükrözés elve” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AkH.-linkek |
tagolás, formázás |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
Az '''értelemtükrözés elve''' a [[magyar helyesírás]] egy fontos elve (l. {{akh|2|d}}), bár nem számítják a négy alapelv közé. |
Az '''értelemtükrözés elve''' a [[magyar helyesírás]] egy fontos elve (l. {{akh|2|d}}), bár nem számítják a négy alapelv közé. |
||
Példái |
==Példái== |
||
===A hangjelölés terén=== |
|||
*Olyankor is feltüntetjük a szó elemeit, amikor nem vagy nem úgy hangzanak, pl. [haggya] leírva ''hagyja.'' (Ha azonban az elemek már nem vezethetők le fonetikailag, akkor ezt felülbírálja a kiejtés szerinti írásmód, pl. [higgye] leírva ''higgye'', nem |
*Olyankor is feltüntetjük a szó elemeit, amikor nem vagy nem úgy hangzanak, pl. [haggya] leírva ''hagyja.'' (Ha azonban az elemek már nem vezethetők le fonetikailag, akkor ezt felülbírálja a kiejtés szerinti írásmód, pl. [higgye] leírva ''higgye'', nem „hiszje”.) |
||
⚫ | |||
===A kezdőbetűk terén=== |
|||
*A nagybetű megkülönbözteti a közneveket a tulajdonnevektől, pl. ''kovács'' és ''Kovács.'' |
*A nagybetű megkülönbözteti a közneveket a tulajdonnevektől, pl. ''kovács'' és ''Kovács.'' |
||
⚫ | |||
===Az elválasztás terén=== |
|||
⚫ | |||
===Az egybe- és különírás terén=== |
|||
⚫ | |||
*Másként jelölünk egy helyet, ha városrészként hivatkozunk rá, pl. ''Margitsziget'', és másként, ha földrajzi értelemben, pl. ''Margit-sziget.'' |
*Másként jelölünk egy helyet, ha városrészként hivatkozunk rá, pl. ''Margitsziget'', és másként, ha földrajzi értelemben, pl. ''Margit-sziget.'' |
||
24. sor: | 31. sor: | ||
:([[OH.]] 1092. o.) |
:([[OH.]] 1092. o.) |
||
*''Kodály vonósnégyes:'' |
*''Kodály vonósnégyes:'' Kodály nevű, Kodályról elnevezett vonósnégyes ({{akh|167}}) |
||
*''Tátrai-vonósnégyes:'' Tátrai Vilmosnak a vonósnégyese, az őáltala alapított/vezetett vonósnégyes ({{akh|168}}) |
*''Tátrai-vonósnégyes:'' Tátrai Vilmosnak a vonósnégyese, az őáltala alapított/vezetett vonósnégyes ({{akh|168}}) |
||
:([[OH.]] 170. o.) |
:([[OH.]] 170. o.) |
A lap 2007. január 2., 16:04-kori változata
A magyar helyesírás |
---|
Rögzítése |
Szakterületek helyesírása |
Helyesírási szótárak |
|
Alapelvei |
További jellemzői |
Egyes területei |
Nevezetes szabályai |
Írásjelek helyesírása |
Érdekességek |
Az értelemtükrözés elve a magyar helyesírás egy fontos elve (l. AkH.12 2. d)), bár nem számítják a négy alapelv közé.
Példái
A hangjelölés terén
- Olyankor is feltüntetjük a szó elemeit, amikor nem vagy nem úgy hangzanak, pl. [haggya] leírva hagyja. (Ha azonban az elemek már nem vezethetők le fonetikailag, akkor ezt felülbírálja a kiejtés szerinti írásmód, pl. [higgye] leírva higgye, nem „hiszje”.)
A kezdőbetűk terén
- A nagybetű megkülönbözteti a közneveket a tulajdonnevektől, pl. kovács és Kovács.
Az elválasztás terén
- Az elválasztás is tükrözi a szó jelentését, pl. gép-elem (’gépnek az eleme’), de gé-pe-lem (’gépbe írom’).
Az egybe- és különírás terén
- A szókapcsolatokat és az összetételeket rendszerint megkülönböztetjük egymástól különírással, ill. egybeírással.
- Másként jelölünk egy helyet, ha városrészként hivatkozunk rá, pl. Margitsziget, és másként, ha földrajzi értelemben, pl. Margit-sziget.
- homoki malom: a Homok helységben található, másképpen nevezett vagy név nélküli malom
- Homoki malom: ha a szóban forgó malomnak intézménynévszerűen használt neve van (vö. Keleti pályaudvar, Ferihegyi repülőtér)
- Homoki Malom csárda: ha egy intézményszerű létesítményt, pl. csárdát jelölő földrajzi megjelölés előtagjává lesz (vö. Víg Kalmár étterem)
- (a) homoki Malom csárda: így is jelölhetjük a Homok helységben működő Malom csárdát
- Homoki-malom: amennyiben a malom egy Homoki családnevű személy tulajdona (vö. Kossuth-szobor, Batthyány-örömécses)
- Homokimalom: ha a szerkezet helységrésznévként funkcionál egy településen belül
- (OH. 188–189. o., némileg rövidítve)
További példák:
- művésztanár: ’művészeket oktató tanár’
- művész-tanár: ’művészi és tanári foglalkozást egyaránt űző személy’
- művész tanár: ’művészkedő tanár’
- (OH. 1092. o.)
- Kodály vonósnégyes: Kodály nevű, Kodályról elnevezett vonósnégyes (AkH.12 167.)
- Tátrai-vonósnégyes: Tátrai Vilmosnak a vonósnégyese, az őáltala alapított/vezetett vonósnégyes (AkH.12 168.)
- (OH. 170. o.)